Komoly egészségügyi hírt közölt a Vatikán XIV. Leó pápáról: az október 13-án elvégzett tüdőműtét során a szövettani vizsgálat adenokarcinómát, vagyis a nem kissejtes tüdőrák egyik leggyakoribb típusát igazolta. A 71 éves egyházfő jobb tüdejének alsó lebenyét eltávolították. A beavatkozás komplikáció nélkül zajlott, a pápa rendben felébredt, az éjszakája pedig nyugodtan telt. A legfontosabb kérdésre azonban egyelőre nincs válasz: még nem közölték, milyen stádiumban van a betegség, illetve szükség lesz-e további daganatellenes kezelésre – írja a Dívány.
A hír azért is keltett nagy figyelmet világszerte, mert XIV. Leó pápa néhány nappal korábban még a megszokott programját követte. A tüdőben lévő elváltozást nem súlyos panaszok miatt, hanem egy vizsgálat során fedezték fel.
A Vatikán először egy kicsi, körülhatárolt tüdőgócról beszélt. Az egyházfő maga is nyilvánosságra hozta, hogy műtét vár rá, de akkor még nem lehetett biztosan tudni, hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó.
Október 13-án azonban a műtét közben elvégzett szövettani vizsgálat már egyértelmű választ adott.
Tüdő-adenokarcinómát találtak.
A pápa jobb tüdejének alsó lebenyét eltávolították
XIV. Leót október 13-án vették fel a római Agostino Gemelli Egyetemi Kórházba.
A műtétet a kórház mellkassebészeti csapata végezte Stefano Margaritora professzor vezetésével.
A Szentszék hivatalos orvosi közleménye szerint az orvosok úgy döntöttek, hogy a daganat megfelelő, radikális eltávolítása érdekében a jobb tüdő teljes alsó lebenyét eltávolítják.
Az ilyen beavatkozást lobectomiának nevezik.
A műtétet videóasszisztált technikával végezték, vagyis nem hagyományos, nagy mellkasi feltárással történt a teljes beavatkozás.
A pápa összesen körülbelül három órát töltött a műtőben, maga az operáció mintegy 90 percig tartott.
A Vatikán tájékoztatása szerint komplikáció nem történt.
A műtét közben igazolták a rosszindulatú daganatot
A műtét egyik legfontosabb mozzanata az úgynevezett intraoperatív szövettani vizsgálat volt.
Ilyenkor a sebészi beavatkozás alatt eltávolított szövetből gyors vizsgálatot készítenek annak érdekében, hogy az orvosok már a műtőben fontos információkat kapjanak az elváltozás természetéről.
A Vatikán orvosi közleménye szerint a vizsgálat megerősítette azt, amit az előzetes tesztek már valószínűsítettek:
tüdő-adenokarcinómáról van szó.
Ez azt jelenti, hogy immár nem pusztán egy „gyanús tüdőgócról” beszélünk, hanem szövettanilag igazolt rosszindulatú daganatról.
Mi az a tüdő-adenokarcinóma?
A tüdőrák nem egyetlen betegség.
A daganatokat szövettani tulajdonságaik alapján több nagy csoportba sorolják. Az egyik legfontosabb kategória a nem kissejtes tüdőrák, röviden NSCLC.
Az adenokarcinóma ennek egyik leggyakoribb típusa.
Jellemzően a tüdő külsőbb, perifériás részein alakul ki, és mirigyes jellegű daganatsejtekből épül fel.
A nem kissejtes tüdőrákok között az adenokarcinóma különösen gyakori, és olyan embereknél is kialakulhat, akik életükben soha nem dohányoztak.
XIV. Leó pápáról nem ismert, hogy dohányos lenne.
Ez azért fontos, mert bár a dohányzás továbbra is messze az egyik legerősebb tüdőrák-kockázati tényező, a betegség nem kizárólag dohányosoknál fordul elő.
Dohányzás nélkül is kialakulhat tüdőrák
A tüdőrák és a cigaretta közötti kapcsolat rendkívül erős, de túlzás lenne minden tüdődaganat hátterében dohányzást feltételezni.
A CDC adatai szerint az Egyesült Államokban a tüdődaganatok körülbelül 10–20 százalékát olyan embereknél diagnosztizálják, akik soha nem dohányoztak, vagy életük során kevesebb mint száz cigarettát szívtak el.
A kockázatot növelheti többek között a radon, a passzív dohányzás, a légszennyezés, egyes munkahelyi rákkeltő anyagok – például az azbeszt –, valamint bizonyos családi és genetikai tényezők.
Az életkor is fontos: a legtöbb tüdőrákot idősebb korban diagnosztizálják.
Egy konkrét beteg esetében azonban kizárólag ezekből a kockázati tényezőkből nem lehet megmondani, mi okozta a daganatot.
Ezért XIV. Leó esetében sem lenne megalapozott találgatni arról, pontosan mi vezetett a betegség kialakulásához.
A pápa rendben felébredt az altatásból
A műtét után érkező első hírek megnyugtatóak voltak.
A Szentszék közleménye szerint XIV. Leó az operáció után rendben felébredt, majd rövid megfigyelést követően visszatérhetett a Gemelli-kórház tizedik emeletén lévő szobájába.
Nem maradt hosszabb időre intenzív osztályon.
A Vatikán tájékoztatása szerint a műtét estéjén vacsorát is kért, és titkárai, valamint munkatársai társaságában töltötte az estét.
Október 14-én reggel újabb rövid közlemény érkezett:
a pápa éjszakája nyugodtan telt.
A korábbi tervek szerint körülbelül egy hetet tölthet kórházban, és egyelőre nem közöltek változást ezen a terven.
A legfontosabb eredmények azonban még hátravannak
A sikeres műtét nagyon fontos fejlemény, de önmagában még nem válaszol meg minden kérdést.
A következő napokban az eltávolított tüdőlebenyt és a műtét során vett mintákat részletes patológiai vizsgálatnak vetik alá.
Ez sokkal több információt adhat annál, mint amit a műtét közbeni gyors szövettan mutatott.
Meg kell határozni többek között:
- a daganat pontos méretét;
- a szövettani tulajdonságait;
- hogy a daganatot ép sebészi széllel sikerült-e eltávolítani;
- érintettek-e a nyirokcsomók;
- vannak-e olyan molekuláris eltérések, amelyek befolyásolhatják a kezelést;
- és ezek alapján milyen stádiumba sorolható a betegség.
Éppen ezért jelenleg nem lehet felelősen kijelenteni, hogy XIV. Leó pápa tüdőrákja milyen stádiumú.
Mit jelent az, hogy „lokalizált” volt a tüdőgóc?
A műtét előtt a Vatikán egy kis, lokalizált tüdőcsomóról beszélt.
Ez természetesen kedvezőbb kiindulási helyzet lehet, mint amikor egy daganatot már kiterjedt panaszok vagy távoli áttétek miatt fedeznek fel.
De a „lokalizált csomó” és a hivatalosan meghatározott onkológiai stádium nem ugyanaz.
Egy tüdődaganat végleges stádiumát több tényező együttesen határozza meg.
Az orvosok azt vizsgálják, mekkora és milyen kiterjedésű az elsődleges tumor, érintettek-e a nyirokcsomók, illetve megjelent-e a daganat távolabbi szervekben.
A műtét utáni szövettani eredmények ezért kulcsfontosságúak.
Jó jel, hogy műtéttel el lehetett távolítani?
Általánosságban az operálható nem kissejtes tüdőrák kedvezőbb helyzetet jelenthet, mint a műtéttel már nem eltávolítható, előrehaladott betegség.
Korai stádiumú nem kissejtes tüdőráknál a műtét az egyik alapvető, akár gyógyító célú kezelési lehetőség.
A lobectomia – egy teljes tüdőlebeny eltávolítása – régóta alkalmazott eljárás a megfelelően kiválasztott betegeknél.
XIV. Leó esetében azonban abból, hogy sikeresen megoperálták, még nem lehet egyéni prognózist számítani.
A pontos esélyeket csak a teljes patológiai eredmény, a nyirokcsomók állapota és az esetleges további vizsgálatok ismeretében lehet értékelni.
Szükség lesz kemoterápiára?
Ezt jelenleg szintén nem lehet tudni.
A tüdő-adenokarcinóma műtét utáni kezelése a betegség stádiumától és a daganat biológiai sajátosságaitól függ.
Nagyon korai, teljesen eltávolított daganatnál előfordulhat, hogy a műtét után nincs szükség klasszikus kemoterápiára.
Más esetekben az orvosok kiegészítő kezelést javasolhatnak.
Ez lehet:
kemoterápia;
immunterápia;
célzott daganatellenes kezelés;
egyes esetekben sugárkezelés;
vagy ezek megfelelő kombinációja.
A modern tüdőrákkezelésben ráadásul egyre nagyobb szerepet kap a daganat molekuláris vizsgálata.
Bizonyos géneltérések – például egyes EGFR- vagy ALK-elváltozások – esetén célzott gyógyszerek is szóba kerülhetnek.
A pápa esetében ilyen vizsgálati eredményeket egyelőre nem közöltek.
Nem igaz, hogy minden adenokarcinóma ugyanúgy viselkedik
Az „adenokarcinóma” megnevezés fontos diagnózis, de önmagában még nem mondja meg, hogyan fog viselkedni a daganat.
Két azonos szövettani típusú tüdőrák között is jelentős különbségek lehetnek.
Más lehet a tumor mérete.
Más lehet a növekedési sebessége.
Más molekuláris mutációk lehetnek jelen.
És mindenekelőtt teljesen más helyzetet jelent egy tüdőben maradó kis daganat, mint egy olyan betegség, amely már nyirokcsomókba vagy távoli szervekbe terjedt.
Ezért a következő napok patológiai eredményei jóval fontosabbak lesznek annál, mint amit pusztán az „adenokarcinóma” szó alapján meg lehet mondani.
Mit jelentenek a túlélési statisztikák?
Az American Cancer Society legfrissebb összesítése szerint a nem kissejtes tüdőráknál nagyon nagy különbség van az ötéves relatív túlélésben attól függően, mennyire terjedt el a betegség a felismeréskor.
Ha a daganat lokalizált, vagyis nincs bizonyíték arra, hogy a tüdőn kívülre terjedt volna, az ötéves relatív túlélési arány körülbelül 67 százalék.
Ha a betegség a közeli nyirokcsomókra vagy környező szövetekre is kiterjedt, az úgynevezett regionális csoportban ez körülbelül 40 százalék.
Távoli áttétes betegség esetén körülbelül 12 százalék.
Ezeket a számokat azonban nagyon fontos megfelelően értelmezni.
A 67 százalék nem azt jelenti, hogy a pápának 67 százalék esélye van
Az ilyen statisztika nagy betegcsoportok korábbi eredményeiből készül.
Nem egy adott beteg személyes túlélési valószínűségét mutatja.
Nem veszi teljes pontossággal figyelembe például az adott tumor genetikai tulajdonságait, a beteg általános állapotát, a kezelésre adott választ vagy a napjainkban elérhető új terápiák valamennyi hatását.
Ráadásul XIV. Leó stádiumát még nem hozták nyilvánosságra.
Ezért jelenleg nem lenne helyes a 67, 40 vagy 12 százalékos adat közül bármelyiket közvetlenül az egyházfőhöz rendelni.
Ezek kizárólag általános tájékoztató adatok.
Miért különösen fontos a korai felismerés?
A tüdőrák egyik problémája, hogy kezdeti állapotban gyakran egyáltalán nem okoz feltűnő tüneteket.
Amikor tartós köhögés, véres köpet, mellkasi fájdalom, légszomj, megmagyarázhatatlan fogyás vagy jelentős gyengeség jelentkezik, a betegség már előrehaladottabb is lehet.
Ez azonban nem törvényszerű.
A képalkotó vizsgálatok során egyre gyakrabban fedeznek fel kis tüdőgócokat olyan embereknél is, akiknek semmilyen panaszuk nincs.
Fontos ugyanakkor, hogy egy tüdőcsomó nem automatikusan rák.
Sok ilyen eltérés jóindulatú hegesedés, korábbi fertőzés vagy más elváltozás következménye.
Ezért volt szükség XIV. Leó esetében is szövettani vizsgálatra a biztos diagnózishoz.
A szűrés sem mindenkinek ugyanúgy ajánlott
A tüdőrákszűrésnél az egyik legfontosabb módszer az alacsony dózisú CT-vizsgálat.
A nemzetközi ajánlások azonban ezt elsősorban olyan embereknek javasolják, akik életkoruk és jelentős dohányzási előzményeik alapján fokozott kockázatúak.
Soha nem dohányzó embereknél jelenleg nincs általánosan elfogadott lakossági CT-szűrési program pusztán az életkor alapján.
Ez azért van, mert a szűrésnek lehetnek hátrányai is: sok ártalmatlan tüdőgóc kerülhet elő, amelyek további vizsgálatokat, sugárterhelést és akár fölösleges beavatkozásokat eredményezhetnek.
XIV. Leó esetéből ezért nem szabad azt a következtetést levonni, hogy minden tünetmentes embernek rendszeres tüdő-CT-re lenne szüksége.
A pápa előtt most több napos kórházi megfigyelés áll
A Vatikán korábbi közlése szerint az egyházfő várhatóan körülbelül egy hetet tölt a Gemelli-kórházban.
Nyilvános programjait legalább október 20-ig törölték.
A következő napokban elsősorban a műtét utáni felépülését figyelik.
Egy tüdőlebeny eltávolítása komoly műtét, még akkor is, ha minimálisan invazív, videóasszisztált technikával végzik.
Az orvosok figyelik többek között a légzést, a sebek gyógyulását, az esetleges fertőzést, a vérzést és más műtét utáni szövődményeket.
Az eddigi hivatalos közlések szerint azonban a beavatkozás után nem jelentkezett komplikáció.
Egyelőre a novemberi út sorsa sem biztos
XIV. Leó korábban november 6. és 17. között dél-amerikai apostoli látogatást tervezett, többek között Uruguayba, Argentínába és Peruba.
A műtét előtt még számoltak azzal, hogy az út megvalósulhat.
Most azonban természetesen az egyházfő felépülése és az orvosok döntése lesz meghatározó.
Egyelőre nem jelentették be véglegesen az út lemondását.
Ugyanakkor amíg nem ismert a teljes szövettani eredmény és a szükséges további kezelés, nem lehet biztosan tudni, hogy a pápa novemberben vállalhat-e egy hosszú nemzetközi utazást.
Világszerte imádkoznak érte
A diagnózis hírére a világ számos részéről érkeztek jókívánságok.
A Szent Péter téren tartott szertartásokon is imádkoztak XIV. Leó felépüléséért, és több egyházi vezető, valamint közéleti szereplő fejezte ki együttérzését.
A mostani helyzet azért is szokatlan a Vatikán történetében, mert a Szentszék viszonylag részletesen és gyorsan kommunikál az egyházfő betegségéről.
A pontos diagnózist, a műtét típusát, annak időtartamát és az első posztoperatív állapotot is nyilvánosságra hozták.
Mit lehet biztosan tudni október 14-én?
A hivatalos információk alapján jelenleg öt fontos dolgot lehet biztosan kijelenteni.
XIV. Leó pápánál tüdő-adenokarcinómát diagnosztizáltak.
Október 13-án eltávolították a jobb tüdejének alsó lebenyét.
A műtét sikeresen, komplikáció nélkül zajlott.
Az egyházfő rendben felébredt, és az első éjszakája nyugodtan telt.
A rák pontos stádiumát és azt, hogy szükséges-e kemoterápia, immunterápia vagy más további kezelés, egyelőre nem közölték.
Ez az utolsó mondat különösen fontos.
Bár a sikeres műtét és a viszonylag kisméretűnek leírt elváltozás biztató körülmény lehet, jelenleg sem az egyéni prognózist, sem a gyógyulási esélyeket nem lehet felelősen megjósolni.
A következő napok részletes szövettani vizsgálatai adhatják meg azokat a válaszokat, amelyek alapján az orvosok meghatározhatják a további kezelési tervet.
