Fontos változás készülhet 2027-ben a nyugdíjasok támogatásában: a kormány továbbra is dolgozik a nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártyán, amelyre a korábban ismertetett tervek szerint évente akár 200 ezer forint kerülhetne, és a pénzt nemcsak pihenésre, hanem élelmiszerre, gyógyszerre és egészségmegőrzésre is fel lehetne használni.
Mindenekelőtt egy félreértést érdemes tisztázni. Magyarországon jelenleg nincs olyan egységes, államilag kibocsátott „nyugdíjas törzskártya”, amelyet automatikusan minden nyugdíjas megkapna. A 2027-re tervezett új országos támogatás hivatalos kommunikációban nyugdíjas SZÉP-kártyaként szerepel.
A konstrukció már korábban is szerepelt a Tisza nyugdíjprogramjában, de a bevezetés időpontja megváltozott. Tavasszal még az is felmerült, hogy a nyugdíjasok 2026 utolsó negyedévében megkaphatják az első támogatást. Szeptember közepén azonban Magyar Péter miniszterelnök már úgy fogalmazott: a nyugdíjas SZÉP-kártyáról a 2027-es költségvetésben lesz döntés.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2026. október elején még nem létezik olyan végleges jogszabály, amely minden részletet rögzítene. Vannak azonban már konkrétan ismertetett összegek, jövedelmi sávok és felhasználási célok, így jól körvonalazható, hogyan működhet a rendszer, ha a 2027-es költségvetésben megkapja a szükséges fedezetet.
A legfontosabb különbség a hagyományos nyugdíjemeléshez képest az lenne, hogy a támogatás nem azonos összegben járna minden nyugdíjasnak. Minél alacsonyabb valakinek a havi nyugdíja, annál magasabb éves kártyás támogatást kaphatna.
Évi 200 ezer forint járhat a legalacsonyabb nyugdíjból élőknek
A korábban ismertetett program szerint a legnagyobb támogatást azok kapnák, akiknek a havi nyugdíja 250 ezer forint alatt van.
Számukra évente 200 ezer forint kerülhetne a nyugdíjas SZÉP-kártyára.
Ha ezt havi átlagra osztjuk, az körülbelül 16 667 forintos pluszt jelentene havonta. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden hónapban pontosan ennyi pénz érkezne.
Korábban az a lehetőség is felmerült, hogy a támogatást negyedévente töltenék fel.
Ebben az esetben az évi 200 ezer forintra jogosultak háromhavonta 50 ezer forintot kapnának.
Ez különösen az alacsonyabb nyugdíjból élőknek jelenthetne érzékelhető segítséget, hiszen egy 180–200 ezer forintos havi ellátás mellett az éves 200 ezer forint már több mint egy teljes havi nyugdíjnak megfelelő pluszpénz.
250 és 500 ezer forint között 100 ezer forint lehet az éves támogatás
A második sávba azok kerülnének, akiknek a havi nyugdíja eléri a 250 ezer forintot, de nem haladja meg az 500 ezer forintot.
A korábbi tervek alapján számukra évente 100 ezer forintos SZÉP-kártyás támogatás járna.
Ha ezt is negyedéves bontásban fizetnék, háromhavonta 25 ezer forint kerülhetne a kártyára.
Havi átlagra vetítve ez körülbelül 8333 forintos támogatást jelentene.
A program tehát tudatosan differenciált lenne: az alacsonyabb nyugdíjasok kétszer akkora támogatáshoz jutnának, mint a középső sávba tartozók.
500 ezer forint felett a mostani terv szerint nem járna
A korábban bemutatott konstrukció harmadik kategóriája az 500 ezer forintot meghaladó havi nyugdíj.
Az ebbe a csoportba tartozók a jelenlegi elképzelés szerint nem kapnának nyugdíjas SZÉP-kártyás támogatást.
A program logikája szerint a pluszpénzt elsősorban az alacsonyabb és közepes nyugdíjból élőkhöz irányítanák.
Korábbi becslések szerint a nyugdíjasok döntő többsége, mintegy 97 százaléka valamelyik támogatott sávba kerülhetne.
A tényleges jogosulti arány azonban csak akkor állapítható meg pontosan, amikor ismert lesz a végleges jogszabály és az is, milyen ellátásokat számítanak bele a jövedelmi határba.
Mire lehetne elkölteni a pénzt?
Ez az egyik legérdekesebb része a tervezett konstrukciónak.
A hagyományos SZÉP-kártyát elsősorban szálláshelyre, vendéglátásra és szabadidős szolgáltatásokra használják.
A nyugdíjas változat ennél jóval szélesebb felhasználási lehetőséget biztosítana.
A jelenleg ismert tervek szerint a kártyán található összeg fordítható lenne:
élelmiszerre,
gyógyszerre,
egészségmegőrzésre,
valamint pihenésre és üdülésre.
Ez azért lényeges, mert egy alacsony jövedelmű nyugdíjas számára egy élelmiszerboltban vagy gyógyszertárban felhasználható támogatás jóval közvetlenebb segítséget jelenthet, mint egy kizárólag szállásra fordítható juttatás.
Kenyeret, húst, tejet és zöldséget is lehetne belőle venni
A program korábbi ismertetésekor alapvető élelmiszerek vásárlása is szóba került.
Ide tartozhatna például a kenyér, hús, tejtermék, tojás, zöldség és gyümölcs.
Arról azonban még nincs végleges szabály, hogy valamennyi élelmiszer megvásárolható lenne-e, vagy csak meghatározott termékcsoportok.
Azt sem rögzítették még véglegesen, mely üzletek válhatnak elfogadóhellyé.
Ha a rendszer valóban 2027-ben elindul, várhatóan részletes kereskedői és technikai szabályozásra lesz szükség.
A gyógyszertárak lehetnek a kártya egyik legfontosabb felhasználási helyei
A nyugdíjasok kiadásain belül a gyógyszerek sok esetben jelentős tételt jelentenek.
Éppen ezért a gyógyszervásárlás már a program első ismertetésekor is hangsúlyos elemként szerepelt.
Azt azonban egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy valamennyi gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vagy étrend-kiegészítő fizethető lesz a kártyával.
Ennek pontos körét a végrehajtási szabályoknak kell meghatározniuk.
A rendszer bevezetése előtt azt is rendezni kell, mely gyógyszertárak csatlakozhatnak az elfogadóhelyi hálózathoz, illetve hogyan kezelik majd a támogatott és nem támogatott gyógyszereket.
Automatikusan kapná minden jogosult?
Ez még nem tisztázott.
A jelenlegi kommunikációból nem derül ki egyértelműen, hogy a nyugdíjasoknak külön kérelmet kellene-e beadniuk, vagy a Magyar Államkincstár nyilvántartása alapján automatikusan állapítanák meg a jogosultságot.
Logikusnak tűnne az automatikus rendszer, hiszen az állam rendelkezik a folyósított nyugdíjak összegére vonatkozó adatokkal.
De amíg nincs kihirdetett jogszabály, ezt nem lehet biztosra venni.
Ugyanez igaz magára a kártyára is: még nincs végleges tájékoztatás arról, melyik pénzügyi szolgáltató bocsátaná ki, illetve új kártyát kapnának-e az érintettek, vagy egy már meglévő SZÉP-kártyához kapcsolódna a támogatás.
Mi történik az özvegyi nyugdíjasokkal?
Ez az egyik legfontosabb nyitott kérdés.
Sokan nem kizárólag saját jogú öregségi nyugdíjat kapnak, hanem özvegyi nyugdíjat is.
Nem világos, hogy a 250 és 500 ezer forintos határ megállapításakor kizárólag a saját jogú nyugdíjat vennék-e figyelembe, vagy minden havi nyugdíjszerű ellátást összeadnának.
Például ha valakinek 230 ezer forint saját jogú nyugdíja és 50 ezer forint özvegyi nyugdíja van, teljes havi ellátása 280 ezer forint.
Attól függően, melyik összeget vizsgálják, ez az ember akár 200 ezer vagy 100 ezer forintos éves támogatási sávba is kerülhetne.
Ezt a végleges szabályozásnak egyértelműen rendeznie kell.
Mi történne, ha valaki év közben átlépi a 250 ezres határt?
Szintén nyitott kérdés.
A nyugdíjak januári emelése miatt előfordulhat, hogy valaki egyik évben még 248 ezer forintot kap, majd az emelés után 255 ezerre nő a nyugdíja.
Ilyenkor nem mindegy, melyik időpontban vizsgálják a jogosultságot.
Lehetséges, hogy a január 1-jei nyugdíjösszeg alapján döntenek majd az egész éves támogatásról.
De az is elképzelhető, hogy időarányosan változik a jogosultság.
Erre jelenleg nincs végleges szabály.
Az sem biztos még, hogy negyedévente érkezik a pénz
A negyedéves feltöltés korábbi elképzelés.
A 200 ezer forintos éves támogatás esetében háromhavonta 50 ezer, a 100 ezres támogatásnál pedig negyedévente 25 ezer forint érkezne.
Ennek több előnye is lenne.
Egyrészt egyenletesebben oszlana el az éves támogatás, másrészt kisebb lenne annak az esélye, hogy valaki az egész éves összeget rövid idő alatt elkölti.
A 2027-es költségvetési döntés előtt azonban ez sem tekinthető véglegesnek.
2026-ban már nem biztos, hogy elindul a program
A kártya körül az elmúlt hónapokban éppen az időzítés változott a legtöbbet.
Magyar Péter májusban még azt mondta, akár 2026 negyedik negyedévében is megkezdődhet a támogatás.
Szeptember 17-én azonban már úgy fogalmazott, hogy a SZÉP-kártyáról a 2027-es költségvetésben lesz döntés.
Ez lényeges különbség.
Jelenleg tehát nem lehet úgy fogalmazni, hogy az idősek biztosan megkapják még 2026-ban az első összeget.
A program továbbra is napirenden van, de a finanszírozás és az indulás időpontja a következő évi költségvetéshez kötődik.
Miért halasztották a döntést?
A miniszterelnök a költségvetés helyzetére hivatkozott.
A kormánynak 2027-re egyszerre több jelentős kiadási és bevételi vállalást kell összehangolnia.
Ilyen a minimálnyugdíj emelése, az alacsony nyugdíjak sávos korrekciója, több közszolgálati béremelés, a családi pótlék változtatása és különböző adócsökkentési tervek.
Mindeközben a költségvetési hiányt is mérsékelni akarják.
A nyugdíjas SZÉP-kártya ezért versenyez más kiadási tételekkel a 2027-es költségvetési mozgástérért.
Hány ember kaphatná meg a teljes 200 ezer forintot?
Az Országos Nyugdíjas Parlament korábbi becslése szerint körülbelül 1,3 millió olyan nyugdíjas lehet, akinek havi ellátása 250 ezer forint alatt van.
Ha a végleges rendszer valóban ezt a határt alkalmazza, ők kerülhetnének a legmagasabb támogatási sávba.
Ez már önmagában jelentős költségvetési tétel.
Ha 1,3 millió embernek évi 200 ezer forintot fizetnének, az 260 milliárd forintot jelentene csak ennél a csoportnál.
Ehhez még hozzáadódna a 250–500 ezer forintos nyugdíjjal rendelkezők 100 ezer forintos támogatása.
Ez jól mutatja, miért nem pusztán technikai kérdés a program elindítása.
Külön támogatás lenne, nem a nyugdíj része
A nyugdíjas SZÉP-kártyára érkező összeg a jelenlegi tervek alapján nem a havi nyugdíj része lenne.
Ez azért fontos, mert másként kell kezelni, mint a januári százalékos emelést vagy a 13. havi nyugdíjat.
A havi nyugdíj továbbra is bankszámlára vagy postai úton érkezne.
A SZÉP-kártyás támogatás külön, meghatározott célokra felhasználható juttatás lenne.
Ez azt is jelenti, hogy a kártyán lévő pénzt várhatóan nem lehetne egyszerűen készpénzben felvenni.
A végleges felhasználási szabályokat azonban még ki kell dolgozni.
Nem azonos az Ellátottak utazási utalványával
Ezt is sokan összekeverhetik.
Az Ellátottak utazási utalványa a közösségi közlekedési kedvezményekhez kapcsolódik.
A nyugdíjas SZÉP-kártya viszont pénzbeli jellegű, meghatározott vásárlásokra felhasználható támogatási eszköz lenne.
A kettő tehát teljesen különböző jogosultság.
A 65 év feletti személyek közösségi közlekedési kedvezményeit sem váltaná fel a nyugdíjas SZÉP-kártya.
És mi a helyzet a „nyugdíjas törzskártyával”?
Országos állami ellátásként ilyen nevű, minden nyugdíjasnak járó új kártyát jelenleg nem vezettek be.
A „nyugdíjas törzskártya” elnevezés régebbi dokumentumokban, helyi kedvezményrendszereknél vagy különféle szervezetek saját igazolványainál is előfordulhat.
Ez azonban nem azonos a 2027-re tervezett nyugdíjas SZÉP-kártyával.
Ha tehát valaki azt hallja, hogy 2027-ben „új nyugdíjaskártya” jön, jelenleg jellemzően erre a SZÉP-kártyás támogatásra gondolnak.
Mi az, amit már most tudunk?
A jelenlegi program szerint az alacsonyabb nyugdíjasok nagyobb támogatást kapnának.
250 ezer forintos havi nyugdíj alatt évi 200 ezer forint lehetne az összeg.
250 és 500 ezer között évi 100 ezer forint.
500 ezer forint felett a jelenlegi tervek szerint nem járna.
A kártya élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre is használható lenne.
A támogatás több részletben, akár negyedévente érkezhetne.
És mi az, amit még nem tudunk?
Nem ismert a végleges indulási dátum.
Nem jelent meg a teljes jogszabály.
Nem tudni biztosan, automatikusan jár-e majd a kártya.
Nem ismert, melyik bank vagy szolgáltató bocsátja ki.
Nem tisztázott teljesen az özvegyi és egyéb ellátások beszámítása.
Nem ismert a pontos elfogadóhelyi hálózat.
Nem tudni, pontosan milyen élelmiszerekre és gyógyszerekre lesz használható.
És az sem végleges még, hogy negyedéves vagy más ütemezésben töltik-e fel.
A következő fontos dátum a 2027-es költségvetés
A szeptember 17-i miniszterelnöki nyilatkozat alapján most ez a döntő pont.
A kormány a 2027-es költségvetés összeállításakor dönthet arról, jut-e elegendő pénz a programra, mekkora keretet biztosítanak rá, és mikor indulhat el.
Ezután várható a részletes jogszabályi szabályozás.
Csak ekkor lehet majd biztosan megmondani, hogy egy konkrét nyugdíjas jogosult lesz-e, mennyi pénzt kap, mikor töltik fel a kártyáját, és pontosan mire költheti el.
2027-ben több nyugdíjas intézkedés is egyszerre érkezhet
A SZÉP-kártya nem önmagában áll a kormány 2027-es időspolitikai terveiben.
Január 1-jétől 120 ezer forintra emelnék a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
Külön sávos korrekciót jelentettek be az alacsony nyugdíjakra.
Emelkedik a rokkantsági és rehabilitációs ellátás, az árvaellátás minimuma és az időskorúak járadéka is.
Ha ehhez a nyugdíjas SZÉP-kártya is társul, akkor 2027 több szempontból is jelentős változást hozhat az idősek jövedelmi rendszerében.
A legfontosabb: egyelőre ne számolja bele senki biztos pénzként
A tervezett összegek vonzóak, különösen az évi 200 ezer forintos támogatás.
De 2026. október 5-én még nem lehet biztosan kijelenteni, hogy minden korábban ismertetett szabály pontosan ebben a formában lép életbe 2027-ben.
A miniszterelnök legutóbbi egyértelmű közlése az, hogy a nyugdíjas SZÉP-kártyáról a 2027-es költségvetésben születik döntés.
Ezért a 200 és 100 ezer forintos összegek jelenleg programban szereplő tervek, nem már folyósítható, jogszabályban garantált juttatások.
A most ismert elképzelés ugyanakkor világos: a legalacsonyabb nyugdíjból élők kapnák a legtöbb segítséget, a támogatást pedig olyan mindennapi kiadásokra is fel lehetne használni, mint az élelmiszer vagy a gyógyszer. Ha a 2027-es költségvetés biztosítja hozzá a pénzt, a nyugdíjas SZÉP-kártya az egyik legnagyobb új, célzott időstámogatási program lehet.
