A volt miniszterelnök egyik legerősebb kijelentése akkor hangzott el, amikor arról beszélt, mi történne azokkal, akik munkát vállalnak az új intézménynél. Orbán szerint a politikai felelősség elsősorban azokat terheli, akik létrehozták a hivatalt. Az ott dolgozó emberekkel kapcsolatban azonban ennél jóval tovább ment.
Úgy fogalmazott:
„De azt nagyon világosan meg kell mondani a jobboldalnak, hogy aki ebben az ÁVH-ban – és mindegy ki a vezetője, az egy mellékkérdés -, ebben az ÁVH-ban munkát vállal, döntéseket hoz, eljárásokban vesz részt, mikor helyreállítjuk a jogállamot, nem tudja elkerülni a felelősségre vonást.”
Orbán ezután pénzügyi és jogi felelősségre vonásról beszélt, majd kijelentette, hogy az érintetteket nyomon követnék.
A legerősebb mondat talán ez volt:
„Minden egyes embernek a nevét, aki ott munkát vállal, nyilvánosságra hozzuk, kicsoda, ki fia borja, mit csinál ott, milyen eljárásokban vett részt.”
A Fidesz elnöke azt is mondta, hogy azokat az ügyeket is nyilvánosságra hoznák, amelyekben az adott személy részt vett.
Orbán szerint mindezt előre, „higgadtan és nyugodtan” kell közölni, mert álláspontja szerint az önkényt nem szabad eltűrni.
Mit csinál valójában a vagyonvisszaszerzési hivatal?
A 2026-ban létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladata a jogszabály szerint a közvagyonnal kapcsolatos esetleges visszaélések feltárása és a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyon visszaszerzése.
A hivatal vizsgálhat például közbeszerzéseket, állami támogatásokat, koncessziókat, önkormányzati vagy állami vagyont érintő ügyleteket és európai uniós források felhasználását.
A törvény bizonyos esetekben nyomozati jogköröket is biztosít számára, valamint közvádlóként is eljárhat. Az Alaptörvény szerint a hivatal független intézmény, vezetőit az Országgyűlés kétharmados többséggel választja hat évre.
Vagyis Orbán Viktor most egy olyan szervezet munkatársainak üzent, amelynek feladatai között kifejezetten szerepel a korábbi közvagyon-felhasználások vizsgálata.
Orbán szerint az előző kormány ügyeiben tett feljelentések elbuknak
A beszélgetés egy másik részében Orbán a korábbi Fidesz-kormányok működését érintő ügyekről is beszélt.
A volt kormányfő szerint számos feljelentést tettek korábbi miniszterek és kormányzati szereplők ellen. Orbán azt állította, hogy az általa ismert ügyekben a döntések szabályszerűek és célszerűek voltak.
Ezért arra számít, hogy ezek az eljárások végül nem vezetnek eredményre.
A beszélgetésben Bús Balázs neve is szóba került. Orbán politikai fogolyként beszélt róla.
Bús Balázs saját maga is azt állította korábban, hogy politikai okból tartják fogva. A hatóságok ugyanakkor korrupciós ügyekben gyanúsították meg; a gyanú megalapozottságáról és az esetleges büntetőjogi felelősségről természetesen bíróság dönthet.
Orbán a jobboldalnak is üzent
Az interjú nemcsak a jelenlegi kormány és az új intézmények kritikájáról szólt. Orbán a saját politikai oldalának is egyértelmű üzenetet küldött.
Elmondása szerint látja, hogy már most zajlanak beszélgetések arról, milyen formában működhetne a jövőben a jobboldal.
Ezeket intellektuálisan érdekesnek nevezte, politikailag azonban kifejezetten károsnak tartja.
Orbán szerint ugyanis a jobboldal csak akkor lehet újra sikeres, ha egységes marad.
„Minden, ami az egység felé mutat, az jó, ami onnan távolít, az rossz” – fogalmazott.
Ez egyértelmű jelzés lehet azoknak is, akik a Fidesztől különálló, új jobboldali politikai formációk létrehozásában gondolkodnak.
A volt miniszterelnök szerint nincs magyar hagyománya annak, hogy sok kisebb jobboldali párt koalíciója tartós politikai sikert érjen el. Úgy látja, a széttöredezés csak tovább gyengítené az ellenzéki jobboldalt.
A következő fél évben elsősorban a Fideszt szervezné újjá
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte nem most kell mindenáron azokat a választókat megszólítania, akik nem akarják hallgatni őt.
Úgy fogalmazott:
„Még nem dolgom, hogy azokhoz beszéljek, akik nem akarnak engem hallgatni, most küldtek el, hogy ne kelljen engem hallgatniuk.”
Szerinte a Fidesznek ezért a következő időszakban elsősorban saját politikai közösségével kell foglalkoznia.
A célja az, hogy újjászervezzék a Fideszt, és saját megfogalmazása szerint „újra használható szereplői legyünk a közéletnek”.
Ez az interjú egyik politikailag legfontosabb mondata lehet. Orbán ezzel lényegében arról beszélt, hogy a párt következő hónapjainak elsődleges feladata nem a Tisza-szavazók gyors visszahódítása, hanem saját táborának összerendezése lesz.
Orbán úgy látja, idővel egyre többen csalódhatnak a jelenlegi kormányban. Szerinte végül azok a választók távolíthatják el, akik korábban hatalomra segítették.
Egy ponton saját felelősségéről is beszélt
Az interjú egyik szokatlan része akkor jött, amikor Orbán az előző kormány gazdasági teljesítményéről beszélt.
Állítása szerint 2024-ig alapvetően működött a gazdasági modell, az azt követő két évben azonban eltűnt az a gazdasági siker, amely korábban hosszú időn keresztül a Fidesz egyik legerősebb politikai támasza volt.
Orbán ezen a ponton személyes felelősséget is vállalt.
„Nem tudtuk, magamra veszem, nem tudtam szállítani” – mondta azzal kapcsolatban, hogy az emberek nem érzékelték saját lehetőségeik folyamatos bővülését.
Értékelése szerint ez hozzájárult ahhoz, hogy sok választó végül úgy döntött: megnézi, mit kínál a másik politikai oldal.
Ugyanakkor később már a jelenlegi Tisza-kormányon kérte számon, hogy szerinte nincs megfelelő gazdaságpolitikája, és nem történik érdemi előrelépés.
Brüsszel marad Orbán egyik központi témája
Az interjú második felében sok olyan elem is visszatért, amely Orbán politikai kommunikációjának hosszú ideje meghatározó része.
Ezek közül a legfontosabb Brüsszel volt.
Orbán szerint a jelenlegi kormány politikája Magyarország „visszagyarmatosításához” vezethet, és úgy látja, hogy a korábbi Fidesz-kormány által megerősített nemzeti tulajdont ismét külföldi szereplők szerezhetik meg.
Ezek politikai állítások és Orbán értelmezését tükrözik.
Azt is állította, hogy Brüsszel és a Tisza közösen dolgozott korábbi kormánya leváltásán, illetve azon, hogy a Fidesz ne tudjon ismét hatalomra kerülni.
Az euró bevezetését „a legnagyobb átverésnek” nevezte
Orbán Viktor az euró magyarországi bevezetéséről is határozott véleményt fogalmazott meg.
A volt miniszterelnök szerint nem reális, hogy Magyarország 2030-ig bevezesse a közös európai fizetőeszközt.
Úgy véli, az euró kérdése valójában politikai „fedősztori”, amellyel később gazdasági megszorításokat lehetne megindokolni.
Orbán ezt „a megédesítő ostyának” nevezte.
Ez is politikai értékelés: az euró bevezetéséhez konkrét gazdasági és jogi feltételek teljesítése szükséges, és maga a közös valuta bevezetése nem jelent automatikusan megszorító intézkedéseket.
Orbán azonban továbbra is úgy érvel, hogy Magyarországnak előnyösebb megtartania a forintot és a hozzá kapcsolódó önálló monetáris mozgásteret.
Az uniós pénzekről is beszélt
Orbán Viktor szerint az uniós támogatások jelentős része végül külföldi vállalatokhoz kerül vissza.
Azt állította, hogy amennyiben ő maradt volna kormányon, Magyarország akkor is hozzájutott volna a visszatartott forrásokhoz.
Saját elmondása szerint a következő uniós költségvetési tárgyalásokon próbálta volna kikényszeríteni ezek utólagos kifizetését.
A különbséget abban látja, hogy ő nem kötött volna szerinte politikai alkut Brüsszellel, hanem tovább folytatta volna a konfliktusos érdekérvényesítést.
Ez rajzolódik ki Orbán őszi stratégiájából
A Bayer Show-ban elhangzottak alapján a Fidesz előtt álló időszaknak több jól elkülöníthető eleme lehet.
Orbán először saját politikai táborát akarja újraszervezni. Közben az egységes jobboldal fenntartását hangsúlyozza, és egyértelműen ellenzi a Fidesz mellett létrejövő több kisebb jobboldali erőből álló modell kialakulását.
Emellett továbbra is központi szerepet kap Brüsszel kritikája, a nemzeti szuverenitás kérdése és a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának támadása.
Az egyik legélesebb új elem ugyanakkor kétségtelenül a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal kapcsolatos fellépés.
Orbán ugyanis nem egyszerűen politikai kritikát mondott, hanem arról beszélt, hogy egy későbbi hatalomváltás esetén nyilvánosságra hoznák az intézményben dolgozók nevét, és megvizsgálnák a felelősségüket.
Hogy ebből mennyi válik majd tényleges politikai programmá, az egyelőre nem tudható. Az viszont az interjúból világosan látható, hogy a Fidesz elnöke már a párt visszatérésének lehetőségére építi politikai üzeneteinek egy részét.
Te mit gondolsz Orbán Viktor kijelentéseiről? Elfogadhatónak tartod, hogy nyilvánosságra hoznák egy állami hivatal dolgozóinak nevét, vagy szerinted ez már túlmegy a politikai vita határán? Írd meg kommentben!
