Nagy visszhangot váltott ki a kormány bejelentése, amely szerint 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege. A jelenlegi 28 500 forintos minimum 2008 óta változatlan, így első pillantásra történelmi léptékű emelésről van szó. A részleteket megnézve azonban kiderül: egyáltalán nem biztos, hogy minden olyan ember automatikusan 120 ezer forintra számíthat, akinek jelenleg ennél kevesebb ellátást folyósítanak – írja a Dívány.
A bizonytalanság oka egyszerű. A kormány augusztus 27-i hivatalos közleménye kifejezetten az öregségi nyugdíj legkisebb összegéről beszél. Nem tér ki részletesen a rokkantsági ellátásra, az özvegyi nyugdíjra, az árvaellátásra vagy arra az esetre sem, amikor valaki magyar és külföldi nyugdíjat egyszerre kap. Ezek az ellátások ugyanis jogilag nem mind ugyanabba a kategóriába tartoznak.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint ezért a végleges szabályozás lesz döntő. Becslése szerint csak az öregségi nyugdíjasok között mintegy 127 ezer olyan ember van, akinek jelenleg 120 ezer forintnál alacsonyabb az ellátása. Közülük körülbelül 71 ezren még havi 100 ezer forintot sem kapnak.
2027. január 1-jétől 120 ezer forint lesz az új minimum
A kormány döntése szerint a 2027-es költségvetés elfogadását követően január 1-jétől 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege. Ez havi 91 500 forintos különbséget jelent, az új összeg pedig több mint négyszerese a jelenleginek.
Fontos azonban pontosan érteni, mit jelent a „nyugdíjminimum”.
A Magyar Államkincstár jelenlegi szabályai alapján a minimumgarancia az öregségi teljes nyugdíjhoz kapcsolódik. Ehhez legalább 20 év figyelembe vehető szolgálati idő szükséges, és további feltételeknek is teljesülniük kell.
Ez tehát nem általános szabály arra, hogy Magyarországon senki sem kaphat havi 120 ezer forintnál kevesebb bármilyen típusú ellátást.
Éppen itt kezdődnek a kérdések.
Akinek öregségi teljes nyugdíja van, annál lehet a legegyértelműbb a helyzet
A jelenlegi szabályozás logikájából kiindulva azok vannak a legegyértelműbb helyzetben, akik öregségi teljes nyugdíjban részesülnek, és az ellátásuk a bevezetendő 120 ezer forintos minimum alatt van.
Farkas András szerint körülbelül 127 ezer ilyen öregségi nyugdíjas lehet. Közülük 71 ezren havi 100 ezer forint alatt, további 56 ezren pedig 100 és 120 ezer forint közötti összegből élnek.
Ha a végrehajtási szabály egyszerűen az új minimumra emeli ezeket a nyugdíjakat, a különbségek jelentősek lehetnek.
Egy 60 ezer forintos ellátásnál havi 60 ezer, egy 80 ezresnél havi 40 ezer, egy 100 ezresnél havi 20 ezer, egy 110 ezer forintos nyugdíjnál pedig havi 10 ezer forintos pluszt jelentene a 120 ezres szint.
De még ennél a csoportnál is meg kell várni a pontos jogszabályt, amely meghatározza majd a már megállapított nyugdíjak kezelésének módját.
A résznyugdíjasoknál már most látszik egy fontos különbség
Külön kategória az öregségi résznyugdíj.
A Magyar Államkincstár szerint aki nem rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, de legalább 15 évvel igen, bizonyos feltételekkel résznyugdíjat kaphat. A jelenlegi szabály szerint azonban az öregségi nyugdíj legkisebb összege nem vonatkozik az öregségi résznyugdíjra.
Ez rendkívül fontos.
Ha a 2027-es módosítás kizárólag a jelenlegi minimumszabály összegét írja át 28 500-ról 120 ezer forintra, akkor önmagában ebből nem következne automatikusan, hogy minden résznyugdíjat is legalább 120 ezer forintra kell emelni.
Ehhez a jogalkotónak külön rendelkezést kellene hoznia.
Ezért aki például 15–19 év szolgálati idővel kap alacsony összegű résznyugdíjat, annak különösen fontos lesz figyelnie a végleges törvényszöveget.
Mi lesz a „rokkantnyugdíjasokkal”?
Talán itt a legnagyobb a bizonytalanság.
A köznyelvben még ma is sokan rokkantnyugdíjról beszélnek, jogilag azonban a helyzet 2012 óta más. A korhatár alatti korábbi rokkantsági nyugdíjak jelentős részét rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás váltotta fel, és ezek nem öregségi nyugdíjak. A Magyar Államkincstár is külön kezeli a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait.
Éppen ezért az, hogy az öregségi nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelkedik, önmagában nem bizonyítja, hogy a rokkantsági ellátások minimuma is ugyanekkora lesz.
Farkas András szerint körülbelül 115 ezer olyan rokkantsági ellátott lehet, akit egy 120 ezer forintos alsó határ kedvezően érintene, közülük hozzávetőleg 92 ezren jelenleg 100 ezer forintnál kevesebbet kapnak.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány augusztus 27-i bejelentéséből még nem derült ki, hogy a döntést erre a körre is kiterjesztik-e.
Korábban viszont szerepelt a 120 ezres garancia a rokkantsági ellátásoknál is
Van azonban egy fontos előzmény.
A TISZA korábbi nyugdíjprogramjában nemcsak az öregségi nyugdíj szerepelt. A nyugdíjkalkulátor és a programleírás külön nevesítette a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, köznyelvi megnevezéssel a „rokkantnyugdíjat”, és azt közölte, hogy az emelési program erre a kategóriára is vonatkozna.
Ez azonban nagyon fontos különbséggel kezelendő.
A korábbi politikai programban szereplő vállalás nem azonos a 2026. augusztus 27-én kihirdetett konkrét kormányzati döntéssel. Utóbbi jelenleg kifejezetten az öregségi nyugdíj minimumát nevezi meg.
Így a rokkantsági ellátásban részesülőknek még várniuk kell arra, hogy a végleges 2027-es jogszabály vagy egy újabb kormánydöntés tisztázza a helyzetüket.
Rokkantsági ellátás és rokkantsági járadék sem ugyanaz
Egy további félreértést is érdemes elkerülni.
A rokkantsági ellátás és a rokkantsági járadék két különböző ellátás.
A rokkantsági járadék olyan speciális, fix összegű támogatás, amely meghatározott feltételek mellett többek között azoknak járhat, akiknek legalább 70 százalékos egészségkárosodása 25 éves koruk előtt keletkezett. A Magyar Államkincstár szerint ennek összege 2026. január 1-jétől havi 63 915 forint.
Ez szintén nem azonos az öregségi nyugdíjjal.
Ezért a 120 ezer forintos öregségi minimumból ennek az összegnek a 120 ezer forintra emelése sem következik automatikusan.
Mi történik, ha valaki eléri a nyugdíjkorhatárt rokkantsági ellátás mellett?
Ez is gyakori élethelyzet.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy a nyugdíjkorhatár betöltése után kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását, amennyiben legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.
Ha azonban a kiszámított öregségi nyugdíja alacsonyabb lenne a már folyósított rokkantsági ellátásnál, dönthet úgy, hogy nem veszi igénybe az öregségi nyugdíjat. Ilyenkor továbbra is a rokkantsági ellátását folyósítják. Ha viszont megállapítják számára az öregségi nyugdíjat, a rokkantsági ellátása megszűnik.
A 120 ezres minimum bevezetése ezért ennél a csoportnál különösen érdekes helyzetet teremthet.
Egyesek számára 2027-től kedvezőbbé válhat az öregségi nyugdíj választása, de ezt csak az új szabályok ismeretében lehet majd személyenként kiszámítani.
Mi lesz az özvegyi nyugdíjjal?
Az özvegyi nyugdíj szintén nem azonos a saját jogú öregségi nyugdíjjal.
Ez úgynevezett hozzátartozói nyugellátás, amelynek összege alapvetően az elhunyt nyugdíjához vagy az elhunyt számára kiszámítható nyugdíjösszeghez kapcsolódik.
A Magyar Államkincstár jelenlegi szabályai szerint az özvegyi nyugdíj bizonyos esetekben az elhunytat megillető nyugdíj 60 százaléka, más esetekben – például ha az özvegy saját jogú öregségi nyugdíjat vagy rokkantsági ellátást is kap – 30 százalékos özvegyi nyugdíj járhat.
Az augusztus 27-i kormányközlemény nem állítja, hogy minden özvegyi nyugdíj minimuma is 120 ezer forint lesz.
Sőt, a korábbi TISZA-program nyugdíjkalkulátorának tájékoztatása kifejezetten azt írta, hogy az ott ismertetett extra emelés nem terjed ki az özvegyi nyugdíjakra.
Ezért az özvegyi nyugdíjasok számára különösen fontos, hogy ne tekintsék automatikusnak a 120 ezres összeget.
Az árvaellátásnak jelenleg is külön minimuma van
Az árvaellátás esetében még egyértelműbb, hogy külön szabályrendszerről beszélünk.
A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatója szerint 2026-ban az árvaellátás legkisebb összege havi 50 ezer forint.
Ez külön minimum, nem az öregségi teljes nyugdíj 28 500 forintos minimumából következik.
A 120 ezer forintos öregségi nyugdíjminimum bejelentése ezért nem jelenti automatikusan az árvaellátás 120 ezer forintra emelését sem.
Ehhez ugyancsak külön jogszabályi döntésre lenne szükség.
A szülői nyugdíj is külön hozzátartozói ellátás
A szülői nyugdíj szintén hozzátartozói nyugellátás.
A Magyar Államkincstár szerint ilyen ellátásra bizonyos feltételekkel az a szülő vagy nagyszülő jogosult, aki gyermeke vagy unokája halálakor például megváltozott munkaképességű volt vagy betöltötte a 65. életévét, és az elhunyt korábban túlnyomó részben eltartotta.
Erre a kategóriára sem mondta ki az augusztusi kormányzati bejelentés, hogy 120 ezer forintos minimum vonatkozna.
Mi történik, ha valaki kétféle nyugdíjat kap egyszerre?
Sokan vannak olyanok is, akik például saját jogú öregségi nyugdíjat és özvegyi nyugdíjat egyszerre kapnak.
Itt különösen fontos megérteni, hogy a nyugdíjminimum nem feltétlenül azt jelenti, hogy az állam a különböző ellátások havi összegét egyszerűen összeadja, és az így kapott teljes jövedelmet kiegészíti 120 ezer forintra.
A jelenlegi nyugdíjrendszer az egyes ellátásfajtákat külön szabályok alapján kezeli.
Jól mutatja ezt a 2026-os januári általános nyugdíjemelés is: a Magyar Államkincstár szerint aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesül, mindkét ellátása alapján jogosult az éves emelésre.
Ez azonban az éves százalékos emelés szabálya, nem pedig bizonyíték arra, hogyan fog működni a 2027-es új minimum.
Például: 95 ezer öregségi nyugdíj és 40 ezer özvegyi nyugdíj
Tegyük fel, hogy valaki jelenleg havi 95 ezer forintos saját jogú öregségi nyugdíjat és emellett 40 ezer forintos özvegyi nyugdíjat kap.
Összes juttatása így havi 135 ezer forint.
A döntő kérdés az lesz, hogy a 2027-es szabály az öregségi nyugdíját önmagában vizsgálja-e, vagy figyelembe veszi az özvegyi ellátását is.
Az augusztus 27-i rövid kormányközlemény erre még nem ad választ.
Ha kizárólag az öregségi nyugdíj minimumáról van szó, akkor a saját jogú 95 ezres összeg felzárkóztatása is felmerülhet. Ha viszont a végrehajtási szabály valamilyen összesített ellátási összeget vesz figyelembe, más eredmény jöhet ki.
Éppen ilyen élethelyzetek miatt lesz különösen fontos a végleges rendelet.
Külföldről is kap nyugdíjat? Ott még bonyolultabb a helyzet
Sok magyar dolgozott hosszabb-rövidebb ideig más EU-tagállamban, majd Magyarországon ment nyugdíjba.
Az ilyen eseteknél az európai koordinációs szabályok alapján a magyar nyugdíjat arányosan számítják ki.
A Magyar Államkincstár szerint először kiszámítják azt az úgynevezett elméleti nyugdíjösszeget, amely akkor járna, ha az összes magyar és más EU-tagállamban megszerzett biztosítási idő Magyarországon keletkezett volna. Ha az összes magyar és külföldi szolgálati idő eléri a 20 évet, ez az elméleti összeg jelenleg nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíjminimum összegénél.
Ezután azonban ezt az összeget a magyar szolgálati idő arányában csökkentik.
Emiatt a magyar rész akár az új minimum alatt is maradhat
Vegyünk egy leegyszerűsített példát.
Valaki összesen 40 év szolgálati idővel rendelkezik, ebből 10 évet Magyarországon, 30-at egy másik uniós országban szerzett.
Ha a magyar szabályok szerint meghatározott elméleti összeg legalább az új 120 ezer forintos minimum lenne, abból még csak a magyar szolgálati idő arányának megfelelő összeg járhat Magyarországról.
A Magyar Államkincstár jelenlegi szabálya szerint tehát az arányos magyar ellátás nem feltétlenül azonos a teljes nyugdíjminimummal.
Ezért teljesen reális, hogy valaki magyar nyugdíja önmagában 120 ezer forint alatt marad, miközben másik országból is kap ellátást.
Hogy a 2027-es változás ezt a számítási módszert módosítja-e, arról egyelőre nincs hivatalos részlet.
Ezért félrevezető lenne azt mondani, hogy „senkinek nem lehet 120 ezer alatt a nyugdíja”
A politikai kommunikációban gyakran egyszerűbben fogalmaznak, mint a nyugdíjjogszabályok.
Jogilag azonban nagyon nem mindegy, hogy öregségi teljes nyugdíjról, résznyugdíjról, hozzátartozói nyugdíjról, rokkantsági ellátásról vagy külföldi szolgálati idő alapján megállapított arányos nyugdíjról beszélünk.
A kormány jelenlegi hivatalos döntése azt mondja ki, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összege lesz 120 ezer forint 2027. január 1-jétől.
Ez még nem ugyanaz, mint egy általános, minden ellátástípusra kiterjedő „120 ezer forintos minimumjövedelem-garancia”.
A 120–140 ezer forintos nyugdíjaknál is jöhet további emelés
A történet azonban nem feltétlenül áll meg 120 ezer forintnál.
A TISZA korábbi társadalompolitikai programjában külön szerepelt, hogy a 120–140 ezer forint közötti alacsony nyugdíjakat célzottan tovább emelnék.
Farkas András az InfoRádiónak arról beszélt, hogy a korábbi program alapján ebben a sávban 6–12 ezer forintos külön emelés is szóba került. A szakértő szerint a 120–140 ezer forintos sávban mintegy 125 ezer nyugdíjas és rokkantsági ellátott lehet.
Viszont ezt sem szabad kész tényként kezelni.
2026. szeptember 1-jéig a konkrét kormánydöntés a 120 ezer forintos öregségi nyugdíjminimumról született meg; a sávos emelés pontos szabályait és összegét még nem hirdették ki.
A rokkantsági ellátás kiterjesztése komoly költségvetési tétel lenne
Farkas András számítása szerint, ha a 120 ezres garanciát az öregségi nyugdíjak mellett a rokkantsági ellátásokra is teljes körűen kiterjesztenék, akkor maga a minimumrendezés éves szinten nagyjából 210 milliárd forintos költségvetési tételt jelenthetne.
Ebben a becslésben már látszik, miért van jelentősége annak, pontosan mekkora körre terjed ki a döntés.
Más a költségvetési hatás, ha csak 127 ezer alacsony öregségi nyugdíjat rendeznek, és egészen más, ha további több mint százezer rokkantsági ellátottat, majd a 120–140 ezer forintos sávot is bevonják.
A szociális támogatások sem nőnek automatikusan négyszeresükre
A 28 500 forintos régi nyugdíjminimum hosszú éveken keresztül sok szociális támogatás számításánál is viszonyítási alapként szolgált.
Emiatt felmerülhet a kérdés: ha ezt most 120 ezer forintra emelik, akkor minden ehhez kapcsolódó szociális támogatási határ is több mint négyszeresére nő?
Nem automatikusan.
Farkas András is felhívta a figyelmet arra, hogy 2023-tól számos szociális és gyermekvédelmi támogatást már leválasztottak az öregségi nyugdíjminimumról. Ezeknél az úgynevezett szociális vetítési alapot használják, amely jelenleg továbbra is 28 500 forint.
Ezért a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése nem jelenti azt, hogy minden szociális juttatás jövedelemhatára automatikusan ugyanilyen arányban nő.
Az általános 2027-es nyugdíjemelést sem szabad összekeverni ezzel
A 120 ezer forintos minimum egy speciális intézkedés.
Ettől külön kérdés a 2027. januári általános nyugdíjemelés, amely a nyugdíjak széles körét érinti majd a rá vonatkozó szabályok szerint.
A két intézkedés tehát nem ugyanaz.
Egy jelenleg például 250 ezer forintos öregségi nyugdíjjal rendelkező embernek a 120 ezres minimum önmagában semmilyen pluszt nem jelent, hiszen az ellátása eleve jóval magasabb.
Őt a januári általános emelés érintheti.
Ezzel szemben egy 90 ezer forintos, a 120 ezres minimum szabályába ténylegesen bekerülő öregségi nyugdíjasnál a külön minimumrendezés jelenthet komoly pluszt.
Az új 120 ezer forint értékét is meg kellene őrizni
Farkas András egy további problémára is felhívta a figyelmet.
A jelenlegi 28 500 forintos minimumnyugdíj 2008 óta változatlan. Pontosan ez vezetett oda, hogy az összeg vásárlóereje az infláció miatt az évek során rendkívül nagymértékben csökkent.
A szakértő szerint hiba lenne most a 120 ezer forintot is egyszerűen beleírni a jogszabályba úgy, hogy az újabb hosszú éveken keresztül változatlan maradhasson. Szerinte legalább az inflációval automatikusan növelni kellene az összeget.
Különben néhány év múlva ugyanaz a folyamat indulhatna el, mint a 28 500 forintos minimumnál: nominálisan változatlan maradna, miközben egyre kevesebbet lehetne belőle vásárolni.
Kik számíthatnak most a legnagyobb eséllyel emelésre?
A jelenlegi információk alapján azok vannak a legbiztosabb helyzetben, akik öregségi teljes nyugdíjban részesülnek és jelenleg 120 ezer forintnál kevesebbet kapnak. A szakértői becslés szerint körülbelül 127 ezer ember tartozik ebbe a körbe.
Az öregségi résznyugdíjasok helyzete már kevésbé egyértelmű, mert a jelenlegi minimumszabály rájuk nem vonatkozik.
A rokkantsági ellátottaknál a korábbi politikai program ugyan tartalmazott 120 ezres garanciát, a mostani kormánydöntés szövege azonban ezt még nem erősíti meg külön.
Az özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj pedig eleve külön hozzátartozói ellátási kategória, így ezeknél sem lehet automatikus 120 ezres minimumot kijelenteni.
A legfontosabb válaszokat a végleges jogszabály adja majd meg
A következő hónapokban ezért nemcsak azt kell figyelni, hogy elfogadják-e a 2027-es költségvetést.
Legalább ilyen fontos lesz a 120 ezer forintos minimum végrehajtási szabályainak megjelenése.
Ezekből kell majd kiderülnie többek között annak, hogy az új minimumot hogyan alkalmazzák a már folyósított ellátásoknál; mi történik az öregségi résznyugdíjjal; megkapják-e a 120 ezres garanciát a rokkantsági ellátottak; lesz-e külön rendezés az özvegyi és más hozzátartozói nyugdíjaknál; hogyan kezelik az egyszerre több ellátást kapókat; és változik-e valami a külföldi szolgálati idő alapján megállapított arányos nyugdíjaknál.
2026. szeptember 1-jén tehát azt már biztosan tudjuk, hogy 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Azt viszont még nem, hogy minden 120 ezer forint alatti nyugdíjszerű ellátást automatikusan erre a szintre húznak-e fel.
Éppen ezért annak, aki rokkantsági ellátást, résznyugdíjat, özvegyi nyugdíjat vagy több országból érkező nyugdíjat kap, egyelőre nem érdemes készpénznek vennie a 120 ezer forintos összeget. A döntő részletek még hátravannak.
