Szeptember 1-jén több százezer gyerek tért vissza az iskolákba, óvodákba és bölcsődékbe, ezzel pedig ismét adottá váltak azok a körülmények, amelyek kedveznek a légúti fertőzések gyorsabb terjedésének. Rusvai Miklós víruskutató arra számít, hogy a következő hetekben a koronavírus-fertőzések száma is emelkedhet Magyarországon, ahogyan az az elmúlt években rendszeresen megtörtént az őszi iskolakezdést követően – írja az nlc.hu
Pánikra ugyanakkor a jelenlegi adatok alapján nincs ok. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb, jelenleg elérhető hazai jelentése még nem mutat kibontakozó COVID-hullámot. A 34. héten a SARS-CoV-2 szennyvízben mért koncentrációja országosan stagnált, sőt a vizsgált városok mintáiban a vírus örökítőanyaga nem volt kimutatható. Az NNGYK ezért akkor úgy értékelte, hogy a következő időszakban nem várható a COVID-19-fertőzésszám emelkedése.
A két állítás nem feltétlenül mond ellent egymásnak. Az NNGYK adatai azt mutatják, mi történt augusztus második felében, Rusvai Miklós pedig arról beszél, mi történhet az iskolák újranyitását követő hetekben.
Rusvai Miklós: a koronavírus „köszöni szépen, jól van”
A víruskutató az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy bár a koronavírus az elmúlt évekhez képest látványosan kikerült a közbeszédből, maga a SARS-CoV-2 természetesen nem tűnt el.
Rusvai ezt úgy fogalmazta meg: „köszöni szépen, jól van”.
Szerinte az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az iskolakezdés után rendszeresen megjelenik egy erősebb légúti betegséghullám. A gyerekek szeptemberben ismét nagy létszámban találkoznak zárt közösségekben, majd a fertőzések az otthonokba is bekerülhetnek.
A kutató szerint az utóbbi három évben jellemzően szeptember végén és október elején kezdett erőteljesebben megjelenni a légúti megbetegedések hulláma a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban.
Innen aztán a fertőzések továbbjuthatnak a szülőkhöz és más családtagokhoz.
Az iskolakezdés valóban kedvez a vírusok terjedésének
Ez nem kifejezetten COVID-jelenség.
Nyáron az emberek több időt töltenek a szabadban, az iskolák és óvodák pedig hosszabb ideig részben vagy teljesen üresek. Szeptemberben azonban hirtelen több százezer gyermek kerül vissza olyan zárt közösségekbe, ahol hosszú órákat töltenek egymás közelében.
Egyetlen osztályban akár 25–30 gyerek találkozhat naponta, majd mindegyikük hazamegy a saját családjához.
Ez rendkívül hatékony hálózatot teremt a légúti kórokozók számára.
Nemcsak a SARS-CoV-2 terjedhet könnyebben, hanem az influenza, az RSV és számos más légúti vírus is. Az NNGYK éppen ezért integrált rendszerben figyeli többek között ezt a három jelentős kórokozót.
A jelenlegi magyar adatok még egészen nyugodt képet mutatnak
Különösen fontos azonban, hogy Rusvai Miklós prognózisát ne keverjük össze a pillanatnyi járványügyi helyzettel.
Az NNGYK legfrissebb elérhető interszezonális jelentése 2026. augusztus 17–23., vagyis a 34. hét adatait tartalmazza. A nyári megfigyelésben 150 háziorvos és házi gyermekorvos, valamint 24 kórház vesz részt.
A jelentés szerint az akut légúti fertőzés tüneteivel orvoshoz fordulók aránya:
- a 32. héten 403,0 fő volt 100 ezer lakosra vetítve;
- a 33. héten 391,3;
- a 34. héten pedig 329,6.
Vagyis ebben az időszakban nem emelkedés, hanem inkább csökkenés látszott az általános akut légúti fertőzéseknél.
Az NNGYK maga is azt írta, hogy a beérkezett adatok megfeleltek a tavaszi-nyári időszakban megszokott alacsony értékeknek.
Találtak ugyan COVID-pozitív mintát, de ez még nem járvány
A klinikai minták között ugyanakkor már jelen volt a koronavírus.
A 34. héten a sentinel háziorvosok 13 mintát küldtek laboratóriumi vizsgálatra. Ezek közül egy influenza A-ra, egy pedig SARS-CoV-2-re lett pozitív. RSV-t egyik mintában sem mutattak ki.
Ezt azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy minden tizenharmadik magyar koronavírusos lenne. A sentinel mintavétel megfigyelőrendszer, a laborba küldött minták száma kicsi és célzott, nem a teljes magyar népességet reprezentáló tömeges tesztelés.
Az adat mindössze azt bizonyítja, amit Rusvai is hangsúlyozott: a SARS-CoV-2 továbbra is jelen van Magyarországon.
Egy COVID-pozitív minta önmagában ugyanakkor nem bizonyít új hullámot.
A szennyvízadat ennél is megnyugtatóbb volt
A koronavírus terjedésének követésénél különösen fontos a szennyvízvizsgálat.
Ennek egyik előnye, hogy nem attól függ, hány ember végez otthon tesztet vagy fordul orvoshoz. A fertőzött emberek által ürített vírusörökítőanyag ugyanis a szennyvízben már akkor is kimutatható lehet, amikor a diagnosztizált esetek száma még nem kezdett látványosan növekedni.
Az NNGYK 34. heti adatai szerint a SARS-CoV-2 koncentrációja országosan stagnált, és a vírus örökítőanyaga egyik vizsgált város mintájában sem volt kimutatható.
Az NNGYK ezért azt írta:
„a COVID-19 fertőzésszámok emelkedése nem várható a következő időszakban.”
A szennyvíz-monitoring a hazai lakosság több mint 40 százalékát lefedő területekről szolgáltat adatot, így fontos korai jelzőrendszernek számít.
Akkor Rusvai téved, amikor őszi hullámról beszél?
Ezt most még nem lehet kijelenteni.
Az augusztus 17–23. közötti szennyvízadatok még az iskolakezdés előtti időszakból származnak. Szeptember 1-jén kezdődött el a tanév, ezért ennek esetleges járványügyi hatása értelemszerűen csak későbbi adatokban jelenhet meg.
Rusvai pedig nem azt állította, hogy szeptember 1-jén már komoly COVID-járvány van Magyarországon.
Éppen ellenkezőleg: arról beszélt, hogy az elmúlt évek mintázata alapján szeptember végére, október elejére erősödhet meg a légúti betegségek terjedése.
Ezért a következő három-négy hét szennyvíz- és légúti surveillance-adatai lesznek igazán érdekesek.
A gyerekek után következhetnek a szülők
Rusvai Miklós szerint az őszi terjedésnek van egy jól felismerhető mintája.
Először a gyerekek között terjednek intenzívebben a légúti kórokozók. Ez logikus, hiszen szeptemberben egyik napról a másikra ismét több órát töltenek együtt zárt térben.
A fertőzött gyermek aztán hazamegy, ahol találkozik a szüleivel, testvéreivel, nagyszüleivel.
A víruskutató szerint emiatt a gyerekeket követően jellemzően a fiatalabb szülői korosztályban is emelkedhetnek az esetszámok. Becslése szerint az ilyen őszi COVID-hullámok jelentős része a 40 év alatti korosztályt érinti.
A veszélyeztetettebb idősebb családtagok miatt azonban továbbra sem teljesen közömbös, mennyire terjed a vírus a fiatalabbak között.
A COVID ma már nem ugyanazt jelenti, mint 2020-ban
Ez talán a legfontosabb különbség.
A koronavírus továbbra is létezik, folyamatosan változik, fertőz és időnként újabb hullámokat okozhat. A 2026-os helyzet azonban alapvetően más, mint a világjárvány első éveiben volt.
A WHO 2026. augusztusi globális kockázatértékelése szerint a COVID-19 közvetlen közegészségügyi hatása jelentősen csökkent a pandémia korai szakaszához képest. Ennek egyik oka a lakosságban kialakult széles körű immunitás, amely korábbi fertőzésekből és oltásokból egyaránt származik.
Rusvai szintén úgy látja, hogy rendkívül kicsi annak az esélye, hogy a jelenlegi SARS-CoV-2-vonalakból olyan helyzet alakuljon ki, amely a pandémia első időszakához hasonló pusztító világjárványt eredményezne.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a COVID ártalmatlan lett.
Időseknél és krónikus betegeknél továbbra sem mindegy
A WHO 2026. augusztusi értékelése szerint a COVID-19 globális közegészségügyi kockázata továbbra is mérsékelt, és a vírus változatlanul képes súlyos betegséget, illetve halálesetet okozni.
Különösen veszélyeztetettek:
- az idősebb emberek;
- az immunhiányos állapotban élők;
- egyes krónikus betegséggel rendelkezők;
- illetve bizonyos súlyos alapbetegségekben érintettek.
A WHO 2026 júliusában frissített állásfoglalása szerint a növekvő népességi immunitás jelentősen mérsékelte a COVID súlyosságát, ugyanakkor az idősebb korcsoport továbbra is messze felülreprezentált a súlyos kimenetelek között.
Vagyis egy egészséges iskolás számára egy fertőzés egészen más kockázatot jelenthet, mint például egy idős, több krónikus betegséggel élő nagyszülő számára.
Az immunitás sem tart örökké
Rusvai arra is felhívta a figyelmet, hogy a SARS-CoV-2 ellen kialakuló védelem idővel gyengülhet, ezért ugyanaz az ember többször is megfertőződhet.
Ezt a WHO friss oltási állásfoglalása is alátámasztja: a fertőzés vagy oltás után kialakuló védelem idővel csökken, ezért a legsúlyosabb COVID szempontjából veszélyeztetett csoportoknál továbbra is fontos kérdés az időszakos oltás.
Ez magyarázza azt is, miért fordulhat elő valakinél COVID többször az évek során.
Az immunrendszer korábbi találkozása a vírussal ugyan segíthet a súlyos betegség elleni védekezésben, de a fertőződést nem feltétlenül akadályozza meg teljesen.
Az új fertőzött akár tünetmentesen is továbbadhatja
A SARS-CoV-2 terjedésének egyik kellemetlen sajátossága továbbra is az, hogy valaki akkor is fertőzhet, ha még nem jelentkeztek nála tünetek, illetve bizonyos esetekben a fertőzés teljesen tünetmentes maradhat.
Az ECDC szerint a SARS-CoV-2 fertőző részecskéi beszéd, köhögés, tüsszentés és légzés során keletkező légúti részecskékkel is továbbadhatók, a fertőzőképességet pedig többek között a variáns és az egyén meglévő immunitása is befolyásolja.
Ez egy iskolai közösségben különösen megnehezíti a terjedés teljes megakadályozását.
A gyerek ugyanis akár úgy is beülhet az osztályba, hogy aznap reggel még teljesen jól érzi magát.
Nem csak a COVID-ra kell készülni ősszel
A koronavírusról szóló hírek mellett könnyű megfeledkezni arról, hogy az ősz és a tél nem egyetlen vírus szezonja.
Az NNGYK az influenza A és B vírusokat, valamint az RSV-t is folyamatosan figyeli. Augusztus második felében ezek aktivitása is alacsony volt: az influenza A szennyvízben mért koncentrációja stagnált, az RSV pedig az előző hetekhez hasonlóan alacsony szinten cirkulált.
Ez azonban szeptember végére és ősszel megváltozhat.
A megfázásos tünetek ráadásul sok esetben annyira hasonlóak lehetnek, hogy pusztán abból, hogy valakinek fáj a torka, köhög vagy folyik az orra, nem feltétlenül lehet eldönteni, melyik kórokozó okozta a betegséget.
Ezért az őszi légúti időszak egészét érdemes figyelni, nem kizárólag a COVID-ot.
Beteg gyereket továbbra sem érdemes közösségbe küldeni
Az egyik legegyszerűbb védekezési eszköz mit sem változott az elmúlt években.
Aki beteg, maradjon otthon.
Az ECDC jelenlegi COVID-megelőzési ajánlásai között továbbra is szerepel, hogy betegség esetén érdemes otthon maradni, csökkenteni a másokkal való érintkezést, valamint fontos a rendszeres kézmosás és a zárt terek szellőztetése.
Ez nemcsak a koronavírus miatt hasznos.
Ugyanezzel a néhány egyszerű lépéssel az influenza, az RSV és más légúti vírusok továbbadásának kockázata is csökkenthető.
Az iskolákban különösen sokat jelenthet a rendszeres szellőztetés, hiszen zárt, zsúfolt helyiségben könnyebben terjednek a légúti fertőzések.
Nem tér vissza automatikusan a pandémiás világ
Az újabb COVID-hullám lehetősége sokakban felidézheti 2020 és 2021 emlékeit, de egy szeptemberi fertőzésszám-emelkedés önmagában nem jelenti a pandémiás korlátozások világának visszatérését.
Rusvai Miklós éppen azt hangsúlyozta, hogy szerinte a mostani helyzet nem hasonlítható a világjárvány kezdetéhez. A lakosság immunrendszere már találkozott a vírussal, miközben maga a vírus is más evolúciós helyzetben van.
A WHO is azt állapította meg augusztusi értékelésében, hogy a COVID közvetlen egészségügyi terhe lényegesen kisebb, mint a pandémia első szakaszában volt, még ha a vírus továbbra is globálisan cirkulál.
A jelenlegi helyzet ezért sokkal inkább egy folyamatosan velünk élő légúti kórokozó megfigyeléséről, mint a 2020-as típusú rendkívüli járványhelyzet visszatéréséről szól.
A következő hetek adatai döntik el, igaza lesz-e Rusvainak
- szeptember 1-jén tehát két fontos tényt lehet egymás mellé tenni.
Az első, hogy Rusvai Miklós az elmúlt évek tapasztalatai alapján újabb őszi COVID-emelkedésre számít, amely szerinte az iskolás gyermekek körében indulhat meg, majd a fiatalabb szülői generációra is átterjedhet. A legerősebb időszak kezdetét szeptember végére, október elejére teszi.
A második, hogy a legfrissebb rendelkezésre álló magyar adatokban egyelőre semmi jele jelentős COVID-hullámnak.
Augusztus 17–23. között az akut légúti betegségek gyakorisága alacsony volt, a 13 sentinel mintából egy bizonyult SARS-CoV-2-pozitívnak, a szennyvízben pedig országos szinten nem mutattak ki emelkedést. Az NNGYK akkor kifejezetten azt jelezte, hogy a következő időszakban nem várható növekvő COVID-esetszám.
A valódi fordulat tehát – ha lesz – csak az iskolakezdés utáni adatokban bukkanhat fel.
Szeptember második fele lesz az igazán érdekes
A következő hetekben ezért elsősorban az NNGYK szennyvízvizsgálati eredményeit és az új légúti surveillance-jelentéseket érdemes figyelni.
Ha Rusvai által várt folyamat valóban megindul, az egyik első jel a SARS-CoV-2 koncentrációjának emelkedése lehet a szennyvízben, ezt később követheti az orvoshoz forduló légúti betegek és a pozitív laboratóriumi minták számának növekedése.
Ha viszont az adatok szeptember második felében is alacsonyak maradnak, az arra utalhat, hogy az idei iskolakezdés nem indított el jelentős COVID-hullámot.
Egy biztos: a SARS-CoV-2 nem tűnt el, de 2026 őszét nem ugyanonnan kezdjük, ahonnan a világ 2020 tavaszán indult. Az immunitás, az oltások, az orvosi tapasztalat és a járványügyi monitoring egyaránt teljesen más helyzetet teremt.
