Komoly változás jön a Szociális Tüzelőanyag Programban a 2026–2027-es fűtési szezonra. A kormány döntése alapján a támogatás eddigi 5 milliárd forintos éves keretét 10 milliárd forintra emelik, miközben már az idei pályázathoz is újabb forrást biztosítanak. A cél az, hogy az eddiginél több rászoruló család kaphasson tüzelőt a téli hónapokra. A döntés nemcsak több pénzről szól: a programot nagyobb településekre is kiterjesztenék, és az egy háztartásnak adható tűzifa mennyiségét szintén növelnék.
A változás különösen azoknak lehet fontos, akik számára a fa nem kiegészítő, hanem az egyetlen vagy legfontosabb fűtési lehetőség. A kormány szeptember 1-jei tájékoztatása szerint a 2022-es népszámlálási adatok alapján közel 620 ezer háztartás kizárólag fával fűt, további mintegy 550 ezer háztartásban pedig a gázfűtést egészítik ki fával. A KSH népszámlálási adatai is azt mutatják, hogy minél kisebb egy település, annál jellemzőbb a fa használata, sok helyen a vezetékes gáz mellett is.
Van azonban egy nagyon fontos részlet: a tűzifát nem közvetlenül az államtól kell igényelniük a családoknak. A programban az önkormányzatok pályáznak, majd ők osztják szét a rendelkezésükre álló tüzelőt a helyben meghatározott rászorultsági feltételek alapján. Ebben a rendszerben is változás készül, mert a kormány a jövőben egységesebb, központilag szabályozott feltételeket akar.
5 milliárdról 10 milliárd forintra emelkedik a keret
A döntés nem pusztán kormányzati bejelentés: a 1273/2026. (VIII. 28.) Korm. határozat augusztus 28-án megjelent a Magyar Közlönyben.
A határozat két külön pénzügyi lépést tartalmaz. Egyrészt a 2026-os pályázat kiírásához ismét 5 milliárd forintos keretet biztosítanak, másrészt a 2026–2027-es, valamint az azt követő fűtési időszakokra a program támogatási keretét 5 milliárdról 10 milliárd forintra emelik. A Magyar Közlöny szerint 2027-től a 10 milliárdos összeg már beépülő jelleggel jelenik meg a költségvetési tervezésben.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem egy egyszeri rendkívüli kifizetésről van szó: a kormányhatározat szerint a nagyobb, 10 milliárdos támogatási kerettel a következő évekre is számolni kell.
Az idei 5 milliárd 90 százaléka már elfogyott
A pluszpénzre azért is szükség van, mert az év eleji, átlagosnál hidegebb időjárás miatt a rendelkezésre álló forrás jelentős részét már felhasználták.
A kormány közlése szerint a korábbi 5 milliárd forintos 2026-os keret mintegy 90 százaléka már elfogyott. Ez nagyjából azt jelenti, hogy az eredeti keretből körülbelül 4,5 milliárd forintot már felhasználtak.
A Magyar Közlöny ennél pontosabb számot is tartalmaz. A kormány 4 457 917 224 forint átcsoportosításáról rendelkezett annak érdekében, hogy a 2026-os szociális tüzelőanyag-pályázathoz ismét rendelkezésre álljon az 5 milliárdos keret.
Ez a pénz a 2026-os költségvetésben a polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtható támogatás fel nem használt előirányzatából kerül át a szociális tüzelőanyag-vásárlás támogatására. A határozat az átcsoportosítás határidejét augusztus 31-ben határozta meg.
2019 óta nem nőtt az alapkeret
A kormány a jelentős emelést azzal is indokolta, hogy a Szociális Tüzelőanyag Program állami forrása – a rendkívüli helyzetekhez kapcsolódó külön intézkedéseket leszámítva – 2019 óta nem emelkedett, miközben a tűzifa ára és más költségek jelentősen megváltoztak. Ezt maga a Magyar Közlönyben megjelent határozat is rögzíti.
A kormány közlése szerint ennek az lett az egyik következménye, hogy ugyanannyi pénzből az önkormányzatok évről évre egyre kisebb mennyiségű tüzelőanyagot tudtak beszerezni. Vagyis hiába maradt papíron változatlan az 5 milliárd forintos keret, annak tényleges vásárlóereje csökkent.
A mostani 10 milliárdos keret ezért nem egyszerűen több település bevonását szolgálja, hanem azt is, hogy a támogatás ne veszítsen tovább a jelentőségéből az emelkedő tűzifaárak mellett.
Közel 620 ezer háztartásnak a fa az egyetlen fűtőanyaga
A program jelentőségét jól mutatja, hogy Magyarországon továbbra is rendkívül sokan fűtenek fával.
A kormány a 2022-es népszámlálás adataira hivatkozva azt írja, hogy közel 620 ezer háztartás kizárólag fával fűt, további mintegy 550 ezerben pedig a gáz mellett fát is használnak.
A KSH részletes népszámlálási összesítése szerint 2022-ben ugyan a vezetékes gáz volt a leggyakoribb fűtőanyag Magyarországon, de a kisebb településeken lényegesen gyakoribb a fa használata. Minél kisebb egy település, annál jellemzőbb az is, hogy a gáz mellett más fűtőanyagot – elsősorban fát – használnak.
Ez magyarázza, hogy a program miért elsősorban a kisebb és hátrányosabb helyzetű településeken vált különösen fontossá.
Sok faluban ráadásul nem egyszerűen arról van szó, hogy a háztartás a fát választotta a gáz helyett. Bizonyos térségekben az infrastruktúra, az épületek adottságai vagy a család anyagi lehetőségei miatt nincs könnyen elérhető másik fűtési mód.
Nagy változás jön: már a 20 ezer fő alatti települések is bekerülhetnek
A támogatási keret megduplázása mellett talán ez a bejelentés egyik legfontosabb eleme.
A kormány tájékoztatása szerint eddig az 5 ezer főnél kisebb települések önkormányzatai pályázhattak a szociális tüzelőanyag-programra. Ezt a kört most jelentősen kiszélesítik: a tervek alapján a jövőben az 5 ezer és 20 ezer fő közötti települések önkormányzatai is pályázhatnak.
Ez több százezer olyan ember számára teheti elérhetővé a programot, aki eddig pusztán azért maradt ki belőle, mert 5000 főnél nagyobb településen lakott.
Fontos azonban pontosítani: a Magyar Közlöny augusztus 28-i keretemelésről szóló határozata elsősorban a pénzügyi keretet rögzíti. Az 5–20 ezer lakosú települések bevonását a kormány szeptember 1-jei közleménye vállalásként jelenti be, ezért a részletes pályázati és jogosultsági szabályokat még figyelni kell.
Egy család több tűzifát is kaphat majd
Nem csak a jogosult települések számát növelnék.
A kormány azt is közölte, hogy emelik az egy háztartás számára igényelhető tűzifa mennyiségét. A szeptember 1-jei tájékoztató azonban még nem közölte, hogy pontosan mekkora lesz az új felső határ.
Ez különösen fontos részlet lesz, amikor megjelenik az új pályázati kiírás.
Egy család téli tűzifaigénye ugyanis az ingatlan méretétől, szigetelésétől, a fűtőberendezéstől, az időjárástól és a felhasznált fa minőségétől is nagymértékben függhet. Néhány köbméter tüzelő sok esetben csak a téli szükséglet egy részét fedezi.
A támogatás növelése ezért akkor jelenthet igazán érzékelhető segítséget, ha az egy háztartásnak juttatható mennyiség is érdemben emelkedik.
Nem a családok pályáznak közvetlenül
Ezt különösen fontos tisztázni, mert a programról szóló hírek után sokan kereshetik majd, hol lehet „tűzifát igényelni”.
A jelenlegi rendszerben nem a magánszemély nyújt be országos pályázatot a kormányhoz.
Első lépésként a jogosult települési önkormányzat pályázik az állami programban. Ha támogatást kap, az önkormányzat jut hozzá a tüzelőanyag beszerzésére szolgáló forráshoz, majd helyben dönt arról, mely rászoruló lakosok részesülhetnek a támogatásból.
Ezért annak, aki szociális tűzifát szeretne kapni, elsősorban a saját települési önkormányzatának tájékoztatását kell figyelnie.
Az önkormányzatok a helyi igénylési időszakról, a beadandó dokumentumokról, a határidőről és a jogosultsági feltételekről külön tájékoztatást adhatnak.
Változhatnak a jogosultsági feltételek is
Eddig az önkormányzatok a saját helyi szabályaik szerint határozhatták meg, kiket tekintenek rászorulónak, természetesen az országos program keretein belül.
A kormány most ezen is változtatni akar.
A szeptember 1-jei tájékoztató szerint a jövőben központilag szabályozzák a rászorultsági szempontokat, hogy csökkentsék a visszaélések lehetőségét, és egységesebb legyen a támogatás elosztása.
Ennek pontos részletei még nem jelentek meg a mostani közlésben.
Vagyis jelenleg még nem lehet országosan egységes jövedelemhatárt vagy konkrét feltétellistát mondani arra, hogy 2026–2027 telén ki biztosan jogosult tűzifára.
Ez különösen fontos: senkinek nem érdemes most olyan nem hivatalos internetes listából kiindulnia, amely már konkrét jövedelemhatárokat állít biztosnak, ha az új pályázati szabályok ezeket még nem rögzítették.
Kik élvezhetnek előnyt?
A korábbi szociális tüzelőanyag-programok természetükből adódóan elsősorban a nehéz anyagi helyzetben lévő háztartások támogatására szolgáltak. Helyi rendelettől és az adott kiírástól függően fontos lehetett például a család jövedelme, a szociális helyzete és más támogatásokra való jogosultsága.
Az új rendszerben azonban éppen az egyik változás az lesz, hogy a kormány központibb szabályozást tervez, ezért a végleges feltételeknél már az új kiírás lesz mérvadó.
Az érintetteknek tehát azt érdemes figyelniük, hogy településük önkormányzata mikor teszi közzé a helyi igénylést és milyen igazolásokat kér.
Az állami erdőgazdaságokat is utasították a készletek biztosítására
A keretösszeg megduplázása önmagában még nem lenne elegendő, ha közben nem lenne megfelelő mennyiségű kiosztható fa.
A kormány ezért közlése szerint utasította az állami erdőgazdaságokat, hogy mielőbb biztosítsák a szükséges készleteket.
Ez praktikus szempontból legalább olyan fontos, mint maga a pénzügyi keret.
A programban ugyanis a támogatás végső célja nem az, hogy a családok készpénzt kapjanak, hanem hogy ténylegesen hozzáférjenek a fűtéshez szükséges tüzelőhöz.
A megnövelt forrás és a települési kör kiszélesítése várhatóan nagyobb tűzifaigényt jelent, ezért a logisztikai és készletoldali felkészülésnek is időben meg kell történnie.
A tűzifa áfáját is 27-ről 5 százalékra csökkentették
A szociális tüzelőprogram bővítése nem az egyetlen, fatüzelést érintő változás.
Az Országgyűlés 2026. augusztus 28-án egyhangúlag megszavazta a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését. A kedvezmény nem csak a hagyományos hasábfára terjed ki: érinti a tuskót, rőzsét, kötegelt tűzifát, valamint a fűtési célú fűrészport, fahulladékot, pelletet és brikettet is.
Ez azoknak is segítséget jelenthet, akik nem jogosultak szociális tűzifára, hanem saját pénzből vásárolják meg a téli tüzelőt.
A két intézkedés tehát eltérő módon működik.
Az áfacsökkentés a piaci vásárlás árát mérsékelheti, míg a Szociális Tüzelőanyag Program célzott támogatás a rászoruló háztartásoknak.
Egy nagyobb családi tűzifavásárlásnál tízezrek maradhatnak
A kormány korábbi számítása szerint egy körülbelül 100 négyzetméteres, fával fűtött családi ház éves fogyasztása hozzávetőleg 12–16 erdei köbméter száraz keményfa lehet.
A kormány egy állami erdőgazdaság árjegyzékéből kiindulva azt számolta, hogy az áfacsökkentés 12 köbméternél körülbelül 66 ezer, 14 köbméternél 77 ezer, 16 köbméternél pedig 88 ezer forintnyi különbséget jelenthet, ha az adócsökkentés teljes egészében megjelenik az árban. Hasított fa esetében a kormány szerint a megtakarítás akár 100 ezer forint körüli is lehet.
Ezek természetesen példaszámítások, nem minden kereskedőnél és minden fafajtánál garantált árak.
A szociális tűzifára jogosultaknál azonban a támogatási program bővítése és az alacsonyabb áfa hatása együtt is jelentkezhet a rendszer egészében.
Miért különösen fontos az idei tél előtt a döntés?
A tűzifa tipikusan olyan kiadás, amely nem egyenletesen oszlik el egész évben. Sok családnak ősszel egyszerre kell előteremtenie több tíz vagy akár több százezer forintot a téli készlet megvásárlására.
Az alacsony jövedelmű háztartások számára ezért könnyen kialakulhat olyan helyzet, amikor választani kell a tüzelő, az élelmiszer, a gyógyszer vagy más alapvető kiadások között.
Különösen nehéz helyzetben lehetnek azok, akik rosszul szigetelt régi családi házban élnek. Egy ilyen épületnél lényegesen több tüzelőre lehet szükség ugyanazon belső hőmérséklet fenntartásához, mint egy korszerű, szigetelt ingatlanban.
A program elsősorban éppen az ilyen, nehezebb helyzetben lévő háztartások téli biztonságát próbálja erősíteni.
A 10 milliárd nem közvetlenül kerül a családok bankszámlájára
Egy másik könnyen félreérthető részlet maga a 10 milliárd forintos szám.
Ez nem azt jelenti, hogy a kormány 10 milliárd forint készpénzt oszt szét közvetlenül a lakosság között.
Az összeg a Szociális Tüzelőanyag Program állami támogatási kerete. Ebből az önkormányzatok pályázatai alapján finanszírozható a szociális célú tüzelőanyag-beszerzés. A támogatott önkormányzatok ezt követően a jogosult háztartásokhoz juttatják el a tüzelőt.
Ezért egyelőre azt sem lehet egyszerűen kiszámítani, hogy „egy családra mennyi jut” a 10 milliárdból.
Az összeg függ majd a pályázó települések számától, a megítélt támogatásoktól, a tüzelőanyag beszerzési árától és az egy háztartásnak adható mennyiségtől.
Mire figyeljen most az, aki szociális tűzifát szeretne?
A legfontosabb jelenleg az, hogy nem kell országos kérelmet küldeni a kormánynak.
A következő lépés az új program és a pályázati feltételek részletes kidolgozása, majd az önkormányzatok pályázata. Ezután a települések tehetik közzé, mikor és hogyan jelentkezhetnek a helyi lakosok.
Érdemes tehát figyelni:
- a települési önkormányzat honlapját és közösségi oldalát;
- a helyi hirdetményeket;
- az igénylési határidőt;
- a szükséges jövedelem- és egyéb igazolásokat;
- az új központi rászorultsági szabályokat;
- valamint azt, pontosan mennyi tüzelő igényelhető egy háztartás számára.
Különösen az 5 és 20 ezer fő közötti településeken élőknek érdemes figyelni a következő bejelentéseket, mert ők a korábbi rendszerhez képest újonnan kerülhetnek be a jogosult települések körébe.
A 2026–2027-es télre már 10 milliárdos programmal készülnek
A kormány döntésének tehát három igazán nagy eleme van.
Először is helyreállítják az idei pályázathoz szükséges 5 milliárd forintos keretet, miután annak mintegy 90 százalékát már felhasználták. Másodszor a 2026–2027-es és az azt követő fűtési időszakokra 10 milliárd forintra emelik a támogatási keretet. A Magyar Közlöny szerint ennek költségvetési biztosításáról 2027-től folyamatosan kell gondoskodni.
Harmadszor a kormány a programot is ki akarja szélesíteni: az eddigi 5000 fős települési határt 20 ezer főre emelné, nagyobb mennyiséget adna egy háztartásnak, és központilag egységesítené a rászorultsági feltételeket.
Ez utóbbi változások pontos részleteihez azonban még szükség van az új pályázati szabályokra.
Aki tehát arra kíváncsi, hogy ő személyesen kaphat-e ingyenes vagy támogatott tűzifát, annak még nem a 10 milliárdos országos keretből kell kiindulnia, hanem a saját településére vonatkozó következő pályázati és önkormányzati tájékoztatást kell figyelnie.
A mostani döntés mindenesetre azt jelenti, hogy a 2026–2022027-es fűtési időszakban a korábbinál jóval több állami pénz állhat rendelkezésre, és a kormány bejelentése alapján olyan települések lakói előtt is megnyílhat a támogatás, akik eddig a lakosságszám miatt automatikusan kimaradtak a rendszerből.
