Már csak néhány nap választja el a családokat a 2026/2027-es tanév kezdetétől. Szeptember 1-jén, kedden újra megtelnek az iskolák, az előttünk álló tanév azonban több ponton eltér az elmúlt évek megszokott rendjétől. Kevesebb tanítási nappal, hosszú őszi, téli és tavaszi szünettel, átalakuló országos kompetenciamérésekkel, új témanappal és az alsó tagozatot érintő jelentős szakmai javaslatcsomaggal indul az év – írja az Index.
A 2026/2027-es tanév rendjét már hivatalosan kihirdették, így a családok pontosan láthatják, mikor kezdődik és végződik az iskola, mikor lesznek a hosszabb szünetek, mikorra esnek a felvételik és az érettségi vizsgák. A mellékelt összefoglaló is kiemeli, hogy a szeptemberi becsengetéstől a júniusi évzárásig 180 tanítási nappal kell számolni, miközben az oktatás irányításában és az alsó tagozatos mindennapokban is elindultak változtatások.
Szeptember 1-jén kezdődik a tanév, június 18-án ér véget
A hivatalos tanévrend szerint az első tanítási nap 2026. szeptember 1., kedd, az utolsó pedig 2027. június 18., péntek lesz. A köznevelésben összesen 180 tanítási nappal kell számolni. Az első félév 2027. január 22-én zárul, a diákokat és a szülőket pedig legkésőbb január 29-ig kell értesíteni a félévi eredményekről.
A végzős középiskolásoknak természetesen korábban ér véget a tanítás. A középfokú iskolák befejező évfolyamain 2027. április 30. lesz az utolsó tanítási nap, míg a két évfolyamos részszakmára felkészítő szakiskolákban május 28-án fejeződik be a tanítás. A technikumoknál külön szakképzési szabályokat is alkalmazni kell.
A rendelet egy rendkívüli helyzetre is kitér. Ha valamilyen előre nem látható esemény miatt tanítási napok maradnak el, a tanév lezárása és a diákok magasabb évfolyamba lépése akkor sem akadályozható meg pusztán azért, mert nem sikerült valamennyi kiesett napot pótolni. A mellékelt forrás szerint indokolt esetben a kimaradt tananyag egy része akár a következő tanévben is feldolgozható.
Hosszú lesz az őszi szünet
Az első hosszabb pihenőre már október végén sor kerül. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. október 22., csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap pedig november 2., hétfő lesz.
Ez azt jelenti, hogy a hétvégékkel és az ünnepi időszakkal együtt a gyerekek több mint egy hétig nem ülnek majd iskolapadba. A tanévrend ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az iskolák meghatározott feltételek mellett módosítsák a szünetek időpontját. Ehhez azonban a szükséges tanítási napokat pótolni kell, és sem a tanév első, sem az utolsó napjára nem rendelhető el szünet vagy tanítás nélküli munkanap.
Karácsonykor több mint két hétig nem kell iskolába menni
A téli szünet az egyik leghosszabb egybefüggő pihenőt jelenti majd a tanév során. A gyerekek 2026. december 18-án, pénteken mennek utoljára iskolába, és csak 2027. január 4-én, hétfőn kell ismét beülniük az osztálytermekbe.
A hétvégékkel és ünnepnapokkal együtt így összesen 16 egymást követő naptári napot tölthetnek otthon. Ez komoly könnyebbséget jelenthet a karácsonyi időszakban, ugyanakkor a dolgozó szülőknek érdemes időben számolniuk a hosszú iskolai szünettel. A forrás is külön kiemeli, hogy ez lesz a tanév egyik leghosszabb megszakítása.
A tavaszi szünet húsvétig tart
A harmadik nagyobb szünet 2027 márciusának végén kezdődik. Március 24., szerda lesz az utolsó tanítási nap, a gyerekeknek pedig április 5-én, hétfőn kell ismét iskolába menniük.
A tanév során emellett öt tanítás nélküli munkanappal gazdálkodhatnak az iskolák. Ezek egyikének programjáról a diákönkormányzat dönthet a nevelőtestület véleményének kikérésével. Emiatt az egyes intézmények éves naptára között lehetnek kisebb eltérések.
Egy hétre akár digitális oktatás is jöhet májusban
Érdekes lehetőség jelenik meg a középiskolák számára is. A rendelet szerint 2027. május 3. és 7. között a gimnáziumok és a szakgimnáziumok 9–11. évfolyamain az oktatás tantermen kívüli, digitális munkarendben is megszervezhető.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy május első hetében automatikusan minden középiskolás otthonról fog tanulni. A rendelkezés csak lehetőséget biztosít az intézményeknek, és az igazgató dönthet arról, hogy élnek-e vele. A rendelkezés hátterében az érettségi vizsgák megszervezése is szerepet játszhat, hiszen ebben az időszakban számos középiskolai épületet és tantermet használnak vizsgáztatásra.
Új témanapot is bevezetnek az iskolákban
A 2026/2027-es tanév egyik valódi újdonsága a „Diákok hangja” témanap. A Nemzeti Jogszabálytárban megjelent rendelet szerint ezt szeptember 14. és október 22. között, az iskola által kiválasztott napon lehet megtartani.
A tanév indokolása szerint ez az új témanap az egyik lényeges változás a korábbi évekhez képest. Emellett szeptember 25-én tartják a Magyar Diáksport Napját, a pályaorientációs témanap időpontjáról pedig az intézmények saját maguk dönthetnek.
Tavasszal visszatérnek a már ismert témahetek is. A PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét 2027. március 1–5., a Digitális Témahét április 5–9., a Fenntarthatósági Témahét pedig április 19–23. között lesz.
Változnak az országos kompetenciamérések is
Az egyik legfontosabb szakmai változás az országos méréseket érinti. A rendelet indokolása kifejezetten azt írja, hogy jelentősen csökken a kompetenciamérésekben vizsgált tantárgyak és érintett évfolyamok köre.
A 4. évfolyamos tanulók szövegértésből és matematikából vesznek részt az országos mérésben. A 6., 8. és 10. évfolyamokon szövegértést, matematikát, természettudományt, idegen nyelvet és – ahol releváns – célnyelvet mérnek. A vizsgálatokat digitálisan bonyolítják le 2027. március 22. és május 28. között, az Oktatási Hivatal által meghatározott ütemezés szerint.
A tanulók fizikai állapotának felmérése szintén folytatódik. A NETFIT-méréseket 2027. január 8. és május 5. között kell elvégezni, az eredményeket pedig június 11-ig kell feltölteni a rendszerbe.
Január 23-án írják a központi középiskolai felvételit
Azoknak a családoknak, ahol nyolcadikos vagy hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumba készülő gyermek van, már ősszel el kell kezdeniük készülni a felvételi eljárásra.
A központi írásbeli vizsga 2027. január 23-án, szombaton 10 órakor lesz. Ugyanezen a napon írják a vizsgát a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, valamint a kilencedik évfolyamra jelentkezők.
Az általános iskolai első osztályba történő beiratkozást 2027. április 22–23-án tartják. A középiskolák május 7-ig küldik meg a felvételről vagy elutasításról szóló értesítést, május 10. és 21. között pedig kötelező rendkívüli felvételi eljárást tartani azokban az intézményekben, ahol az általános eljárás során a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.
Május 3-án kezdődnek a tavaszi írásbeli érettségik
A végzős középiskolások számára az egyik legfontosabb dátum 2027. május 3. Ezen a hétfőn magyar nyelv és irodalomból kezdődik a tavaszi írásbeli érettségi időszak. Május 4-én matematika, május 5-én történelem, május 6-án angol nyelv következik, majd május 24-ig folytatódnak az egyes tantárgyak írásbeli vizsgái.
Fontos pontosítás: a mellékelt forrásban a tavaszi írásbeli érettségi időszak kezdeteként április 3. szerepel. A hivatalosan kihirdetett 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet melléklete azonban egyértelműen 2027. május 3-át jelöli meg a magyar írásbeli időpontjaként, a további írásbelik pedig május 24-ig tartanak.
Az emelt szintű szóbeli érettségiket június 2–9., a középszintű szóbeliket pedig június 14–30. között rendezik meg. Az őszi érettségi időszak 2026 októberében indul, az emelt szintű szóbelik november 5–9., a középszintűek november 16–20. között lesznek.
A szakképzésben még kevesebb tanítási nap lesz
A szakképző intézményeknél valamivel eltérő naptár érvényesül. Ott szintén 2026. szeptember 1-jén kezdődik a tanév, viszont az utolsó tanítási nap már 2027. június 15. lesz. Összesen 177 tanítási napot ír elő a rendelet.
A végzős évfolyamokon április 30-án zárul a tanítás, a végbizonyítványt pedig legkésőbb május 3-ig kell kiállítani. A technikumok 12. évfolyamán a közismereti tárgyak oktatása szintén április 30-ig tart, az ezt követő időszakot az érettségire való felkészülésre kell fordítani.
A szakképzésben az őszi szakmai vizsgaidőszak október 5-én, a február–márciusi időszak 2027. február 1-jén, a május–júniusi vizsgaidőszak pedig május 3-án kezdődik.
Nagyobb változás készül az alsó tagozaton
A tanévrendnél jóval nagyobb érdeklődést válthat ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium augusztusban közzétett, 14 pontos „Legyen élmény a tanulás!” javaslatcsomagja. Ez elsősorban az alsó tagozatos oktatás gyermekközpontúbbá tételét célozza.
Az elképzelések között szerepel a rugalmasabb reggeli iskolakezdés és az úgynevezett ráhangoló időszak, amely alatt beszélgetéssel, olvasással, mesével vagy mozgással indulhatna a nap. A minisztérium azt is javasolja az iskoláknak, hogy vizsgálják meg a 35 perces tanórák, valamint hosszabb, több tevékenységet összekapcsoló tanulási blokkok bevezetésének lehetőségét.
Ez azonban nagyon fontos különbség: nem arról van szó, hogy szeptember 1-jétől országosan minden alsó tagozatos tanóra 35 perces lesz. A minisztérium javaslatot tett az intézményeknek, és az iskolák helyi adottságaik, pedagógiai programjuk és szervezési lehetőségeik alapján vizsgálhatják meg az alkalmazását.
Kevesebb házi feladatot is szeretnének
A 14 pontos csomag egyik olyan eleme, amely valószínűleg sok családot érdekel, az alsó tagozatos házi feladatok korlátozása.
A minisztérium azt javasolja, hogy az iskolák pedagógiai programjukban határozzák meg a házi feladat mennyiségi és minőségi korlátait. Első osztályban és egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező otthoni írásbeli feladat, hétvégére és iskolai szünetre pedig csak kivételes esetben adnának kötelező feladatot.
A cél az, hogy a kisgyermekek délutáni és családi idejének nagyobb része megmaradjon, miközben az iskolában biztosított gyakorlás válik hangsúlyosabbá.
Több mozgás, játék és pihenés kerülhet az iskolai napba
Az elképzelések a tanórákon kívüli időt is átalakítanák. A minisztérium hosszabb mozgásos szüneteket, nyugodtabb ebédidőt és szükség esetén mese- vagy pihenőidőt javasol az alsósoknak. A délutáni időszakot pedig úgy alakítanák át, hogy az ne egyszerűen a délelőtti tanítás meghosszabbítása legyen.
Nagyobb teret kaphatna a szabad játék, a mozgás, a könyvtári foglalkozás, a művészet, a mese, a séta, a fejlesztő játék, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. A mindennapos testnevelésen belül is több szabadtéri játékot, természetjárást, néptáncot és egyéb élményszerű mozgásformát szeretnének látni.
A művészet és a mese is nagyobb szerepet kaphat
A javaslatcsomag alapján a művészeti nevelés is hangsúlyosabbá válhat. Ének, rajz, kézművesség, tánc, drámajáték, bábjáték és közös alkotás jelenhetne meg rendszeresebben az alsó tagozatos iskolai életben.
Külön pont foglalkozik a mindennapos mesével és felolvasással. A minisztérium szerint rövid mese-, felolvasás- vagy történethallgatási időszakokat lehetne beépíteni a tanítás kezdetére, a tanulási blokkok közé vagy a délutáni foglalkozásokba.
A természettudományos és matematikai oktatásban pedig több gyakorlati tapasztalatszerzést javasolnak: kísérleteket, udvari méréseket, növénymegfigyelést, tárgyakkal végzett számolást és projektszerű foglalkozásokat.
A bántalmazás megelőzésére is külön programot szeretnének
A 14 pontos csomag utolsó eleme a fizikai és digitális bántalmazás megelőzését helyezi előtérbe. A minisztérium azt javasolja, hogy az iskolák rendelkezzenek egyértelmű bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollal, jelöljék ki a bejelentésekért felelős személyeket, és rendszeresen szervezzenek együttműködést, konfliktuskezelést és közösségi kapcsolatokat fejlesztő programokat.
Ez a változás sem jelenti azt, hogy szeptembertől minden iskola pontosan ugyanazt a rendszert vezeti be. A csomag jelenlegi formájában szakmai ajánlás, amelynek helyi alkalmazását az intézményeknek kell kidolgozniuk.
A szakmai szervezetek szerint az irány jó lehet, de nem elég az ötlet
A mellékelt összefoglaló arra is felhívja a figyelmet, hogy a reformokkal kapcsolatban szakmai és civil szervezetek több fenntartást fogalmaztak meg. Ezek egyik lényeges kérdése, hogy a rövidebb órák, a több projekt és a gyermekközpontúbb működés hogyan valósítható meg akkor, ha közben a kötelező tananyag mennyisége lényegében változatlan marad.
A forrás szerint a Szülői Hang és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete többek között megfelelő pedagógus- és segítői létszámot, finanszírozást, időt és nagyobb intézményi autonómiát tart szükségesnek ahhoz, hogy a változtatások valóban működjenek. Külön hangsúlyozzák, hogy az új programok ne eredményezzenek újabb fizetetlen vagy adminisztratív terheket a pedagógusok számára.
A Civil Közoktatási Platform szintén kritikákat fogalmazott meg. A mellékelt forrás szerint a szervezet úgy látja, hogy bár a tanévrend előkészítését egyeztetés előzte meg, több javaslatuk végül nem került bele a szabályozásba, és továbbra is erősíteni szeretnék a szülők, diákok és intézményi közösségek beleszólási lehetőségeit.
Egy biztos: a 2026/2027-es tanév naptára már eldőlt
A szakmai reformokról tehát még bőven lehet vita, a tanév alapvető menetrendje azonban már hivatalos. Szeptember 1-jén kezdődik és 2027. június 18-án ér véget, 180 tanítási nappal. Az őszi szünet október végén, a téli szünet december 19-től január 3-ig, a tavaszi pedig március végétől húsvétig biztosít hosszabb pihenőt.
Az új tanév leginkább azért lehet különleges, mert a naptári változások mellett az oktatás tartalmában és szervezésében is megkezdődhet egy átalakulási időszak. A 35 perces alsós órák, a kevesebb házi feladat, a több mozgás és játék vagy a rugalmasabb napkezdés még nem mindenhol kötelező új szabály, de jól mutatják, milyen irányban indulhat el az alsó tagozatos oktatás.
A szülők számára ezért az idei augusztus végén nemcsak a tanszerek, füzetek és iskolatáskák beszerzésére érdemes figyelni. Célszerű az adott iskola saját tanévi munkatervét is átnézni, mert az országos rendelet mellett az intézményi döntések határozzák majd meg például a tanítás nélküli munkanapokat és azt is, hogy az új oktatási ajánlások közül melyeket vezetik be.
