Alig néhány év alatt a mindennapok részévé vált Magyarországon az 50 forintos palackvisszaváltás, most azonban egyre komolyabb vita bontakozik ki a rendszer egyik nem várt következménye miatt. Budapesten, különösen a belső kerületekben a visszaváltható palackok gyűjtése sok ember számára rendszeres bevételi forrássá vált, miközben az önkormányzatok egyre több problémáról számolnak be a szétszórt hulladék, a megrongált kukák és a növekvő takarítási költségek miatt – írja a Pénzcentrum.
A helyzet odáig jutott, hogy Soproni Tamás, Terézváros polgármestere a jelenlegi visszaváltási rendszer átmeneti felfüggesztését javasolja. Elképzelése szerint legalább 2027. január 1-jéig szüneteltetnék a jelenlegi konstrukciót, és ezalatt egy olyan új megoldást dolgoznának ki, amely megtartja a rendszer környezetvédelmi előnyeit, de kezeli a belvárosi köztisztasági és szociális problémákat is. Fontos ugyanakkor: jelenleg ez egy polgármesteri javaslat, nem született döntés a palackvisszaváltás országos felfüggesztéséről.
Az 50 forintos palackból sokak számára valódi bevétel lett
A visszaváltási rendszer egyik legerősebb eleme éppen az 50 forintos ösztönző. A vásárló a visszaváltási díjat az ital megvásárlásakor megfizeti, majd a megfelelő jelöléssel rendelkező üres palack, fémdoboz vagy üveg visszaváltásakor visszakaphatja azt. A pénz kérhető többek között levásárolható utalványként, illetve a REpont alkalmazás segítségével bankszámlára is.
Ötven forint egyetlen palacknál nem tűnik jelentős összegnek, nagyobb mennyiségnél azonban már egészen más a helyzet. Száz visszaváltható csomagolás 5000 forintot, kétszáz darab 10 ezer forintot jelent. Így érthető, hogy olyan helyeken, ahol éjszakánként több száz vagy akár több ezer italosdoboz és palack kerül a szemetesekbe – például turisták által sűrűn látogatott belvárosi területeken, szórakozóhelyek és rendezvények környékén –, a gyűjtésből számottevő bevételhez lehet jutni.
Az ATV és a Pénzcentrum augusztus 16-i beszámolója szerint Budapesten már olyanok is foglalkoznak rendszeresen palackgyűjtéssel, akik más településekről érkeznek a fővárosba. Egyes nagy forgalmú területeken pedig a rendszeresen gyűjtők között gyakorlatilag kialakult, hogy ki melyik környéket járja.
Van egy nagyon látványos előnye is a rendszernek
A visszaváltási rendszert azonban hiba lenne kizárólag a most kialakult budapesti problémák alapján megítélni. Az egyik legfontosabb eredménye, hogy az italcsomagolás többé nem egyszerűen értéktelen hulladék: pénzben kifejezhető értéke lett.
Ez rendkívül erős motivációt jelent a visszagyűjtésre. A MOHU korábbi közlése szerint 2025 első felében Magyarország már 80 százalék feletti visszaváltási arányt ért el, 2025 őszére pedig hárommilliárd palack, doboz és üveg került vissza a rendszerbe. A vállalat akkori adatai szerint átlagosan napi 8–10 millió italcsomagolást vittek vissza a REpontokra, egy-egy kiemelkedő napon pedig 15 milliónál is többet.
A rendszer környezetvédelmi célja éppen az, hogy minél több PET-palack, fémdoboz és üveg kerüljön vissza az anyagkörforgásba ahelyett, hogy kommunális hulladékként vagy az utcán végezné. A MOHU tájékoztatása szerint az Európai Unió 2029-re 90 százalékos visszagyűjtési célt ír elő az érintett műanyag italpalackoknál.
Budapesten is érzékelhető a rendszer pozitív oldala: az 50 forintot érő palackokat sokkal kisebb eséllyel hagyják egyszerűen az utcán. A mostani vita éppen abból fakad, hogy miközben az eldobált palackok egy része eltűnt a közterületekről, egy másfajta köztisztasági probléma erősödött fel.
Nem maga a palackgyűjtés okozza a legnagyobb problémát
Soproni Tamás korábban külön hangsúlyozta: szerinte nem önmagában azokkal van probléma, akik palackokat gyűjtenek. A gond ott kezdődik, amikor a visszaváltható csomagolás keresése miatt közterületi vagy társasházi kukákat borítanak fel, rongálnak meg, illetve azok tartalmát szétszórják az utcán.
Terézvárosban a polgármester szerint a visszaváltási rendszer előtt évente mindössze egy-két köztéri szemetes rongálódott meg, 2025-ben viszont már körülbelül havi tíz ilyen esettel számoltak. Az önkormányzat ezért korábban külön intézkedéseket is bevezetett: szigorították a társasházi kukák utcai kihelyezésének időpontját, és éjszakai járőrözést szerveztek a köztisztasági dolgozók és a polgárőrség részvételével.
A VI. kerületben a társasházak a hulladékszállítást megelőző napon csak este nyolc óra után tehetik ki az utcára a szemeteseket, amelyeket másnap 13 óráig el kell vinni a közterületről. Az önkormányzat ezzel próbálta csökkenteni azt az időszakot, amikor a kukák az utcán hozzáférhetők.
Lakók is próbálnak alkalmazkodni: sokan már a kuka mellé teszik a palackot
A jelenség érdekes változást hozott a lakossági szokásokban is. Egyre többen próbálják eleve elkülöníteni a visszaváltható palackokat, és ahelyett, hogy beledobnák azokat a kommunális szemét közé, a kuka mellé helyezik őket.
Ennek kézenfekvő oka van: ha valaki biztos benne, hogy nem fogja saját maga visszavinni a palackot az automatához, így elérheti, hogy azt egy gyűjtő vigye el anélkül, hogy át kellene kutatnia érte a teljes hulladékgyűjtőt. Az ATV beszámolója szerint azonban ez önmagában nem oldotta meg a problémát, mert vannak, akik továbbra is átnézik a kukák teljes tartalmát.
A vita ezért jóval összetettebb annál, mint hogy „jó vagy rossz” a palackvisszaváltás. A rendszer környezetvédelmi szempontból erős ösztönzőt teremtett, miközben a sűrűn lakott és turisták által erősen terhelt belvárosi területeken olyan társadalmi mellékhatásokat is felszínre hozott, amelyekkel eredetileg nem feltétlenül számoltak.
A polgármester szerint ez már nem pusztán köztisztasági kérdés
Soproni Tamás szerint a helyzetet nem lehet egyszerűen rendészeti problémaként kezelni. Korábbi megszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a palackot gyűjtő emberek között lehetnek kisnyugdíjasok, mélyszegénységben élők, hajléktalan emberek, illetve más nehéz élethelyzetben lévők is. Éppen ezért szerinte nem helyes valamennyi érintettet egyetlen csoportként kezelni.
A polgármester azt mondta, a palackgyűjtők jelentős része rászoruló, akiken szociális eszközökkel kellene segíteni. Szerinte azonban nem fenntartható az a helyzet, amelyben a megélhetéshez szükséges pénz megszerzéséhez embereknek közterületi kukákat kell átkutatniuk, miközben ennek költségeit részben a lakók, a társasházak és az önkormányzatok viselik.
Ez magyarázza, hogy Soproni a megoldás kidolgozásába nemcsak a hulladékgazdálkodási szereplőket, hanem a szociális ellátórendszert és a rendvédelmi szerveket is bevonná.
2027. január 1-jéig felfüggesztené a jelenlegi rendszert
A terézvárosi polgármester javaslata szerint legalább 2027. január 1-jéig fel kellene függeszteni a jelenlegi DRS-rendszert, és az átmeneti idő alatt újra kellene gondolni annak működését.
Soproni korábban még azt is felvetette, hogy a visszaváltási díjhoz való hozzáférést másképpen lehetne megszervezni. Példaként egy olyan konstrukciót említett, amelyben a visszaváltott palackok után járó összeg valamilyen kártyára vagy célzott egyenlegre kerülne. Ez azonban jelenleg csupán egy elképzelés, nincs ilyen változásról szóló elfogadott szabályozás.
A cél a polgármester álláspontja szerint az lenne, hogy a rendszer környezetvédelmi funkciója megmaradjon, ugyanakkor ne alakuljon ki olyan ösztönző, amely a kukák rendszeres feltúrásához és a közterületek állapotának romlásához vezet.
A MOHU nem a felfüggesztést, hanem az egyeztetést tartja lehetséges útnak
A MOHU a Telex júliusi megkeresésére azt közölte, hogy nyitott az önkormányzatok javaslataira és az egyeztetésre. A cég egyik lehetséges megoldásként új visszaváltási pontok kialakítását vetette fel olyan nagy forgalmú helyszíneken, ahol a lakók és a turisták azonnal leadhatnák a palackokat ahelyett, hogy azokat a közterületi szemetesekbe dobnák.
Ennek van logikája: ha egy turisták által sűrűn látogatott tér, pályaudvar vagy szórakozónegyed közelében könnyen elérhető visszaváltási lehetőség működik, kevesebb 50 forintos csomagolás kerülhet a kommunális hulladék közé.
A MOHU országosan folyamatosan bővítette a visszaváltási hálózatot. 2025 tavaszán már több mint 4500 visszaváltási hely működött, köztük több mint 1500 kézi átvételi pont. A nagyobb, 400 négyzetméternél nagyobb üzleteknél a visszaváltás biztosítása kötelező, a kisebb üzletek önkéntesen csatlakozhatnak.
Nem csak Terézvárost érinti a probléma
A budapesti közterületi problémák nem egyetlen kerületre korlátozódnak. Júliusban több belvárosi kerület vezetője is foglalkozott a közbiztonság és a köztisztaság romlásával, és a beszámolókban a palackgyűjtés is rendszeresen megjelent az érintett jelenségek között.
A belváros speciális helyzetben van. Sok a turista, a szórakozóhely, a vendéglátóhely és az átutazó, ezért rengeteg olyan ember fogyaszt helyben palackos vagy dobozos italt, aki nem fogja magával vinni az üres csomagolást egy későbbi visszaváltásra. Ezeknek jelentős része így a közterületi szemetesekben köt ki – ahol darabonként továbbra is 50 forintot ér.
Ez teremti meg azt a sajátos helyzetet, hogy ami egyik ember számára hulladék, az egy másik számára azonnal pénzzé tehető érték.
Nem döntöttek a palackvisszaváltás megszüntetéséről
A mostani hírek kapcsán különösen fontos ezt egyértelművé tenni: 2026. augusztus 16-án nincs olyan bejelentett kormányzati döntés, amely alapján megszűnne vagy biztosan felfüggesztenék Magyarországon az 50 forintos palackvisszaváltást.
Soproni Tamás kezdeményezéséről van szó, amelynek lényege egy átmeneti szünet és a rendszer átalakítása. A MOHU eddigi nyilvános reakciója pedig inkább az önkormányzatokkal való együttműködésről és új visszaváltási pontok kialakításáról szólt.
A jelenlegi szabályok tehát változatlanul érvényesek, az 50 forintos visszaváltási rendszer működik.
Nehéz döntés lenne egyszerűen kikapcsolni a rendszert
Az ügy egyik legnagyobb dilemmája éppen az, hogy a rendszernek egyszerre vannak látványos előnyei és komoly helyi mellékhatásai. Országosan hatalmas mennyiségű italcsomagolás került vissza az anyagkörforgásba, és az 50 forintos díj egyértelműen ösztönzi az embereket arra, hogy ne dobják el a palackokat.
Budapest egyes részein ugyanakkor ugyanez az 50 forint olyan erős pénzügyi ösztönzővé vált, hogy egyes emberek rendszeresen átkutatják érte a kommunális hulladékot. Az önkormányzatoknak pedig a szétszórt szemét eltakarításával, a megrongált hulladékgyűjtők pótlásával és a közterületi rend fenntartásával kell megbirkózniuk.
A következő időszak nagy kérdése ezért valószínűleg nem pusztán az lesz, hogy maradjon-e az 50 forintos visszaváltás. Sokkal inkább az, hogyan lehet úgy megtartani egy országosan eredményes visszagyűjtési rendszert, hogy közben a nagyvárosi közterületeken ne hozzon létre újabb problémákat.
Soproni Tamás javaslata most ezt a vitát helyezte ismét előtérbe. A következő lépés azon múlik, hogy érkezik-e kormányzati válasz a kezdeményezésre, illetve sikerül-e olyan kompromisszumot találni, amely egyszerre veszi figyelembe a környezetvédelmi, köztisztasági és szociális szempontokat.
