6000 milliárd forint. Ennyi uniós forrás hazahozataláról beszél hónapok óta a kormány.
Ez óriási összeg. Lakhatásra, egészségügyre, közlekedésre, energetikára és számos más fejlesztésre juthat belőle pénz.
Van azonban a történetnek egy másik fele is.
A Magyar Közlönyben most már feketén-fehéren olvasható, milyen adó- és költségvetési feladatokat vállalt Magyarország. Ezek között vannak olyan pontok, amelyek a cégek mellett idővel a hétköznapi adófizetőket is érinthetik.
Fontos pontosítás: nem mind a 6000 milliárd az RRF része
Itt érdemes rendet tenni a számok között.
A kormány korábbi tájékoztatása szerint összesen 16,4 milliárd euró, közel 6000 milliárd forintnyi uniós forrás hazahozataláról van szó. Ennek legnagyobb eleme a helyreállítási alap.
Az Európai Unió Tanácsa július 10-én hagyta jóvá Magyarország új helyreállítási és ellenállóképességi tervét. Ennek alapján az RRF-ből mintegy 10 milliárd euró érkezhet: körülbelül 6,5 milliárd euró támogatás és 3,5 milliárd euró hitel.
Vagyis a gyakran emlegetett 6000 milliárd forint egy szélesebb uniós forráscsomag. Nem kizárólag a helyreállítási alap összege.
Magyar Péter aláírásával jelent meg az új lista
A 2026. augusztus 7-i Magyar Közlönyben jelent meg az 1255/2026. (VIII. 7.) kormányhatározat.
A dokumentum Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó intézkedéseket módosítja. A határozatot Magyar Péter miniszterelnök írta alá.
A több mint százoldalas közlöny egyik legérdekesebb része az állam és közigazgatás reformjához kapcsolódik.
És itt már nem csupán arról van szó, mire költjük az uniós pénzt.
Arról is, mit kell megváltoztatni az adózásban és az állami költekezésben.
Egyes társasági adókedvezményeket csökkenteni kell
Az egyik vállalás közvetlenül a társasági adót érinti.
A hivatalos dokumentum szerint olyan jogszabályokat kell elfogadni, amelyek csökkentik a társasági jövedelemadó rendszerében elérhető adókedvezmények számát.
De ennél tovább is megy a terv.
A kormánynak a jelenlegi társaságiadó-rendszer belső felülvizsgálatát is el kell rendelnie. Ebbe az adókulcsok vizsgálata is beletartozik.
A kimondott cél további társaságiadó-bevétel elérése úgy, hogy közben a magyar rendszer versenyképes maradjon.
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy emelkedik a társaságiadó-kulcs.
A dokumentum felülvizsgálatot ír elő, nem konkrét új adókulcsot.
Ez fontos különbség.
54 adónemből legfeljebb 49 maradhat
Van egy egészen konkrét szám is.
A vállalás szerint a 2023. január 1-jén létező 54 adónem számát legfeljebb 49-re kell csökkenteni.
Elsőre ez kifejezetten jó hírnek hangzik. Kevesebb adó, egyszerűbb rendszer.
Van azonban egy fontos részlet.
Az ideiglenes ágazati adók és a meghatározott közüzemi adó nem számítanak bele ebbe az 54-es kiindulási számba. Kivezetésük tehát önmagában nem teljesíti az előírt öttételes csökkentést.
Az szja-rendszerhez is hozzányúlhatnak
Ez az a rész, amely már sokkal több embert érdekelhet személyesen.
A Pénzügyminisztériumnak jelentést kell készítenie arról, hogyan lehetne egyszerűbbé és egységesebbé tenni a személyi jövedelemadó szabályait.
A dokumentumban három cél jelenik meg:
- a hatástalannak ítélt adókedvezmények megszüntetése,
- az adózási szabályok közötti választás egyszerűsítése,
- az indokolatlan vagy torzító ösztönzők csökkentése.
Ebből azonban nem következik, hogy valamely ma ismert családi vagy személyi szja-kedvezmény biztosan megszűnik.
A hivatalos szöveg egyelőre jelentést és felülvizsgálatot ír elő. Konkrétan megszüntetendő, széles körben használt lakossági kedvezményeket ezen a ponton nem nevez meg.
Ezért jelenleg nem lenne pontos azt állítani, hogy például valamelyik családi szja-kedvezmény eltörléséről már döntés született.
A külföldi tulajdonú kereskedelmi cégek szabályai is változnak
A kiskereskedelmi adórendszerhez kapcsolódóan szintén változtatást vállalt Magyarország.
A közlöny szerint meg kell szüntetni azokat a korlátozásokat, amelyek akadályozzák a külföldi irányítás alatt álló kiskereskedelmi vállalatokat abban, hogy tevékenységüket belföldi kiskereskedelmi vállalatként szervezzék át.
Ez elsősorban vállalati és versenyjogi kérdés.
A hétköznapi vásárló számára rövid távon ebből nem következik automatikus változás az árakban.
Az állami kiadásokat is át kell világítani
Talán ez a dokumentum legérdekesebb része.
A kormány vállalta, hogy kiadási felülvizsgálatokat végez.
Ez egyszerűbben azt jelenti: részletesen megnézik, mire költ az állam, hol lehet hatékonyabban működni, és hol érhető el megtakarítás.
A hivatalos terv szerint a módszertannak az egyes vizsgált területeken konkrét megtakarítási és hatékonysági célokat is meg kell határoznia.
Két kiadási felülvizsgálatot kell elvégezni legalább két különböző kiadási területen.
Ez már túlmutat egy egyszerű könyvelési ellenőrzésen.
A vizsgálatok eredményeit a későbbi költségvetési döntésekbe is be kell építeni.
Külföldi szakértőt is be kell vonni
És itt jön az a pont, amely az eredeti hír címét is adta.
A Magyar Közlöny szövege egyértelmű:
a kormánynak nemzetközi szakértőt kell megbíznia, aki technikai segítséget nyújt a kiadási felülvizsgálatokhoz és két későbbi vizsgálat előkészítéséhez.
Ez tehát valóban szerepel a hivatalos dokumentumban.
Fontos azonban a megfogalmazás.
A közlöny ezt nem „külföldről irányított megszorításként” nevezi, hanem a közkiadások hatékonyságának javítását célzó kiadási felülvizsgálatként. Ugyanakkor a dokumentum valóban konkrét megtakarítási célértékek meghatározását írja elő.
Vagyis lesz takarékossági szempont, de hogy ebből pontosan mely állami területen milyen intézkedés következik, azt jelenleg még nem lehet biztosan megmondani.
A Pénzügyminisztérium hatalma is nőhet
Van egy másik pont is, amely kevésbé látványos, mégis komoly változást jelenthet.
A terv szerint a Pénzügyminisztérium erősebb ellenőrzési jogosítványokat kaphat az állami kiadások felett.
A dokumentumban az szerepel, hogy bizonyos esetekben 250 millió forint feletti új pénzügyi kötelezettségvállaláshoz, illetve 100 millió forint feletti eszközbeszerzéshez előzetes pénzügyminiszteri jóváhagyásra lesz szükség.
Emellett a kilenc legnagyobb állami tulajdonú vállalat pénzügyi felügyelete is erősödhet.
Nem pontos egyszerűen azt mondani, hogy „Brüsszel megszorítást rendelt el”
A politikai vitákban várhatóan sokszor előkerül majd ez a megfogalmazás.
A hivatalos dokumentumok alapján azonban a kép ennél árnyaltabb.
A magyar helyreállítási tervben szereplő reformokat Magyarország és az uniós intézmények közötti folyamat során rögzítették. Az Európai Unió Tanácsa 2026. július 10-én jóváhagyta az új magyar tervet.
A mérföldkövek teljesítése ugyanakkor valóban feltétele annak, hogy Magyarország teljes egészében hozzáférjen a helyreállítási forrásokhoz. Az RRF szabályai szerint a tagállamoknak 2026 augusztusának végéig teljesíteniük kell a tervben vállalt mérföldköveket és célokat.
Ezért most nagyon kevés idő maradt.
A pénztárcánk szempontjából ez lesz a legfontosabb
A nagy kérdés most nem az, hogy lesznek-e változások.
A dokumentumok alapján lesznek.
A kérdés az, pontosan mely adókedvezményeket érintik, mely állami területeken írnak elő megtakarítást, és milyen lesz a következő költségvetés.
Egyelőre túl korai azt mondani, hogy ebből általános lakossági megszorítás következik.
De az biztos, hogy az adórendszer, az állami kiadások ellenőrzése és a költségvetési szabályok előtt komoly átalakítás áll.
A következő hetekben derülhet ki igazán, mit jelent mindez a családoknak, a vállalkozásoknak és végső soron a saját pénztárcánknak.
Te mit tartanál elfogadhatónak az uniós források megszerzéséért: inkább az állami kiadásokat csökkentenéd, vagy az adórendszert alakítanád át? Írd meg kommentben!
Források
- Magyar Közlöny, 2026. évi 108. szám – hivatalos dokumentum
- Európai Unió Tanácsa – az új magyar helyreállítási terv jóváhagyása
- Európai Bizottság – Magyarország új RRF-tervének mérföldkövei
- Magyarország Kormánya – az uniós pénzek hazahozataláról
