Újabb fontos ügy került a nyilvánosság elé: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete népszavazást kezdeményezett azért, hogy december 24-e munkaszüneti nappá váljon Magyarországon. A cél egyértelmű: a szakszervezet azt szeretné elérni, hogy szenteste ne csak a családi készülődés, a kapkodás és az utolsó pillanatos bevásárlás napja legyen, hanem hivatalos pihenőnap is – írja az Index.
A kezdeményezés tétje nagy. A KASZ-nak szeptember közepéig 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjtenie ahhoz, hogy december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról országos népszavazást lehessen tartani. A Nemzeti Választási Bizottság helyt adott az indítványnak, így az aláírásgyűjtés megkezdődhetett.
A kérdés első ránézésre egyszerűnek tűnik: legyen-e december 24-e munkaszüneti nap? A háttérben azonban sokkal összetettebb ügy húzódik meg. Egyszerre van szó családokról, munkavállalói jogokról, kereskedelmi dolgozókról, ünnepi nyitvatartásról, gazdasági érvekről, közpénzről és arról is, miért kell népszavazásig vinni egy olyan kérdést, amelyben a szakszervezet szerint látszólag széles társadalmi egyetértés van.
A KASZ hivatalosan is elindította a kezdeményezést
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, vagyis a KASZ a kereskedelemben dolgozók egyik fontos érdekképviseleti szervezete. Tagjai és érintett munkavállalói között bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok és más kereskedelmi dolgozók is vannak.
Számukra december 24-e nem feltétlenül a nyugodt családi készülődésről szól. Sok kereskedelmi dolgozó számára ez az év egyik legfeszítettebb munkanapja: hosszú sorokkal, rohanó vásárlókkal, megemelt terheléssel, feszült hangulattal, kései hazaéréssel és azzal a keserű érzéssel, hogy mire végre hazaérnek, az ünnep első pillanataiból már kimaradtak.
A KASZ ezért azt szeretné, ha december 24-e hivatalosan is munkaszüneti nap lenne. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a legtöbb munkavállaló otthon maradhatna, a családjával készülhetne az ünnepre, és nem kellene az utolsó pillanatig dolgoznia.
Szeptember közepéig kell összegyűjteni a 200 ezer aláírást
A népszavazáshoz vezető út első nagy akadálya az aláírásgyűjtés. A KASZ-nak 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjtenie szeptember közepéig. Ez nem kis feladat, mert az aláírásnak nemcsak meg kell lennie, hanem érvényesnek is kell lennie.
Az érvényes aláírásgyűjtéshez pontos adatok, megfelelően kitöltött ívek, szervezett jelenlét és széles társadalmi mozgósítás kell. A szakszervezet ezért várhatóan több helyszínen is gyűjti majd az aláírásokat, és a közösségi médiában is folyamatosan tájékoztatja az érdeklődőket arról, hol lehet támogatni a kezdeményezést.
A KASZ már jelezte, hogy közzétett néhány helyszínt, ahol várják az aláírásokat, és a lista folyamatosan bővülni fog. Ez arra utal, hogy a szakszervezet országos ügyként kezeli a kérdést, nem csupán a kereskedelmi dolgozók szűk szakmai problémájaként.
A szakszervezet szerint furcsa, hogy népszavazásig kell vinni az ügyet
A KASZ közleményének egyik legerősebb állítása az, hogy szerintük a témában lényegében egyetértés van a választópolgárok, a kormány és a kezdeményező szakszervezet között. Éppen ezért tartják különösnek, hogy mégis népszavazásra lehet szükség.
A szervezet úgy fogalmazott: ha valóban minden érintett fél ugyanazt szeretné, akkor elkerülhető lett volna, hogy közpénzből népszavazást kelljen tartani. A szakszervezet szerint néhány milliárd forintnyi közpénz elköltése helyett tárgyalásos úton is rendezni lehetett volna a kérdést.
Ez az érvelés különösen érzékeny pontot érint. A népszavazás a demokrácia fontos eszköze, de költséges eljárás. Ha egy kérdésben valóban széles politikai és társadalmi egyetértés van, akkor felmerül a kérdés: miért nem születik törvényi döntés népszavazás nélkül?
Kétszer kértek egyeztetést, de nem kaptak választ
A KASZ szerint nem azonnal a népszavazási úthoz fordultak. A közleményben azt írták, hogy június 1-je óta kétszer is megpróbáltak egyeztetést kezdeményezni a kormánnyal, ám egyik alkalommal sem érkezett válasz.
Ezután vették át az aláíróíveket a Nemzeti Választási Bizottságtól, és indították el az aláírásgyűjtést. A szakszervezet álláspontja szerint tehát a népszavazás nem első választás volt, hanem azután maradt, hogy nem sikerült tárgyalóasztalhoz ülni.
Ez a rész különösen fontos, mert a december 24-i munkaszüneti nap ügye nem csupán munkajogi kérdés, hanem társadalmi egyeztetési kérdés is. A kereskedelem szereplői, a munkavállalók, a munkaadók, a vásárlók és a kormányzat érdekei egyszerre jelennek meg benne.
Miért pont december 24-e?
December 24-e Magyarországon hivatalosan nem munkaszüneti nap, mégis sok család számára az ünnep legfontosabb napja. Ekkor állítják fel a karácsonyfát, ekkor készül a vacsora, sok helyen ekkor érkeznek a rokonok, és este már az ajándékozás, a családi együttlét, a meghittség kerülne a középpontba.
A probléma az, hogy sokan ezen a napon még dolgoznak. Különösen a kereskedelemben dolgozók érintettek, hiszen december 24-én a boltokban hagyományosan nagy a forgalom. Sokan az utolsó pillanatban vásárolnak ajándékot, élelmiszert, italokat, édességet vagy éppen olyan termékeket, amelyeket korábban elfelejtettek beszerezni.
A munkavállalók oldaláról viszont ez azt jelenti, hogy miközben az ország egy része már az ünnepre hangolódik, ők még a pult mögött, a kasszában, a raktárban vagy az áruházakban dolgoznak.
A cél: háromnapos karácsonyi ünnep
A KASZ célja nem csupán annyi, hogy egy nappal több pihenőidő legyen. A szakszervezet azt szeretné, hogy a karácsony háromnapos ünneppé váljon. Ez azt jelentené, hogy december 24-e, 25-e és 26-a együtt alkotná az ünnepi időszakot.
Ez a változás sok család életét könnyíthetné meg. A karácsony előtti időszak így kevésbé szólna a kapkodásról, a munka utáni rohanásról, az utolsó pillanatos bevásárlásról és arról, hogy sokan fáradtan esnek be a családi vacsorára.
Egy hivatalos munkaszüneti nap lehetőséget adna arra, hogy az emberek nyugodtabban készüljenek, több időt töltsenek a családjukkal, vagy egyszerűen csak pihenjenek az év végi hajtás után.
Mi lenne azokkal, akiknek mégis dolgozniuk kell?
A kezdeményezés másik fontos eleme, hogy azok, akik december 24-én mégis dolgoznának, méltányosabb díjazásban részesüljenek. A KASZ elképzelése szerint aki szenteste napján nem tudja elkerülni a munkát, például a nyitva tartó üzletekben vagy alapvető szolgáltatásokban, az dupla bért kapjon az aznapi munkájáért.
Ez a javaslat két dolgot is elismer. Egyrészt azt, hogy vannak olyan munkakörök, ahol ünnepnapon sem állhat le teljesen az élet. Másrészt azt is, hogy az ünnepnapi munkavégzés külön terhet jelent, amelyet nem lehet ugyanúgy kezelni, mint egy átlagos hétköznapot.
A kereskedelmi dolgozók számára ez különösen fontos. Ha a boltok egy része mégis nyitva maradna, akkor legalább az ott dolgozók kapjanak olyan pótlékot, amely kifejezi: nem egy szokványos munkanapról van szó.
A pihenés joga és a méltányos bér egyszerre van a középpontban
A december 24-i munkaszüneti nap ügye nemcsak arról szól, hogy a boltok nyitva legyenek-e. A mélyebb kérdés az, hogyan tekintünk az ünnepi időre, és mennyire tartjuk fontosnak azok pihenését, akik év közben is sokszor hétvégén, ünnepek előtt vagy hosszabb nyitvatartásban dolgoznak.
A kereskedelemben dolgozók gyakran akkor vannak a legnagyobb terhelés alatt, amikor a vásárlók számára a legfontosabb kényelmi időszakok vannak. Ünnepek előtt, hétvégéken, akciós időszakokban, iskolakezdéskor, karácsony előtt.
Ezért a KASZ kezdeményezése egy tágabb munkavállalói üzenetet is hordoz: az ünnep ne csak azoké legyen, akik időben hazaérnek, hanem azoké is, akik ezt a lehetőséget ma gyakran elveszítik.
Régi ügy, sok korábbi próbálkozással
December 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása nem új gondolat Magyarországon. Évek, sőt évtizedek óta visszatérő kérdés, hogy szentestét miért nem kezeljük hivatalos pihenőnapként, ha a társadalmi szokások alapján a legtöbb család már ezen a napon ünnepel.
A kérdés többször is megjelent a politikai napirenden, de a kezdeményezések rendre elakadtak. A parlamentben is voltak próbálkozások, több párt is felvetette a témát, de eddig nem született olyan döntés, amely december 24-ét általános munkaszüneti nappá tette volna.
A KASZ mostani kezdeményezése ezért nem a semmiből jött. Egy régi társadalmi igény újabb, szervezett formában történő megjelenéséről van szó.
A parlamenti út eddig nem hozott áttörést
A megadott háttér szerint a kezdeményezés 2023-ban is eljutott a parlamentig, ám a kormánypárti többség nem támogatta. A Jobbik éveken át többször is benyújtotta a javaslatot, de a bizottsági szakaszban ismételten elutasították.
A népszavazási út sem volt egyszerű. 2024 novemberében a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kérdést, a Kúria azonban 2025 februárjában elutasította a Jobbik kezdeményezését. Később újabb próbálkozás következett, majd más politikai szereplők is jelezték, hogy támogatnák december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását.
Ez a hosszú előtörténet mutatja, hogy bár a társadalmi támogatottság jelentősnek tűnik, a jogi és politikai út eddig nem vezetett végleges eredményre.
A Tisza Párt is beállt az ügy mögé
A megadott információk szerint a Tisza Párt is bejelentette, hogy kormányra kerülve munkaszüneti nappá tenné december 24-ét. Ez azt jelzi, hogy az ügy már nem csupán szakszervezeti vagy munkavállalói kérdésként jelenik meg, hanem politikai vállalásként is.
A december 24-i munkaszüneti nap azért lehet politikailag vonzó téma, mert egyszerűen érthető, sok embert érint, és érzelmileg is erős. A karácsony családi ünnep, így a javaslat könnyen kapcsolódik a mindennapi tapasztalatokhoz.
Ugyanakkor éppen emiatt különösen fontos, hogy a kérdés ne csak politikai szlogen maradjon. A jogszabályi, munkaügyi, bérpótléki, kereskedelmi és gazdasági részleteket is tisztázni kell.
A kormányzati ellenérv: versenyképesség és GDP-kiesés
A korábbi kormányzati érvelés szerint egy újabb munkaszüneti nap csökkentené a gazdasági teljesítményt, gyengítené az ország versenyképességét, és GDP-kiesést okozna. Ez az egyik leggyakrabban felhozott érv minden új munkaszüneti nap bevezetése ellen.
A gazdasági logika szerint ha egy nappal kevesebb munkanap van, akkor bizonyos ágazatokban csökkenhet a termelés, a szolgáltatás vagy a forgalom. A kérdés azonban ennél árnyaltabb.
December 24-e sok munkahelyen eleve rövidített, lazább vagy szabadságokkal erősen érintett nap. Több munkaadó már most is engedi, hogy a munkavállalók szabadságot vegyenek ki, korábban hazamenjenek, vagy aznap csökkentett üzemmódban dolgozzanak. Vagyis a tényleges gazdasági hatást nem lehet pusztán úgy számolni, mintha egy teljes értékű, átlagos munkanap esne ki.
A kereskedelemben mégis nagy lehet az átrendeződés
A legnagyobb változást valószínűleg a kereskedelmi szektor érezné meg. Ha december 24-e munkaszüneti nap lenne, akkor sok üzlet zárva tartana, vagy csak szűkített körben működne. Ez átrendezné a karácsony előtti vásárlási szokásokat.
A vásárlók várhatóan előrébb hoznák a bevásárlást december 22-re vagy 23-ra. A kereskedőknek erre készülniük kellene: készletgazdálkodással, hosszabb nyitvatartással a megelőző napokon, jobb munkaerő-beosztással és kommunikációval.
Ez kezdetben okozhat nehézséget, de sok európai országban természetes, hogy a karácsony előtti utolsó napon már korlátozottabb a kereskedelmi élet. A vásárlói szokások alkalmazkodnak, ha a szabály egyértelmű és időben ismert.
A vásárlóknak is változtatniuk kellene
Ha december 24-e munkaszüneti nap lenne, az a vásárlóktól is tudatosabb tervezést igényelne. Nem lehetne mindent az utolsó délelőttre hagyni. Az ajándékot, az ünnepi ételhez szükséges alapanyagokat, az italokat, a gyógyszertári és egyéb szükséges termékeket korábban kellene beszerezni.
Ez elsőre kényelmetlenségnek tűnhet, de hosszabb távon akár nyugodtabb ünnepi készülődést is eredményezhet. Ha mindenki tudja, hogy december 24-én nem lehet nagybevásárlást intézni, akkor a családok előbb terveznek, a kereskedelmi dolgozók pedig nem az ünnep napján viselik a teljes rohamot.
A kérdés tehát nem csak az, hogy ki dolgozik december 24-én. Az is kérdés, hogy a társadalom hajlandó-e átalakítani a saját vásárlási szokásait azért, hogy több embernek legyen valódi ünnepe.
A Blikk olvasói szavazása nagy támogatottságot mutatott
A megadott információk szerint a Blikk korábbi olvasói szavazásán a válaszadók 91 százaléka támogatta a december 24-i munkaszüneti napot, míg 9 százalék ellenezte. Ez nagyon erős aránynak tűnik, de fontos megjegyezni: egy hírportál olvasói szavazása nem reprezentatív kutatás.
Egy ilyen szavazás azt mutatja, hogy az adott cikk olvasói körében milyen hangulat volt, de nem feltétlenül tükrözi az ország teljes lakosságának pontos véleményét. Ettől függetlenül jelzésértékű, hogy a téma sok olvasónál erős támogatást vált ki.
A KASZ számára most az lesz a kérdés, hogy ez a támogatás aláírásokban is megjelenik-e. A közösségi médiás egyetértés és a tényleges aláírásgyűjtési siker között ugyanis nagy különbség lehet.
Miért nehéz összegyűjteni 200 ezer aláírást?
Sokan úgy gondolják, hogy ha egy ügy népszerű, akkor a 200 ezer aláírás könnyen összejön. A valóságban ez komoly szervezési feladat.
Az embereket el kell érni, meg kell győzni, meg kell találni azokat a helyeket, ahol alá tudnak írni, és biztosítani kell, hogy az ívek szabályosan legyenek kitöltve. A hibás adatok, olvashatatlan írás, hiányos információk vagy duplikációk miatt aláírások eshetnek ki az ellenőrzés során.
Ezért a szakszervezetnek nem elég pontosan 200 ezer aláírást gyűjtenie. A gyakorlatban ennél jóval többre lehet szükség, hogy az érvényes aláírások száma is elérje a szükséges küszöböt.
Kiknek lenne a legnagyobb könnyebbség?
A december 24-i munkaszüneti nap elsőként a kereskedelmi dolgozóknak jelentene látványos változást. Ők azok, akik ma sok esetben még szenteste napján is dolgoznak, miközben mások már az ünnepre készülnek.
De nem csak őket érintené. Számos más ágazatban is vannak dolgozók, akiknek december 24-e munkanap: logisztikai dolgozók, szolgáltató szektorban dolgozók, irodai munkavállalók, gyártásban dolgozók, ügyfélszolgálatosok, közlekedési és más területeken dolgozó emberek.
Egy hivatalos munkaszüneti nap sok családban megkönnyítené a szervezést. Kevesebb szabadságot kellene kivenni, könnyebb lenne a gyerekfelügyelet, a vidéki utazás, a családi találkozó és az ünnepi készülődés.
Nem minden munka állhat le december 24-én sem
Fontos ugyanakkor kimondani: ha december 24-e munkaszüneti nap lenne, akkor sem állna le minden. Az egészségügy, a mentők, a rendőrség, a tűzoltók, a közlekedés bizonyos részei, egyes közműszolgáltatások, ügyeleti rendszerek és más nélkülözhetetlen szolgáltatások működésére továbbra is szükség lenne.
Ezért fontos a javaslat másik eleme: aki mégis dolgozik, az kapjon méltányos díjazást. A dupla bér gondolata pontosan ezt a helyzetet kezeli. Nem lehet mindenkit hazaküldeni, de az ünnepnapi munkát el kell ismerni.
Ez különösen azoknál a munkaköröknél fontos, ahol a dolgozók nem saját döntésükből, hanem beosztás alapján maradnak szolgálatban.
A szakszervezet szerint a népszavazás költsége is kérdés
A KASZ közleményének egyik érdekes pontja, hogy nemcsak a munkaszüneti nap mellett érvel, hanem azt is felveti: miért kell erre népszavazási közpénzt költeni, ha a felek között állítólag egyetértés van?
A szakszervezet szerint néhány milliárd forintos költségről lehet szó, amelyet el lehetett volna kerülni, ha időben sikerül egyeztetni és törvényi úton rendezni a kérdést.
Ez az érvelés azért fontos, mert a december 24-i munkaszüneti nap ellen gyakran gazdasági költségeket szoktak felhozni. A KASZ most ezt megfordítja: szerintük a népszavazás maga is költséges, és ha a politikai akarat meglenne, akkor a kérdést olcsóbban és gyorsabban is meg lehetne oldani.
Mi történik, ha összegyűlik az aláírás?
Ha a KASZ összegyűjti a szükséges 200 ezer érvényes aláírást, akkor megnyílhat az út az országos népszavazás előtt. Ez azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy december 24-e azonnal munkaszüneti nap lesz.
A népszavazásnak meg kell történnie, érvényesnek és eredményesnek kell lennie, majd az Országgyűlésnek a döntésnek megfelelően jogszabályt kell alkotnia. Vagyis a folyamat több lépcsőből áll.
A politikai jelentősége azonban már az aláírásgyűjtés sikerének is nagy lenne. Ha rövid idő alatt összegyűlne a szükséges mennyiségű aláírás, az erős társadalmi üzenetet küldene: sokan valóban változást akarnak december 24-e ügyében.
Mi történik, ha nem jön össze az aláírás?
Ha nem sikerül összegyűjteni a szükséges 200 ezer érvényes aláírást, akkor népszavazás nem lesz. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ügy végleg lekerül a napirendről.
A szakszervezet, politikai pártok vagy civil szereplők később újra elővehetik a kérdést. A társadalmi nyomás továbbra is fennmaradhat, különösen karácsony közeledtével, amikor minden évben újra láthatóvá válik, mennyien dolgoznak december 24-én.
A mostani kezdeményezés tehát akkor is fontos lehet, ha végül nem jut el a népszavazásig, mert ismét a közbeszéd középpontjába emeli a szentestén dolgozók helyzetét.
Mit jelentene ez a családoknak?
A munkaszüneti nap támogatói szerint december 24-e szabadnapként elsősorban a családoknak jelentene segítséget. Több idő jutna az ünnepi készülődésre, a gyerekekre, az idős rokonokra, az utazásra és a pihenésre.
Sok családban ma december 24-e nem nyugodt ünnepnap, hanem logisztikai versenyfutás. Valaki dolgozik, valaki főz, valaki bevásárol, valaki gyerekekre vigyáz, valaki rokonokért megy, valaki pedig estére már kimerülten ül le az asztalhoz.
Egy hivatalos pihenőnap nem oldaná meg minden család problémáját, de sokaknál enyhítené az év végi feszültséget.
Mit jelentene ez a bolti dolgozóknak?
A bolti dolgozók számára a változás szimbolikus és gyakorlati jelentőségű is lenne. Szenteste napján nem kellene ugyanúgy beállniuk a kasszába, árut pakolniuk, vásárlói reklamációkat kezelniük vagy a karácsony előtti roham utolsó óráit végigdolgozniuk.
Ez nemcsak pihenőidőt jelentene, hanem társadalmi elismerést is. Azt üzenné, hogy a kereskedelmi dolgozók ünnepe is számít, és nem természetes, hogy mások kényelme miatt nekik az utolsó pillanatig dolgozniuk kell.
Aki pedig mégis munkára lenne beosztva, annak a dupla bér adhatna legalább anyagi elismerést az ünnepi munkáért.
A kérdés valójában arról szól, milyen ünnepet akarunk
December 24-e ügye túlmutat a munkajogi szabályokon. Arról is szól, hogyan gondolkodunk a karácsonyról. Azt akarjuk, hogy szenteste a rohanás, az utolsó vásárlás és a túlterhelt üzletek napja legyen, vagy azt, hogy minél többen valóban otthon lehessenek?
A modern fogyasztói szokások sokszor eltolják az ünnep hangsúlyait. A vásárlás az utolsó pillanatig tart, a boltok nyitva vannak, a dolgozók kiszolgálnak, a vevők sietnek, mindenki feszült. Eközben éppen az a nyugalom vész el, amelyről a karácsony szólna.
A KASZ kezdeményezése ezért nemcsak munkaszüneti napról, hanem társadalmi döntésről is szól: hajlandók vagyunk-e egy nappal korábban befejezni a vásárlást azért, hogy több embernek legyen valódi ünnepe?
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete népszavazást kezdeményezett december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A Nemzeti Választási Bizottság helyt adott az indítványnak, így elindulhatott az aláírásgyűjtés. A szakszervezetnek szeptember közepéig 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjtenie ahhoz, hogy országos népszavazást lehessen tartani.
A KASZ szerint furcsa, hogy közpénzből népszavazást kell tartani egy olyan kérdésben, amelyben szerintük a választópolgárok, a kormány és a szakszervezet is alapvetően egyetért. A szervezet azt állítja, június 1-je óta kétszer is próbált egyeztetést kezdeményezni a kormánnyal, de nem kapott választ.
A cél az, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen, a karácsony háromnapos ünneppé váljon, és akik szenteste mégis dolgoznak, azok dupla bért kapjanak. A kezdeményezés főként a kereskedelmi dolgozók számára jelentene nagy változást, de a családok széles körét is érinthetné.
A következő hetekben az lesz a döntő kérdés, hogy a társadalmi támogatottság valódi aláírásokban is megjelenik-e. Ha igen, akkor december 24-e ügye ismét országos népszavazási kérdéssé válhat.
