Egyre aggasztóbb jeleket látnak a kutatók a Csendes-óceán mélyén, és a világ vezető meteorológiai központjai szerint minden adott lehet ahhoz, hogy 2026-ban minden idők egyik legerősebb El Niño-jelensége alakuljon ki. A friss modellek alapján akár az elmúlt 150 év legerősebb eseménye is közeledhet, amely nemcsak Amerikát és Ázsiát, hanem Európát és Magyarországot is jelentősen befolyásolhatja.
A meteorológusok szerint a most formálódó folyamatok már messze túlmutatnak egy átlagos időjárási kilengésen. A légköri és óceáni rendszerek olyan intenzív átrendeződése kezdődhet meg, amely évekre hatással lehet a bolygó klímájára.
Az ECMWF, a NOAA és az ausztrál BOM intézet legfrissebb modelljei egyaránt arra utalnak:
2026 második felére extrém erősségű El Niño fejlődhet ki a Csendes-óceán térségében.
Mi az az El Niño, és miért ennyire fontos?
Az El Niño a Föld egyik legerősebb természetes klímajelensége. Lényege, hogy a Csendes-óceán középső és keleti térségében a tengerfelszín hőmérséklete jelentősen megemelkedik.
Ez elsőre talán nem tűnik különösebben drámainak, valójában azonban az egész bolygó időjárási rendszerét képes átrendezni.
A légkör és az óceán szoros kapcsolatban működik, ezért amikor a Csendes-óceán hatalmas területein több fokkal melegebbé válik a víz, az:
- megváltoztatja a szélrendszereket,
- átalakítja a csapadékeloszlást,
- módosítja a ciklonok útvonalát,
- és szélsőséges időjárási helyzeteket idézhet elő világszerte.
A történelem legerősebb El Niño-eseményei gyakran:
- rekordmelegekkel,
- pusztító aszályokkal,
- özönvízszerű esőzésekkel,
- erdőtüzekkel,
- valamint súlyos mezőgazdasági károkkal jártak együtt.
A mostani folyamat már most aggasztja a kutatókat
A szakemberek szerint a jelenlegi helyzet azért különösen veszélyes, mert a mélyebb óceáni rétegekben már most rendkívül erős melegedés figyelhető meg.
A folyamat hátterében egy úgynevezett óceáni Kelvin-hullám áll.
Ez egy olyan víz alatti melegáramlás, amely:
- a nyugati Csendes-óceánból,
- kelet felé,
- hatalmas mennyiségű meleg vizet szállít.
A május eleji mérések alapján a felszín alatti pozitív hőmérsékleti anomália már most eléri a legendás:
- 1997–98-as,
- valamint a 2015–16-os szuper El Niño
hasonló fejlődési szakaszában mért értékeket.
A kutatókat különösen az aggasztja, hogy:
a nyugati Csendes-óceán jelenleg még melegebb, mint a korábbi rekordközeli események idején volt.
Ez arra utalhat, hogy a folyamat még csak most kezd igazán erősödni.
Minden új modell egyre durvább forgatókönyvet mutat
A meteorológiai modellek szerint az ENSO-régióban – vagyis a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői övezetében – a tengerfelszín hőmérséklete meredeken emelkedik.
A szakemberek szerint:
a pozitív hőmérsékleti eltérés könnyedén átlépheti a +2 Celsius-fokos küszöböt, amelyet már szuper El Niño kategóriának tekintenek.
Egyes extrém számítások szerint:
- a keleti ENSO-zónában,
- 2026 őszére,
- akár +4,5 Celsius-fokos anomália is kialakulhat.
Ha ez valóban bekövetkezik, az:
az elmúlt másfél évszázad legerősebb El Niño-jelensége lehet.
A meteorológusok szerint különösen figyelemreméltó, hogy:
minden új modellfuttatás erősebb El Niño-t jelez az előzőnél.
Már a nyár elején érezhetjük a hatásait
A júliusi előrejelzések alapján már nyáron elkezdődhet az időjárási mintázatok átrendeződése.
Észak-Amerikában például:
- az Egyesült Államok keleti részén,
- valamint Kelet-Kanadában
hűvösebb és csapadékosabb időjárás alakulhat ki.
Ezzel párhuzamosan:
- az USA középső és nyugati térségeiben
fokozódhat a hőség és a szárazság.
A déli államokban a szubtrópusi áramlások miatt:
jelentősen megnőhet a heves esőzések és viharok esélye.
Európa fölött is veszélyes mintázat alakulhat ki
Az európai előrejelzések szerint a kontinens középső és nyugati részei fölött tartós magasnyomású zóna épülhet ki.
Ez azért különösen fontos, mert az ilyen blokkoló anticiklonok:
- hosszú hőhullámokat,
- tartós szárazságot,
- és extrém melegeket idézhetnek elő.
A modellek szerint:
- Közép-Európa,
- a Brit-szigetek,
- és Nyugat-Európa
fölött az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás valószínű.
Ez Magyarország számára is komoly következményekkel járhat.
Magyarországon tovább súlyosbodhat az aszály
Az elmúlt években hazánk egyre gyakrabban szembesült:
- rekordmeleg nyarakkal,
- csapadékhiánnyal,
- és súlyos mezőgazdasági aszállyal.
A mostani modellek alapján:
egy extrém El Niño tovább fokozhatja ezeket a problémákat.
A meteorológusok szerint:
- hosszabb hőhullámok,
- csökkenő nyári csapadék,
- alacsony folyóvízszintek,
- és fokozódó talajszárazság
is kialakulhat.
Ez:
- a mezőgazdaságot,
- a vízgazdálkodást,
- az energiatermelést,
- és az egészségügyet is komolyan érintheti.
A 2026–2027-es tél is teljesen megváltozhat
A modellek alapján az El Niño tetőzése:
2026 őszére és a 2026–2027-es télre várható.
Az ilyen erős események általában:
- jelentősen átalakítják a jet stream áramlásait,
- és teljesen új pályára állítják a ciklonokat.
Európában ez:
- enyhébb teleket,
- csapadékosabb nyugati régiókat,
- ugyanakkor szélsőséges időjárási helyzeteket is eredményezhet.
Az észak-atlanti térségben várható alacsony nyomású zónák miatt:
- Nyugat-Európában több vihar,
- míg Dél-Európában intenzív esőzések is kialakulhatnak.
Az egész világ gazdaságát is megrázhatja
A szuper El Niño nemcsak meteorológiai esemény.
A történelem során az ilyen extrém időjárási periódusok:
- globális terméskieséseket,
- élelmiszerár-emelkedést,
- energiaválságokat,
- és komoly gazdasági károkat is okoztak.
A mezőgazdaság különösen sérülékeny:
- az aszály,
- a hőstressz,
- és a szélsőséges csapadék miatt.
A szakértők szerint:
a világ gabonapiacai,
az élelmiszerárak,
és a vízkészletek is jelentős nyomás alá kerülhetnek.
A kutatók szerint történelmi időszak következhet
Bár az előrejelzések még változhatnak, a vezető meteorológiai központok egyre komolyabban figyelmeztetnek arra:
2026 valóban rendkívüli év lehet az időjárás történetében.
Ha a jelenlegi modellek beigazolódnak, akkor:
a következő másfél-két évben a Föld időjárása olyan szélsőségeket produkálhat, amelyekre évtizedek óta nem volt példa.
A kutatók szerint ezért most minden eddiginél fontosabb:
- a vízgazdálkodás fejlesztése,
- az aszály elleni felkészülés,
- valamint a szélsőséges időjárási helyzetekre való alkalmazkodás – számolt be a Severe-Weather.
