Sok nyugdíjast érint érzékenyen a kérdés: mi történik akkor, ha tartozás miatt végrehajtás indul, és a nyugdíjból kezdenek levonni? A szabályok elsőre bonyolultnak tűnhetnek, de van egy nagyon fontos alapelv: a teljes nyugdíjat soha nem lehet elvonni. A jogszabályok ugyanis meghatározzák, hogy mennyit lehet levonni, és azt is, hogy mennyi pénznek mindenképpen meg kell maradnia a megélhetéshez.
A 2026-os szabályok alapján egyértelmű keretek között történik minden levonás – ezek ismerete pedig sok kellemetlen meglepetéstől kímélheti meg az érintetteket.
Alapszabály: általában a nyugdíj 33%-áig vonható
A nyugdíjból történő letiltás legfontosabb szabálya az úgynevezett általános levonási mérték. Ez azt jelenti, hogy a havi nyugdíj legfeljebb 33%-át lehet elvonni tartozás miatt.
Ez az arány a legtöbb esetben érvényes, például ha valakinek banki tartozása, közüzemi hátraléka vagy egyéb pénzügyi kötelezettsége van, amely végrehajtás alá kerül.
A cél itt egyensúly megtalálása: a hitelező is hozzájusson a pénzéhez, de a nyugdíjas megélhetése se kerüljön veszélybe.
Mikor lehet akár 50% is a levonás?
Vannak azonban kivételek, amikor a levonás mértéke elérheti az 50%-ot is. Ez már jóval komolyabb beavatkozás a havi jövedelembe, és csak meghatározott esetekben alkalmazható.
Ilyen például a gyermektartásdíj tartozás, amelyet a jogszabály kiemelten kezel. Szintén ide tartozik, ha valaki jogalap nélkül vett fel nyugdíjat vagy más ellátást, illetve ha egyszerre több letiltás is érvényben van.
Ezekben az esetekben a törvény nagyobb mozgásteret ad a végrehajtásnak, de még ilyenkor sem lehet teljesen „lenullázni” a nyugdíjat.
Van egy összeg, amihez nem nyúlhatnak
Az egyik legfontosabb védelmi szabály az úgynevezett mentes rész. Ez az az összeg, amelyet minden körülmények között meg kell hagyni a nyugdíjasnak, függetlenül attól, mekkora a tartozása.
2026-ban ez az összeg a nettó minimálbér 60%-a, ami jelenleg 128 797 forint. Ez azt jelenti, hogy ha valaki ennél kevesebb nyugdíjat kap, abból egyáltalán nem lehet levonni.
Ha a nyugdíj magasabb ennél, akkor is biztosítani kell, hogy legalább ez az összeg megmaradjon.
Ez a szabály kulcsfontosságú, hiszen a legalapvetőbb megélhetési költségek fedezését hivatott biztosítani.
200 ezer forint felett már más a helyzet
Van azonban egy másik fontos határ is: a 200 000 forintos nyugdíjösszeg. Ha valaki ennél többet kap, akkor a 200 ezer forint feletti rész már korlátozás nélkül végrehajtható.
Ez azt jelenti, hogy például egy 250 ezer forintos nyugdíjnál a 200 ezer forintig érvényesek a fenti korlátok, de az azon felüli 50 ezer forintot akár teljes egészében le lehet vonni.
Ez a szabály különösen azoknál fontos, akik magasabb nyugdíjjal rendelkeznek, mert náluk a levonás mértéke jóval jelentősebb lehet.
Milyen tartozásoknál jöhet szóba letiltás?
A nyugdíjból történő levonás nem csak banki hitelek esetében fordulhat elő. Többféle tartozás is vezethet végrehajtáshoz.
Ide tartozik például a bírósági végrehajtás alá került tartozás, a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetése, vagy akár az önként vállalt levonás is, amikor az érintett maga járul hozzá a törlesztéshez.
A közös pont minden esetben az, hogy a levonás jogszerűen, végrehajtói eljárás keretében történik.
Ki vonja le a pénzt?
Sokan azt gondolják, hogy a végrehajtó „veszi le” a pénzt a nyugdíjból, de a gyakorlatban ez nem így működik. A levonást a Magyar Államkincstár végzi, mégpedig a végrehajtó megkeresése alapján.
Ez egy automatizált folyamat: a nyugdíjfolyósító már a kifizetés előtt levonja a meghatározott összeget, és a fennmaradó részt utalja az érintettnek.
Ezért fordulhat elő, hogy a nyugdíjas már eleve csökkentett összeget kap kézhez.
Miért fontos tisztában lenni ezekkel a szabályokkal?
A nyugdíjból történő letiltás sok esetben váratlanul éri az embereket, különösen akkor, ha nem voltak tisztában a tartozás pontos helyzetével vagy a végrehajtási eljárás menetelével.
Pedig a szabályok ismerete segíthet abban, hogy reálisan felmérjük a várható levonás mértékét, és időben lépéseket tegyünk – például egyeztessünk a hitelezővel, vagy megpróbáljunk részletfizetést kérni.
Az is fontos, hogy senki ne essen pánikba: még végrehajtás esetén sem maradhat teljesen jövedelem nélkül.
Egyensúly a behajtás és a megélhetés között
A jelenlegi szabályozás célja, hogy egyensúlyt teremtsen a tartozások behajtása és az érintettek megélhetésének biztosítása között. Ezért vannak százalékos korlátok, mentes összegek és külön szabályok a magasabb nyugdíjak esetére.
A rendszer nem tökéletes, de egy dolgot garantál: a nyugdíjasoknak minden esetben marad egy minimum összeg, amelyből a mindennapi kiadásokat fedezni tudják.
