Egyre nagyobb figyelmet kap a nyugdíjak kérdése Magyarországon, miután újabb számítások kerültek nyilvánosságra: egy szakmai szervezet szerint átlagosan akár havi 57 ezer forinttal is magasabb lehetne a nyugdíj, ha nem szűnt volna meg a svájci indexálás rendszere. A szám elsőre sokkoló, de a háttér ennél jóval összetettebb. A nyugdíjemelés módja ugyanis nemcsak arról szól, hogy mennyi pénz jut az időseknek, hanem arról is, hogy mennyire stabil és kiszámítható a rendszer hosszú távon – írta a Nyugdíjguru.
Mi az a svájci indexálás, és miért fontos?
A svájci indexálás egy olyan nyugdíjemelési módszer volt, amely két tényezőt vett figyelembe: az inflációt és a bérek növekedését. Az emelés mértéke fele-fele arányban követte ezt a két mutatót.
Ez azt jelentette, hogy a nyugdíjak nemcsak az árak emelkedését követték, hanem a gazdasági fejlődésből is részesültek. Így a nyugdíjasok életszínvonala nem szakadt le olyan gyorsan az aktív dolgozókétól.
Ezt a rendszert 2011-ben vezették ki Magyarországon, és azóta a nyugdíjemelések kizárólag az inflációhoz igazodnak.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A jelenlegi rendszer biztosítja, hogy a nyugdíjak megőrizzék a vásárlóértéküket, vagyis az inflációt követik. Ugyanakkor nem veszik figyelembe a bérek növekedését.
Ez hosszú távon egy jól ismert jelenséghez vezet: a nyugdíjasok fokozatosan leszakadnak az aktív keresőktől. Miközben a fizetések sokszor gyorsabban emelkednek, a nyugdíjak csak az árak változását követik.
Az említett 57 ezer forintos különbség is ebből a folyamatból adódik.
Miért szüntették meg a svájci indexálást?
A kérdés kulcsa itt van. A szakértők szerint a svájci indexálás nemcsak előnyökkel jár, hanem komoly kockázatokat is hordoz.
Farkas András szerint például a rendszer „kétélű fegyver”. Ha a bérek növekednek, akkor a nyugdíjak is gyorsabban emelkednek – de mi történik akkor, ha a gazdaság visszaesik?
A rendszerváltás óta többször is előfordult, hogy a bérek csökkentek vagy stagnáltak. Ilyen helyzetben a svájci indexálás akár negatív hatással is lehetne a nyugdíjakra, vagy legalábbis jelentősen visszafogná az emeléseket.
Éppen ezért tértek át egy biztonságosabb, kizárólag inflációkövető rendszerre.
Létezik köztes megoldás?
A szakértők szerint igen. Több országban olyan modellt alkalmaznak, amely ötvözi a két rendszert.
Ebben a megközelítésben a nyugdíjak minden évben megkapják a teljes inflációt, így a vásárlóértékük megmarad. Ezen felül viszont a béremelkedés egy részét – például harmadát vagy felét – is figyelembe veszik.
Ez a módszer lassítja a nyugdíjasok leszakadását, miközben nem teszi ki őket a gazdasági visszaesések teljes hatásának.
13. és 14. havi nyugdíj: segítség, de nem megoldás
A jelenlegi rendszer egyik fontos eleme a 13. és a 14. havi nyugdíj. Ezek valóban komoly segítséget jelentenek az idősek számára, különösen az év bizonyos időszakaiban.
Ugyanakkor ezekkel kapcsolatban is vannak kérdések. Az egyik legfontosabb probléma, hogy ezek az összegek nem épülnek be a nyugdíj alapjába, és ugyanúgy csak inflációval emelkednek.
Ráadásul a finanszírozásuk sem teljesen stabil. A becslések szerint a 13. havi nyugdíj évente körülbelül 620 milliárd forintba kerül, és a 14. havi kifizetés hasonló nagyságrendű terhet jelent a költségvetésnek.
Ez azt jelenti, hogy ezek a juttatások mindig ki vannak téve a gazdasági helyzetnek és a politikai döntéseknek.
Igazságos-e a jelenlegi rendszer?
A szakértők egy része szerint a jelenlegi rendszer bizonyos szempontból méltánytalan. Például a 13. és 14. havi nyugdíjat mindenki teljes összegben kapja, függetlenül attól, hogy mekkora az alapnyugdíja.
Ez azt jelenti, hogy a magasabb nyugdíjjal rendelkezők arányosan nagyobb extra juttatáshoz jutnak, miközben az alacsonyabb ellátásban részesülők helyzete kevésbé javul.
Más országokban – például Lengyelországban – az ilyen jellegű kifizetéseket sokkal szigorúbb szabályokhoz kötik, és gyakran egységes, fix összegben adják.
Mi lenne a valódi megoldás?
A szakértők szerint a nyugdíjrendszer problémáit nem lehet kizárólag egyszeri juttatásokkal kezelni. A valódi megoldás az lenne, ha az emelések beépülnének a rendszerbe, és hosszú távon biztosítanák a nyugdíjak értékének megőrzését.
Ez azonban csak egy átfogó nyugdíjreform részeként működhetne. Egy ilyen reform során figyelembe kell venni a demográfiai változásokat, a gazdasági kilátásokat és a költségvetési lehetőségeket is.
Több mint számok: egy generáció jövője
Az 57 ezer forintos különbség jól mutatja, hogy milyen jelentős hatása lehet egy-egy döntésnek a nyugdíjrendszerben. Ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy nincs egyszerű, minden szempontból tökéletes megoldás.
A nyugdíjak kérdése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi ügy is. Arról szól, hogy milyen biztonságot tud nyújtani egy ország azoknak, akik már ledolgozták az életük jelentős részét.
A vita biztosan nem ér véget itt – sőt, valószínűleg most kezdődik igazán.
