Jelentős fordulat jöhet a magyar energiapiacon: a kormány új rendeletcsomagja alapján egyszerre két fontos intézkedés lép életbe. Egyrészt 800 millió köbméterrel növelik a hazai földgázkészleteket, másrészt fokozatosan leállítják az Ukrajnába irányuló gázexportot a harmadik negyedévtől – írta a Portfolio.
A döntés mögött egyértelmű cél húzódik meg: az ellátásbiztonság megerősítése a következő téli időszak előtt. Ugyanakkor a lépés nemcsak gazdasági, hanem komoly nemzetközi és jogi következményekkel is járhat.
Az ellátásbiztonság lett az első számú prioritás
Orbán Viktor tájékoztatása szerint az ukrán irányú szállítások leállítása lehetőséget ad arra, hogy Magyarország nagyobb mértékben töltse fel saját gáztárolóit.
Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az energiapiac továbbra is rendkívül kiszámíthatatlan. A téli hónapokban a megfelelő tartalékok megléte kulcskérdés, hiszen egy esetleges ellátási zavar súlyos következményekkel járhatna.
A döntés indoklásában az is szerepel, hogy az elmúlt időszakban olyan lépések történtek ukrán részről – például olajszállítások akadályozása vagy a Török Áramlat infrastruktúráját érintő támadások –, amelyek veszélyeztették a magyar energiaellátást.
Nem tiltás, hanem „technikai” leállítás
A kormány nem klasszikus exporttilalmat vezet be, hanem egy jogilag és technikailag kifinomultabb megoldást alkalmaz.
A szabályozás szerint a FGSZ júliustól szeptemberig nem hirdethet kapacitásaukciókat az ukrán határkeresztező pontokon. Mivel a nemzetközi gázkereskedelem alapja a kapacitások lekötése, ennek hiányában a szállítás gyakorlatilag lehetetlenné válik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gázexport nem egyik napról a másikra áll le, hanem fokozatosan, várhatóan nyár közepére szűnik meg teljesen.
Ukrajna kerül nehéz helyzetbe – de Magyarország sem marad érintetlen
A lépés rövid távon elsősorban Ukrajnát hozza kedvezőtlen helyzetbe, hiszen a betárolási időszak közepén esik ki egy fontos ellátási útvonal.
Hosszabb távon azonban Magyarország is veszíthet stratégiai pozíciójából. Az energiaexport ugyanis nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai eszköz is, amelynek visszafogása csökkentheti az ország súlyát a régióban.
800 millió köbméterrel nő a készlet – de ennek ára van
A rendeletcsomag másik kulcseleme a hazai földgázkészletek növelése. Az előírt plusz 800 millió köbméter a teljes éves magyar fogyasztás körülbelül tizedének felel meg.
A többlet betárolását a kormány szétosztja a piaci szereplők között:
– az MVM 400 millió köbmétert
– az FGSZ 200 millió köbmétert
– a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség és a piaci kereskedők 100-100 millió köbmétert
Ez az intézkedés jelentős anyagi terhet ró az érintettekre.
Több százmilliárdos költség – amit végül a gazdaság fizet meg
A jelenlegi piaci árak mellett a többletgáz beszerzése mintegy 165 milliárd forintba kerül, ami körülbelül 420 millió eurónak felel meg.
Ehhez hozzáadódnak a tárolási és finanszírozási költségek is, így a teljes teher még ennél is magasabb lehet.
A szakértők szerint ez a költség várhatóan megjelenik az ipari gázárakban, ami növeli a vállalatok működési kiadásait és rontja versenyképességüket.
Különösen a kisebb kereskedők kerülhetnek nehéz helyzetbe, mivel a megnövekedett likviditási igény miatt akár ki is szorulhatnak a piacról.
Uniós konfliktusok és jogi kockázatok
A döntés nemzetközi szinten is komoly következményekkel járhat. Az Európai Unió belső energiapiaci szabályai előírják a határon átnyúló kapacitásokhoz való diszkriminációmentes hozzáférést.
Ez azt jelenti, hogy az export ilyen jellegű korlátozása nagy eséllyel kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
Emellett a már megkötött kereskedelmi szerződések teljesítése is ellehetetlenülhet, ami nemzetközi jogvitákhoz és jelentős kártérítési igényekhez vezethet.
Egy döntés, ami messzire hat
A mostani intézkedés egyszerre szól a jelenről és a jövőről. Rövid távon erősítheti az ellátásbiztonságot, ami kulcsfontosságú egy bizonytalan energiapiaci környezetben.
Hosszabb távon azonban komoly kérdéseket vet fel:
mennyire éri meg gazdaságilag, milyen nemzetközi következményekkel jár, és hogyan alakul Magyarország szerepe az európai energiapiacon.
Egy biztos: ez a döntés nem marad hatás nélkül – sem itthon, sem a nemzetközi színtéren.
