Kiderült az igazság – Ebben az esetben semmi nem jár az örökségből

Sokan élnek abban a hamis biztonságérzetben, hogy évtizedekig tartó együttélés, közös kassza és közös hiteltörlesztés után a törvény ugyanúgy védi őket, mint a házastársakat. A valóság azonban ennél jóval ridegebb. A sonline.hu által megkérdezett szakértő, Fóris Kálmán ügyvéd rávilágított: a „szimpla” élettársi viszony jogilag nem egyenértékű a házassággal, és tragédia esetén a túlélő fél könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet – írja a Dívány.

Hirdetés

 

A legnagyobb tévhit: Az „automatikus” öröklés

A magyar jogrendszer (Polgári Törvénykönyv) éles határvonalat húz a házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és a sima együttélés közé. Míg a házastárs a törvény erejénél fogva örököl (például a közösen lakott lakáson holtig tartó haszonélvezetet kap, vagy egy gyermekrészt a hagyatékból), az élettárs nem törvényes örökös.

„A sima élettárs nem olyan hozzátartozó, aki örökölhetne az elhunyt után. Erre csak a házasság vagy a bejegyzett élettársi viszony jogosítja fel” – figyelmeztet az ügyvéd.

Ez azt jelenti, hogy ha nincs végrendelet, az elhunyt élettárs vagyonát (legyen az ingatlan, autó vagy bankszámla) a gyermekei, vagy azok hiányában a szülei, testvérei öröklik. A túlélő élettárs pedig jogilag idegenné válik a hagyatéki eljárásban.

Közös hitel, közös lakás – de kinek a nevén?

A legsúlyosabb drámák akkor következnek be, ha a felek közös otthonban laktak, de az ingatlan csak az egyik fél nevén szerepelt a tulajdoni lapon. Hiába fizették közösen a részleteket tíz-húsz éven át: az ingatlan egésze az örökösöké (például az elhunyt előző házasságából született gyermekeié) lesz.

Ilyenkor a túlélő fél két tűz közé kerülhet:

Hirdetés



  1. Kilakoltatás veszélye: Mivel nincs haszonélvezeti joga, az örökösök felszólíthatják az ingatlan elhagyására.

  2. Bizonyítási kényszer: A túlélő fél nem öröklési, hanem együttszerzési igényt érvényesíthet. Ez azonban nem automatikus, hanem hosszas és költséges pereskedést jelent.

Együttszerzés: A „torta” felosztása a bíróságon

Házasság esetén a törvény vélelmezi a fele-fele arányú közös vagyont. Az élettársaknál azonban a bíróság a tényleges szerzési arányokat vizsgálja.

  • Aki többet tett bele a közösbe (magasabb fizetés, örökség betolása a közös házba), annak nagyobb szelet járhat a vagyonból.

  • A háztartási munka és a gyermeknevelés is beleszámít a szerzésbe, de ezeket bizonyítani rendkívül nehéz utólag.

Hogyan kerülhető el a tragédia?

Fóris Kálmán ügyvéd szerint a megelőzés két legfontosabb eszköze:

  • Élettársi vagyonjogi szerződés: Ez nem a bizalmatlanságról szól, hanem a biztonságról. Tisztázza, ki mit hozott a kapcsolatba, és mi történik szakítás vagy halál esetén.

  • Végrendelet: Ez az egyetlen módja annak, hogy az élettárs örökölhessen a partnere után.

Hirdetés
Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás