A szemétszállításról sokan azt gondolják, hogy ez egy „rutinszolgáltatás”: kitesszük a kukát, elviszik, és kész. Csakhogy amikor egy fedél letörik, egy kerék kitörik, vagy a kuka egyszer csak használhatatlanná válik, hirtelen nagyon is fontos lesz, mit ír az apró betűs rész. Pont ez történt akkor is, amikor nyilvánossá vált, milyen változásokkal módosulnak a lakossági szemétszállítás feltételei, és Békéscsabán is sokan hangot adtak a felháborodásuknak. A vita középpontjába pedig egy mindennapi, mégis kényes kérdés került: ki fizeti a tönkrement kuka javítását vagy cseréjét?
A Beol.hu 2025. szeptember 19-én megjelent cikke részletesen foglalkozott azzal, hogy a MOHU általános szerződési feltételeinek (ÁSZF) 2025. október 1-jétől hatályos módosításai mellett mit jelent ez a gyakorlatban a lakosságnak, különösen a hulladékgyűjtő edényekkel kapcsolatos káreseményeknél. A cikk szerzője Licska Balázs, és az anyagban az is megjelent, hogy a témában több békéscsabai lakos a Beol.hu Facebook-oldalán osztotta meg rossz tapasztalatait.
A történet azért érint meg ennyi embert, mert nagyon hétköznapi problémáról van szó. Egy kuka nem luxuscikk, hanem alapvető háztartási eszköz. Éppen ezért sokaknál erős indulatot vált ki, ha úgy érzik, hogy a szemétszállítás során a gyűjtőedényzetet nem kellő körültekintéssel kezelik. A Beol.hu által idézett hozzászólások szerint volt, aki arról számolt be, hogy a házból is hallani lehetett, ahogy a kuka nagyot koppan a földön, más pedig azt írta, hogy az árokból kellett kiszednie az edényét. Többen azt állították, hogy letört fedelekkel, sérült kukákkal találkoznak az utcában, és akadnak olyanok is, akik szerint a kukásautó személyzete nem oda teszi vissza az edényt, ahonnan elvitték.
Ez az a pont, ahol a hétköznapi bosszúság találkozik a szabályozással. Mert amíg minden rendben működik, addig az ÁSZF szinte láthatatlan. Amint viszont kár keletkezik, azonnal előkerül a kérdés: bizonyítható-e, hogy a szolgáltató hibájából ment tönkre a kuka, vagy sem? A válasz ugyanis ettől függ.
A Beol.hu cikke alapján – és ezt a MOHU 2025. október 1-jétől hatályos ÁSZF-ének vonatkozó pontjai is alátámasztják – ha bizonyítható, hogy a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló edény a szolgáltató hibájából sérült meg vagy vált használhatatlanná, akkor a területi szolgáltatónak kell gondoskodnia a javításról vagy – ha a javítás nem lehetséges – a pótlásról. Az ÁSZF azt is rögzíti, hogy az ingatlanhasználó bizonyos esetekben maga is pótolhatja a szabványnak megfelelő edényt, és a számlával igazolt ellenérték jóváírásra kerülhet.
A másik oldal viszont már sokkal kellemetlenebb a lakosságnak. Ha nem a szolgáltató hibája okozta a kárt, vagy a sérülés természetes elhasználódásból ered, akkor az ingatlanhasználónak kell lépnie. A MOHU ÁSZF-ben szereplő szabály szerint ilyen esetben – ha a sérülés a hulladék elszállítását akadályozza – az értesítéstől számított 8 napon belül saját költségen kell gondoskodni a javításról vagy a pótlásról. Ha ez nem történik meg, és a kuka ismét olyan állapotban kerül kihelyezésre, amely akadályozza az ürítést, a szolgáltató megtagadhatja az elszállítást. Fontos részlet az is, hogy az el nem szállított hulladék ettől még nem szünteti meg a díjfizetési kötelezettséget.
Sokakat különösen az a rész lepett meg, amely a természetes elhasználódás megítélését pontosítja. Az ÁSZF szerint, ha hitelt érdemlően igazolható, hogy a vegyes gyűjtőedényt az ingatlanhasználó több mint öt éve szerezte be és használja, vagy – ennek hiányában, illetve használtan vett edény esetén – az edényt több mint öt éve gyártották, akkor a törés vagy használhatatlanná válás természetes elhasználódásnak minősülhet. Magyarul: bizonyos kor fölött egy kuka tönkremenetele már nem feltétlenül terhelhető automatikusan a szolgáltatóra.
A helyi reakciók érthetők. A lakos szemszögéből sokszor nehéz azonnal eldönteni, hogy egy sérülés „normál kopás”, szerencsétlen baleset vagy ténylegesen a kukások kezelési módjából fakadó káresemény. Ráadásul az érintett számára a bizonyítás is terhes lehet: egy kukafedél nem mindig a szemünk előtt törik le, és még ha van is gyanú, sokszor nincs róla felvétel, tanú vagy egyértelmű dokumentáció. Emiatt sokan eleve úgy érzik, hogy vita esetén nekik kell védekezniük.
A Beol.hu cikkében az is megjelent, hogy többen gyakorlati megoldást javasoltak a panaszkodóknak: sérült kuka esetén érdemes a Tappe Kft. ügyfélszolgálatához fordulni (Békéscsabán, a Kinizsi utcában), mert a tapasztalatok szerint ott segítséget tudnak adni, és egyes esetekben ingyenes csere is történhet. Ez fontos információ, mert a közösségi médiás felháborodás önmagában ritkán oldja meg a problémát; a hivatalos bejelentés viszont már elindíthatja az ügyintézést.
Közben azt is érdemes tisztán látni, hogy az október 1-jei ÁSZF-módosításokról szóló kommunikáció körül sok félreértés alakult ki országosan. A MOHU 2025. október 1-jei közérthető tájékoztatója többek között a többletszolgáltatások, a lomtalanítás részletszabályainak felülvizsgálata, a haláleset-bejelentési szabályok pontosítása, valamint a hulladékudvarokra (például építési-bontási hulladék, mobil hulladékudvar) vonatkozó változások kiemelését tartalmazta. Vagyis nem minden „újként” emlegetett szabály volt ténylegesen teljesen új, több esetben inkább pontosításról, egyértelműsítésről volt szó.
Erre utal a Beol.hu egy későbbi, 2025. szeptember 29-i cikke is, amelyben a MOHU megszólalása szerint a szemétszállítás napi gyakorlatában és díjazásában nem történt változás, a rendszer alapvetően ugyanúgy működik tovább. Ugyanebben az anyagban viszont ismét hangsúlyozták több fontos szabályt, például hogy mi kerülhet a vegyes kukába, illetve hogy a gyűjtőedény súlya sem lehet korlátlan. Ezek a részletek azért lényegesek, mert a lakosság gyakran egy nagy „szigorításként” érzékeli a változást, miközben a valóságban sok pont már korábban is szerepelt a feltételekben – csak kevesebben ismerték.
A békéscsabai felháborodás tehát nem pusztán egy helyi Facebook-vita története. Inkább annak a jele, hogy a lakosság érzékenyen reagál minden olyan szabályra, amely a mindennapi működés és a pénztárca metszéspontján jelenik meg. Egy kuka sérülése apróságnak tűnhet, de ha valakinek gyorsan saját költségen kell javítania vagy újat vennie, az már nagyon is kézzelfogható teher. Különösen akkor, ha az érintett meg van győződve róla, hogy nem ő hibázott.
Éppen ezért a legfontosabb tanulság most talán nem is maga a szabály, hanem az, hogy érdemes azonnal dokumentálni a sérülést és hivatalosan jelezni azt. Minél hamarabb történik bejelentés, annál nagyobb az esély, hogy tisztázni lehessen a felelősséget. A szabályok ismerete itt nem elméleti kérdés, hanem gyakorlati védelem: segít abban, hogy a lakos tudja, mikor kérhet térítésmentes javítást vagy cserét, és mikor kell saját költséggel számolnia. A vita valószínűleg nem fog egyhamar elcsendesedni, de az biztos, hogy október 1-je óta sokan más szemmel néznek a kapu elé kitett kukára.
