Németországban újabb vihart kavart egy banki döntés: március végétől felmondja több antifasiszta szervezet számlavezetési szerződését a berlini Postbank. A pénzintézet az anyavállalat, a Deutsche Bank izraeli ügyekkel kapcsolatos érintettségére hivatkozott – írja az Economx.
A döntés egy állami és három nonprofit civil szervezetet érint, köztük a koncentrációs táborok túlélői által alapított Antifasiszták Szövetségét (VVN-BdA). Az ügy komoly társadalmi és politikai vitát indított el, hiszen sokan úgy látják: a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozása politikai alapú diszkrimináció kérdését veti fel.
„Árjásítás” és történelmi felelősség – kemény nyilatkozatok
Az érintett szervezetek közül a VVN-BdA különösen éles hangú közleményben reagált. A szervezet arra emlékeztetett, hogy a Deutsche Bank a náci korszakban „árjásította” igazgatótanácsát, és részt vett a zsidók, valamint a megszállt országok kifosztásában.
A szervezet szerint különösen visszás, hogy éppen egy ilyen történelmi háttérrel rendelkező pénzintézet hoz döntést antifasiszta csoportok kizárásáról. A VVN-BdA állítása szerint nem kaptak konkrét indoklást arra, miért szüntetik meg számláikat.
A Berliner Zeitung beszámolója szerint a Postbank kezdetben nem kívánta kommentálni az ügyfélkapcsolatokat, később azonban az anyavállalat érintettségére utalt. A bank közlése szerint a Deutsche Bank elkötelezett az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett, és korábban független tudósok bevonásával vizsgálta saját náci korszakbeli múltját.
Izraeli kapcsolatok és politikai értelmezések
A bank szóvivője arra is kitért, hogy az anyavállalat támogatja az izraeli kormányt és számos izraeli vállalatot. Az érintett antifasiszta szervezetek erre reagálva hangsúlyozták: az izraeli kormány politikáját több nemzetközi szereplő szélsőjobboldalinak és fundamentalistának minősíti, különösen a Ciszjordániával kapcsolatos intézkedések miatt.
A kizárt szervezetek szerint a felmondás politikai természetű döntés, amely nem fér össze a német jogállamiság és esélyegyenlőség elvével. Úgy vélik, az anyavállalat nem korlátozta a Postbankot a szerződések megszüntetésében, ami szerintük diszkriminatív gyakorlat.
Nem egyedi eset Németországban
Az ügy nem előzmények nélküli. Az elmúlt két évben több politikailag aktív szervezet is elveszítette bankszámláját Németországban. A beszámolók szerint nemcsak baloldali kötődésű egyesületek jártak így, hanem a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) egyes alszervezetei is, sőt, COVID–19 intézkedéseket bíráló csoportok és politikai nézeteiket nyíltan vállaló újságírók is.
A pénzintézetek jellemzően a szerződéskötési szabadságukra hivatkoznak, és nem kötelesek részletes indoklást adni. Ugyanakkor a bankszámla megszüntetése egy szervezet működését alapjaiban érintheti, hiszen támogatások, adományok, tagdíjak kezelése válhat lehetetlenné.
Gazdasági szereplők és nyílt politikai állásfoglalás
Németországban nem szokatlan, hogy nagyvállalatok nyíltan állást foglalnak politikai kérdésekben. A 2024-es európai parlamenti választások előtt több jelentős cégvezető – köztük a Mercedes és a Siemens elnökei – harminc nagyvállalat nevében arra buzdították a dolgozókat, hogy menjenek el szavazni, de ne támogassák a populistának minősített AfD-t.
Az aláírók között szerepelt többek között az Allianz SE, a ThyssenKrupp, a Henkel, a Metro, a Volkswagen, a DHL Group, az E.ON SE, a Philip Morris és a Deutsche Bank is.
Hasonló kampányok zajlottak tartományi választások előtt is, amikor ismert családi vállalkozások – például a Miele, az Oetker, a Würth, a Vaillant, a Stihl, a Trigema, a Sennheiser vagy a Schüco – szintén nyíltan felszólaltak az AfD ellen.
Politika és pénzügyek határán
A mostani ügy újra felveti a kérdést: meddig terjed a pénzintézetek szerződéses szabadsága, és hol kezdődik a politikai diszkrimináció? Egy bank üzleti döntése jogilag megállhat, ugyanakkor társadalmi szempontból komoly vitát generálhat, különösen, ha az érintett szervezetek történelmi érzékenységű ügyekkel foglalkoznak.
Magyarországon ilyen jellegű, kifejezetten politikai indoklású bankszámla-megszüntetés ritkán kerül nyilvánosságra, Németországban viszont az elmúlt években több alkalommal is előfordult hasonló eset.
A Postbank döntése tehát nem csupán pénzügyi kérdés: a gazdasági szereplők politikai szerepvállalásának határairól szóló vita újabb fejezete lehet.
