Az Ipolynál most nem az a kérdés, hogy „lesz-e magas víz”, hanem az, hogy mekkorára nő még, és mennyi ideig tart a kritikus időszak. A folyó az elmúlt hetek enyhébb időjárása és a korábban leesett hó gyors olvadása miatt látványosan megemelkedett, a helyzet pedig már nemcsak a part menti területeket érinti: közlekedési korlátozásokat is hozott, és az államhatárnál is érezhetően átrajzolja a napi rutint.
A rendőrségi tájékoztatás nyomán a Hellovidék is megírta: lezárták a Szent-Iványi hidat, amely az Őrhalom és a szlovákiai Ipolyvarbó között biztosít átkelést. A lezárás nem „elővigyázatossági jelzés” volt, hanem kifejezetten biztonsági döntés: a megáradt víz már veszélyeztette a híd és az érintett útszakasz állapotát, ezért a rendőrök a forgalmat megállították.
Miért most lett ekkora a gond?
Az Ipoly a maga 143 kilométeres szakaszán végigkíséri az északi határunkat, és ilyenkor, tél végén különösen érzékenyen reagál a hőmérsékleti hullámzásra. Ha a hidegebb időszakban felgyűlt hó rövid idő alatt olvad el, a víz gyorsan, szinte „ugrásszerűen” érkezik le a vízgyűjtőről. Nem kell hozzá rekordcsapadék: elég egy több napos enyhülés, ami gyorsítja az olvadást, és máris megemelkedik a vízszint.
Most pontosan ez történt. A rendőrség szerint az elmúlt hetek időjárása és az olvadás együtt okozta a vízszint jelentős növekedését, ami már az infrastruktúrát is érintette.
Mit zártak le pontosan, és merre lehet kerülni?
A helyzet Nógrád vármegyében a közlekedést is megfogta: a 2209-es út a szlovák határ irányába hétvége óta le van zárva, és ezzel együtt a Szent-Iványi híd is zárva marad, amíg a vízállás nem csökken olyan szintre, hogy biztonságos legyen az átkelés.
Aki a lezárt szakasz térségében szeretne Magyarország és Szlovákia között átmenni, annak jelenleg a hatóságok szerint Balassagyarmatnál van lehetősége átlépni a határt. Fontos megjegyezni: a balassagyarmati határátkelőn a tájékoztatás szerint zavartalan a forgalom, de az üzenet egyértelmű: indulás előtt érdemes ránézni a friss információkra, mert egy gyorsan változó árhullámnál a helyzet óráról órára módosulhat.
Ilyenkor miért a hidak kerülnek először veszélybe?
Sokan rácsodálkoznak, hogy „egy híd miért nem bírja ki”. A valóságban a probléma nem az, hogy a víz egyszerűen ráfolyik. Árvíznél a legnagyobb gondot gyakran az jelenti, hogy:
-
a víz nagy sebességgel sodor hordalékot,
-
a sodrás a pillérek körül alámossa a medret,
-
a felgyűlő faágak, törmelékek torlaszt képezhetnek,
-
a víz oldalról terheli a hídszerkezetet, a hídfőket és az odavezető utat.
Ha egy út vagy híd környezetében a víz már a talaj szerkezetét is megbontja, akkor nem az a kérdés, hogy át lehet-e menni rajta, hanem az, hogy nem okoz-e balesetet vagy károsodást egyetlen áthaladás is. Ilyenkor a lezárás a legegyszerűbb, de egyben a legbiztonságosabb döntés.
Mennyire magas most a víz – és mi várható?
A mérési adatok alapján a vízszint nemcsak magas, hanem gyorsan emelkedett. A beszámoló szerint január 25. óta mintegy egy–másfél méterrel nőtt a vízállás. A mérések szerint:
-
Ipolytarnócnál 158 centimétert mértek délután 13 órakor,
-
az ipolytölgyesi mércénél pedig 192 centiméteres vízszintet jeleztek.
A vízszintet óránként mérik, ami jól mutatja, hogy a helyzetet nem „napi egyszer” követik: gyors változásra számítanak.
A vízügyi előrejelzés szerint ezen a szakaszon február 16-án jöhet a tetőzés, 230 centiméter körüli szinten. Ez még nem azt jelenti, hogy addig minden nap rosszabb lesz, de azt igen, hogy a következő napokban a vízállás könnyen maradhat kritikus tartományban – és a lezárások fenntartása emiatt teljesen reális.
Mire figyeljenek a környéken élők és az útnak indulók?
A legfontosabb most a józan, előrelátó rutin. Árvíznél a gond gyakran nem az, amit a folyó közepén látsz, hanem az, ami a parton történik: a felázott talaj, az átfolyó víz a réteken, a hirtelen kialakuló tócsák az úton, vagy az, hogy egy mellékút egyik pillanatról a másikra járhatatlanná válik.
A hatóságok ezért kérik az autóval útnak indulókat, hogy indulás előtt tájékozódjanak. Nem csak a határátkelés miatt, hanem a kerülőutak, lezárások és esetleges forgalomterelések miatt is. Balassagyarmatnál ugyan rendben zajlik az átkelés, de aki a lezárt híd térségében számított átjutásra, annak plusz idővel és kerülővel kell számolnia.
Mikor lehet újra nyitás?
Ilyen helyzetben erre senki nem ad felelőtlen ígéretet. A híd és az érintett útszakasz akkor nyitható meg, ha:
-
a vízszint stabilan csökken,
-
a szerkezetet és a környezetét biztonságosnak ítélik,
-
nincs alámosás, torlasz vagy egyéb kockázat.
A vízügy előrejelzése alapján a tetőzés február 16. körül várható, és a tapasztalat az, hogy a tetőzés után sem azonnal „minden vissza a régi”: kell némi idő, amíg a víz visszahúzódik, és a szakemberek ellenőrzik a környéket.
Aki tehát most rendszeresen használta a Szent-Iványi hidat, annak érdemes úgy tervezni, hogy napokig még biztosan marad a kerülő.












