Sokan természetesnek veszik, hogy a kutya ugat. Jelez, őriz, reagál a zajokra – ez része a viselkedésének. Csakhogy van az a pont, ahol ez már nem „kutyás hétköznap”, hanem jogi ügy. Az új szabályozási gyakorlat szerint ugyanis akár 150 ezer forintos bírság is kiszabható arra a gazdára, akinek az állata tartósan zavarja a környezetét.
Ez már nem egyszeri, délutáni csaholásról szól, hanem azokról az esetekről, amikor a szomszédok hónapok óta nem tudnak pihenni a folyamatos zaj miatt.
Hol húzódik a jogi határ?
A szabályozás a „indokolatlan és huzamos ideig fennálló zajterhelést” tekinti problémásnak. Vagyis nem az a kérdés, hogy a kutya ugat-e – mert fog –, hanem az, hogy milyen gyakran, mennyi ideig és mikor.
Különösen érzékeny időszak:
-
este 22:00 és reggel 6:00 között
-
hétvégéken és pihenőnapokon
Ha a zaj rendszeres, hosszan tart, és a lakók nyugalmát tartósan zavarja, az már jogsértő állapotnak minősülhet.
Nem rögtön büntetnek – de van egy folyamat
A legtöbb ilyen ügy nem bírsággal indul. Először a szomszédok próbálnak egyeztetni. Ha ez nem vezet eredményre, hivatalos eljárás is indulhat.
Az érintett hatóság – jellemzően a helyi önkormányzat vagy közjegyző – helyszíni szemlét tarthat, dokumentálhatja a körülményeket, és felszólítja a gazdát, hogy szüntesse meg a jogsértő állapotot.
Ha a figyelmeztetés után sem változik semmi, jöhet a szankció. A bírság felső határa 150 ezer forint lehet, ami már érezhető teher egy háztartásnak.
A legtöbb ugatás nem „rosszaság”, hanem jelzés
Állatviselkedési szakértők szerint a folyamatos ugatás hátterében ritkán „rosszindulat” áll. Sokkal gyakoribb ok:
-
unalom
-
mozgáshiány
-
szeparációs szorongás
-
ingerszegény környezet
Egy kertben magára hagyott, kevés figyelmet kapó kutya gyakran így vezeti le a feszültséget. Ilyenkor az ugatás valójában segélykérés.
A megoldás nem a büntetés, hanem a foglalkozás
A szakemberek szerint a legjobb „csendesítő eszköz” a fáradt kutya. A hosszabb, aktív séták, a játék, a szimatolós feladatok, az agymunka sokkal hatékonyabban csökkentik az ugatási hajlamot, mint bármilyen kényszerítő módszer.
Az úgynevezett ugatásgátló nyakörvek használata ezzel szemben erősen vitatott. Több szakértő szerint ezek fájdalmat, stresszt okozhatnak, és bizonyos esetekben állatkínzásnak is minősülhetnek. Ráadásul a probléma gyökerét nem oldják meg, csak elnyomják a tünetet.
A gazda felelőssége a kulcs
Jogilag a kutya viselkedéséért a gazda felel. Nem lehet arra hivatkozni, hogy „ilyen a természete”. Ha az állat tartósan zavar másokat, az már nem magánügy, hanem közösségi kérdés.
A jó hír az, hogy a legtöbb konfliktus megelőzhető lenne:
több mozgással, több foglalkozással, és azzal, hogy a gazda figyeli, mi történik akkor, amikor nincs otthon.
Egy ugató kutya nem csak a szomszéd nyugalmát boríthatja fel, hanem komoly anyagi következményekkel is járhat. És bár a 150 ezer forintos bírság hangzik a legfenyegetőbben, valójában a cél nem a büntetés, hanem az, hogy a lakók – emberek és állatok – békésebben élhessenek egymás mellett – írja a Penzcentrum
