A több mint két órán át tartó Kormányinfón ezúttal nem a szokásos politikai csörték vitték a prímet, hanem egy sokakat azonnal érintő kérdés: mennyit kell fizetni a rendkívüli januári hideg miatt megugró energiafogyasztás után. A kormány a „rezsistop” részleteiről beszélt, arról is, hogyan jelenik meg a kedvezmény a számlákon, mi a teendő azoknál, akik nem gázzal fűtenek, és mi lesz azokkal, akik már megkapták a számlát.
A tájékoztatón azonban nem csak az energiaárak kerültek elő. Szó volt munkaerőpiaci kérdésekről, vendégmunkáskvótáról, ipari óriásberuházásokról, uniós vitákról, és több olyan, társadalmi érzékenységű témáról is, amely rendszeresen felkorbácsolja a kedélyeket.
A kormányülés utórezgései: nemzeti petíció és éles EU-kritika
Gulyás Gergely a szerdai kormányüléssel kezdte, és kitért a nemzeti petícióra is, amelynek kézbesítése a bejelentés szerint csütörtökön indul. A miniszter az Európai Unióval kapcsolatban kemény mondatokkal élt: úgy fogalmazott, hogy az EU „a saját ügyeit sem képes megoldani”, miközben „leginkább Ukrajna támogatásával foglalkozik”. A kormány értelmezésében ez a prioritás-eltolódás az egyik fő feszültségforrás Brüsszellel.
Ezzel párhuzamosan szóba került az Európai Bizottság friss döntése is: Gulyás arról beszélt, hogy az EB elmarasztalta Magyarországot egy uniós szavazással összefüggésben, ahol a kormány a kannabisz átsorolása ellen voksolt. A miniszter szerint a döntés veszélyes precedenst teremthet, és az Alaptörvényre hivatkozva hangsúlyozta, hogy Magyarországon zéró tolerancia érvényes a kábítószerekkel szemben. A tájékoztatás szerint az ügyben az igazságügyi miniszter jár el, a kormány pedig a következő héten tárgyalja a benyújtott beadványt.
Fegyverpénz, tűzifa: két gyors döntés, ami sokakat érint
A Kormányinfón Vitályos Eszter is beszélt, és bejelentette: január 30-án utalják a katonáknak a hathavi bérnek megfelelő fegyverpénzt, ami a közlés szerint mintegy 80 ezer jogosultat érint. A kormányszóvivő arról is beszámolt, hogy a tűzifaprogram kapcsán döntés született: a tegnapi napig beérkezett igényeket „maradéktalanul” kielégítik.
A tűzifa témája a januári fagyok fényében különösen érzékeny pont, mert ilyenkor nem csak a számlák, hanem a mindennapi túlélési költségek is hirtelen felpörögnek, főleg ott, ahol a fűtés nem pusztán kényelmi kérdés.
A rezsistop lényege: 30% kedvezmény a gáz- és távhőszámlákra
A legfontosabb bejelentés a rendkívüli hideg miatti fogyasztásnövekedéshez kötődött. Gulyás Gergely szerint januárban nagyjából 30 százalékkal nőtt az energiafogyasztás, ezért a kormány 30 százalékos kedvezményt ad a gázszámlákra és a távhőszámlákra. A miniszter azt is elmondta: valamilyen formában azok is kapnak segítséget, akik villannyal fűtenek, de mivel a kedvezmény „csak egyszer vehető igénybe”, jelezni kell, ha valaki nem a gázszámlája csökkentését szeretné kérni.
A bejelentés egyik legerősebb mondata az volt, hogy januárban „most is csak annyit kell fizetni, mintha nem lett volna ilyen rendkívüli időjárás”. A kormány számítása szerint az intézkedés körülbelül 50 milliárd forintba kerül majd.
Lantos Csaba részletei: kik kapják, hogyan számolnak, mikor látszik a számlán?
A tájékoztatón jelen volt Lantos Csaba energiaügyi miniszter is, aki több technikai részletet tett hozzá. Elmondta, hogy a 30 százalékos kedvezményt azok a háztartások vehetik igénybe, amelyek vezetéken kapják az energiát. A Kormányinfón elhangzott számok alapján Magyarországon körülbelül 2,9 millió háztartás fűt gázzal, 4,4 millió árammal, és több mint 600 ezer otthonban távfűtést használnak.
Lantos szerint a mérések sajátossága, hogy sok háztartásnál a tényleges, „elszámoló” adatok évente jellemzően csak egyszer keletkeznek. A fűtési szezon szeptember 15. és május 15. között tart, és ez adja az éves energiafogyasztás nagyjából 90 százalékát. Januárban pedig átlagosan az éves fogyasztás körülbelül 19 százaléka realizálódik, ezért a támogatást is ennek arányában osztják ki ott, ahol a fogyasztás ténylegesen megugrott.
Ez a rész azért fontos, mert sokan azt várják, hogy „a következő számlán azonnal” látszik majd a kedvezmény, miközben a különböző számlázási és mérési módok miatt eltérhet, kinél mikor jelenik meg.
A nagy kérdés: be kell fizetni a számlát, ha már megjött?
A Kormányinfón erre külön rákérdeztek, mert sokan már kézhez kapták a januári számlát, és nem akarnak úgy fizetni, hogy közben „járna a kedvezmény”. Lantos Csaba válasza szerint a számlázási rendszert még aznap újraindítják, de az alapszabály továbbra is az, hogy a számlákat be kell fizetni.
A diktálós ügyfeleknél a kedvezményt két számlában érvényesítik, ezért a miniszter szerint a legcélszerűbb a számla rendezése, és ha túlfizetés keletkezik, azt jóváírják. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az intézkedés nem a „fizetés felfüggesztésére” épül, hanem utólagos korrekcióra, jóváírásra.
Ki állja a cechet, és mi köze van a Robin Hood adónak?
Az energiaszolgáltatók bevonásával kapcsolatos részletekről Gulyás Gergely azt mondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium napokon belül nyilvánosságra hozza a pontos szabályokat. A finanszírozás kapcsán elhangzott: a kedvezmények egy részét az állam vállalja, a másik részét pedig a Robin Hood adó alanyai fedezik, árbevétel-arányosan.
Ez a rész várhatóan még sok vitát hoz, mert a piaci szereplők és a fogyasztók szempontjai ilyenkor ritkán találkoznak félúton. A kormány logikája ugyanakkor az, hogy rendkívüli időjárási helyzetben rendkívüli segítség jár, és ennek terhét megosztják.
Miért nem „rászorultsági” a rendszer? Erre is adtak választ
A rezsistop kapcsán a miniszterek kitértek arra is, hogy miért nem rászorultsági alapon adják a kedvezményt. Lantos Csaba szerint a rászorultsági modell két gondot is felvet. Egyrészt bonyolult és fenntartása költséges, másrészt nem biztos, hogy pontosan tükrözi a valós helyzetet. Ezért – a kormány érvelése szerint – korábban sem ezt az elvet választották, amikor a rezsicsökkentésről döntöttek.
Gulyás Gergely azt is hangsúlyozta, hogy a mostani kedvezmény mögött „a méltányosság elve” érvényesül, mert a kedvezmény miatt ezúttal sem lehet sávot átlépni. Magyarán: a támogatás úgy van kialakítva, hogy ne borítsa fel a fogyasztási sávok logikáját.
Mikor fog látszani a kedvezmény? Itt jön a türelempróba
Lantos megerősítette, hogy azok is megkapják a kedvezményt, akiknek a fogyasztása nem haladja meg a januári átlagos szintet. A láthatóság azonban eltérő lehet. A diktálós ügyfeleknél a kedvezmény már a következő két hónapban megjelenhet a számlákon, míg az átalánydíjas és a jelleggörbés fogyasztóknál előfordulhat, hogy a rezsistop hatása csak az év végén válik igazán láthatóvá.
Ez az a pont, ahol sokan elbizonytalanodnak, mert a családi költségvetés szempontjából nem mindegy, hogy valaki februárban kap vissza pénzt vagy decemberben. A kormány kommunikációja itt egyértelmű: a kedvezmény jár, csak a technikai elszámolás üteme nem mindenkinél azonos.
Gáz és áram együtt: lehet választani, de nem mindegy, hogyan
Az energiaügyi miniszter szerint akik árammal és gázzal is fűtenek, választhatnak, melyik energiahordozón szeretnék érvényesíteni a kedvezményt. A gáz esetében ehhez nem szükséges külön nyilatkozat, viszont az áramszámlára vonatkozó kedvezményt jelezni kell.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek például hőszivattyúja van, vagy dominánsan villannyal fűt, annak nem érdemes automatikusan „ráhagyni” a gázra a kedvezményt, ha a tényleges fűtési költségeinek zöme az áramban jelenik meg. A bejelentés alapján az egyszeri igénybevétel miatt itt lesz a legtöbb teendő a fogyasztói oldalon.
Előre fizetős mérőórák: fix összegű támogatás
Külön kitértek az előre fizetős mérővel rendelkező fogyasztókra is. Lantos Csaba közlése szerint ők 7 ezer forintos támogatást kapnak. Ebbe a körbe a tájékoztatás alapján mintegy 93 ezer villamosenergia-felhasználó és 8200 gázfogyasztó tartozik.
Ez az a réteg, ahol a költségek nagyon gyorsan és nagyon keményen jelennek meg a mindennapokban, ezért a fix támogatás kommunikációs és szociális szempontból is érzékeny döntés.
Társadalmi kérdések és a roma közösségek helyzete is szóba került
A Kormányinfón felmerült a roma közösségek helyzetének témája is, különösen a relatív szegénység kérdése. Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt években látványos előrelépést ért el, mert állítása szerint ma már a roma népesség többsége dolgozik, míg korábban ez az arány 10–20 százalék körül volt. Hozzátette: céljuk, hogy kialakuljon egy „cigány elit” is, és ennek érdekében programokat, pályázatokat indítottak.
Újságírói kérdésre elhangzott az is, hogy a foglalkoztatottság növekedése mellett is létezhet olyan helyzet, amikor sokan továbbra is relatív szegénységben élnek. A miniszter elismerte, hogy van még tér a további fejlődésre, az oktatás kapcsán pedig azt mondta: a legsikeresebb integrációs modell az, amikor roma és nem roma gyerekek együtt tanulnak, de ez szerinte nem mindenhol megvalósítható a helyi demográfiai adottságok miatt.
Munkaerőpiac: nem emelik a vendégmunkáskvótát, a KKV-kat erősítenék
A munkaerőpiaci blokkban előkerült a vendégmunkáskvóta kérdése is. Felvetették, hogy emelkedhet-e a jelenlegi 35 ezres szintről, de Gulyás Gergely egyértelmű nemmel válaszolt. Azt mondta, jelenleg az elmúlt évek legalacsonyabb vendégmunkáskvótája van érvényben, és ezt elegendőnek tartják.
A miniszter szerint még mindig rendelkezésre állnak hazai munkaerő-tartalékok, és a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy a kis- és középvállalkozásoknál dolgozók ne vándoroljanak át tömegesen a nagyvállalatokhoz. A kormány álláspontja alapján a nagy ipari beruházások jellemzően régióközpontokban valósulnak meg, ahol határon túli magyarok is jelentős számban vállalhatnak munkát.
Ipari óriás: a BYD-üzem termelése tavasszal indulhat
A tájékoztatón elhangzott, hogy a BYD magyarországi üzemében várhatóan tavasszal elindulhat a termelés. Ez a mondat röviden hangzott el, de a súlya nagy: a következő hónapokban a hazai iparpolitika egyik kiemelt projektje lesz, és a munkaerőpiaci vitákban is vissza-visszatérhet, hogy milyen bérszínvonalat, beszállítói láncot és regionális munkaerőmozgást indít be.
Mi maradt a végén: egy kedvezmény, amit mindenki látni akar
A Kormányinfó fő üzenete végül egyszerű: a rendkívüli januári hideg miatt a kormány 30 százalékos kedvezményt ad a gáz- és távhőszámlákra, és külön megoldást ígér azoknak is, akik villannyal fűtenek. A részletek azonban technikailag bonyolultak, és a következő napokban az lesz a döntő, hogy a bejelentett rendszer mennyire lesz érthető és követhető a háztartások számára.
Mert a hideg január után most nem elég, hogy „jár a segítség”. Az számít, hogy mikor és hogyan látszik a valóságban, a számlán, forintban.
