A januári hideg nemcsak a tájat, hanem a háztartások költségvetését is jéggé dermesztette. A fűtési igény hirtelen megugrása sokaknál már most aggodalmat keltett: vajon mekkora számlák érkeznek a hónap végén? Ebben a feszült helyzetben érkezett a kormány bejelentése, amely első hallásra megnyugtatónak tűnt – ám a részletek és a következmények közelebbről nézve jóval árnyaltabb képet mutatnak.
Orbán Viktor bejelentése: januári rezsistop
A miniszterelnök egy frissen közzétett Facebook -videóban jelentette be, hogy a kormány ülésezett, és napirendre került a januári extrém időjárás hatása a lakossági rezsiköltségekre. Orbán Viktor hangsúlyozta:
„A januári szélsőséges időjárás komoly próba elé állította Magyarországot.”
Kiemelte, hogy a szükséges tűzifa és a melegedők az előttünk álló hetekben is rendelkezésre állnak, ugyanakkor elismerte:
„A fagyos idő magas fűtésszámlákat is hozott.”
Erre válaszul a kormány úgy döntött, hogy januári rezsistopot vezet be, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a januári fűtésnél jelentkező többletfogyasztás költségeit az állam átvállalja.
Miért számít ez csak egyszeri „tűzoltásnak”?
A bejelentés első reakcióként sokakban megkönnyebbülést hozott, ugyanakkor az előzetes várakozásokhoz képest elmaradt egy átfogóbb rezsivédelmi reform. A most meghirdetett intézkedés nem nyúl hozzá a rezsivédelem alaplogikájához, nem változtatja meg a keretrendszert, csupán egyetlen hónapra ad könnyítést.
Gazdasági szempontból ez inkább tüneti kezelés, mint strukturális megoldás: enyhíti a januári sokkot, de nem ad választ arra, mi történik, ha a hideg februárban is elhúzódik, vagy ha hasonló extrém időjárás a következő években is visszatér.
A legnagyobb kérdőjelek: hogyan és kinek jár?
A kormányzati bejelentés után több alapvető technikai kérdés is nyitva maradt:
-
Mi lesz a kompenzáció alapja?
A tényleges fogyasztási többlet? Egy statisztikai átlag? Vagy egy előre rögzített sáv? -
Automatikus lesz-e a jóváírás?
Nem tisztázott, hogy a fogyasztóknak külön kérelmet kell-e benyújtaniuk, vagy a rendszer automatikusan elszámolja a különbözetet. -
Ki és hogyan fizet?
Nyitott kérdés, hogy az MVM írja-e jóvá az összegeket a számlákon, amelyeket később a költségvetés térít meg, vagy más technikai megoldás születik. -
Csak a gázra vonatkozik?
Egyelőre nem világos, hogy a rezsistop kizárólag a gázalapú fűtést érinti-e, vagy a rezsivédett árammennyiségekre is kiterjed. -
Mi lesz az átalányosokkal?
Az átalánydíjas elszámolásban lévők helyzete különösen kényes kérdés, hiszen náluk nem havi szinten jelenik meg közvetlenül a többletfogyasztás.
Előzmények: már előre látszott a probléma
A bejelentést megelőzően Orbán Viktor már utalt arra, hogy a kormányülésen napirendre kerül a rezsicsökkentési rendszer felülvizsgálata. Nem véletlenül: az extrém hideg hatása számszerűen is drámai.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen – amelyen a Portfolio is részt vett – elmondta:
becslések alapján az extrém hideg országos szinten 43%-kal növelhette a teljes gázfelhasználást év/év alapon.
Ez különösen azért kritikus, mert a magyar lakossági gázfogyasztás rendkívül hőmérséklet-érzékeny. A hetekig tartó fagy a fogyasztási jelleggörbéket csúcsra járatta, ami sok háztartásnál előrevetíti a kedvezményes keretek gyors kimerülését.
Hogyan működik a jelenlegi gázár-rendszer?
A mostani szabályozás szerint a vízválasztó vonal az évi 1729 köbméter gázfogyasztás (havi átlagban 144 köbméter).
-
A kedvezményes sávban:
kb. 100 Ft/köbméter -
A limit felett:
767 Ft/köbméter
Egy „átlagos” januárra a rezsivédelmi rendszer 356,5 köbméter kedvezményes díjszabású gázt biztosít.
Egy extrém hideg januárban azonban még egy takarékos házban is könnyen elérhető a 400–450 köbméteres fogyasztás. Ez azt jelenti, hogy a limit feletti mennyiség miatt a januári gázszámla akár háromszorosára is nőhet, hiszen a drágább sáv ára jóval meghaladja a valós piaci szintet.
Mit old meg valójában a januári rezsistop?
A most bejelentett intézkedés kétségtelenül enyhíti a legnagyobb sokkot: megakadályozza, hogy a háztartások egyetlen hónap alatt extrém, sok esetben kifizethetetlen számlákkal szembesüljenek. Ugyanakkor:
-
nem módosítja a rezsivédelem struktúráját,
-
nem ad hosszú távú kiszámíthatóságot,
-
nem kezeli a hőmérséklet-függő torzulásokat a havi elszámolásban.
Így a januári rezsistop inkább időnyerés, mint végleges megoldás – egy klasszikus „tűzoltás”, amely eloltja a lángokat, de nem épít tűzálló falakat.
