Kiugróan magas a fertőzött vadállatok száma, és a helyzet nemcsak állategészségügyi, hanem súlyos közegészségügyi kockázatot is jelent. Leginkább aranysakálok és rókák érintettek, de a megbetegedést emberek is elkaphatják – kezelés nélkül akár halálos kimenetelű lehet.
Amint azt az Agroinforma Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus One Health-napján elhangzottak alapján összegezte: határozott járványgóc alakult ki Somogy vármegyében, és Európa-szerte is ugrásszerűen nő az alveoláris echinococcosis nevű, potenciálisan halálos parazitás betegség előfordulása.
Mi ez a betegség, és miért ennyire veszélyes?
Az alveoláris echinococcosis különösen alattomos. Emberben 5–15 évig tünetmentes maradhat, miközben a májban daganatszerű elváltozásokat okoz. Mire panaszok jelentkeznek, a kór gyakran már előrehaladott stádiumban van.
A kezelés legtöbbször sebészeti beavatkozást igényel, amelyet élethosszig tartó gyógyszerszedés követ. A késői felismerés drámaian rontja az esélyeket: a korai diagnózis életet menthet, a késlekedés viszont végzetes lehet.
Sakálok és rókák terjesztik – köztük járványszerűen tombol
A kórokozó természetes hordozói főként a rókák és aranysakálok. Az állatok ürülékével a parazita petéi a környezetbe kerülnek, onnan pedig könnyen élelmiszerre, talajra, növényekre tapadhatnak.
Korábban a Dívány is beszámolt róla: ha a diagnózis 10 éven belül megszületik, a túlélési arány még 29% körüli, 15 év után viszont szinte nulla az esély a gyógyulásra. Ez teszi különösen fenyegetővé a betegséget.
Hogyan fertőződhet meg az ember?
Az ember véletlen gazdaként fertőződik meg. A leggyakoribb kockázati helyzetek:
-
mosatlan háztáji zöldségek, gyümölcsök fogyasztása,
-
erdei gombák, bogyók nem megfelelő tisztítása,
-
kerti munka védőkesztyű nélkül,
-
vadállatok ürülékével szennyezett környezet.
A We love Dogz cikke szerint a kutyák bundája is közvetítő lehet, ha fertőzött területen jártak, majd a gazdájuk simogatás után nem mos kezet.
Rengeteg a fertőzött állat Somogyban
A legfrissebb vizsgálati adatok szerint 2021–2022 között megvizsgált 197 róka és 194 aranysakál közül 71 egyed volt fertőzött – ez kirívóan magas arány.
A kutatások azt is kimutatták, hogy a vizes élőhelyek közelsége növeli a fertőzöttség kockázatát, ami agrárszempontból is kulcsfontosságú információ a gazdálkodók számára.
A Dél-Dunántúlon három kiemelten kockázatos térséget azonosítottak:
-
a Drávasík,
-
a Zselic Kaposvártól délre eső részei,
-
valamint a Balaton déli part egy behatárolható sávja.
Mit tehetünk a megelőzésért?
Bár a betegség ritka, a kockázat valós, ezért az alapvető óvintézkedések létfontosságúak:
-
alapos kézmosás minden kerti munka után,
-
gumikesztyű használata földdel való érintkezéskor,
-
zöldségek, gyümölcsök gondos mosása,
-
kutyák rendszeres féreghajtása,
-
erdei termények fokozott ellenőrzése és tisztítása.
Ezek az egyszerű lépések jelentősen csökkenthetik a fertőzés kockázatát.
Miért fontos a figyelemfelhívás most?
A somogyi adatok és az európai trendek egyaránt azt mutatják: nem elszigetelt esetről van szó, hanem terjedő problémáról. A One Health-szemlélet lényege éppen az, hogy ember, állat és környezet egészsége összefügg, és csak együtt kezelhető.
A szakemberek szerint a korai felismerés, a lakosság tájékoztatása és a megelőzés kulcsfontosságú ahhoz, hogy elkerülhető legyen a súlyos következményekkel járó megbetegedések további növekedése.
