2026 februárjától jelentős változás lép életbe a magyar bankrendszerben: a havi két ingyenes készpénzfelvétel összeghatára megduplázódik, az eddigi 150 ezer forintról 300 ezer forintra emelkedik. A döntés a kormány és a Magyar Nemzeti Bank közös kezdeményezéseként született, és több mint egy évtized után ez lesz az első komoly módosítás a lakossági készpénzfelvételi szabályokban. A lépés célja, hogy enyhítse a készpénzhasználat költségeit, azonban a szakértők szerint a hatása ennél sokkal mélyebb lehet: átalakíthatja a bankok költségstruktúráját, és közvetve az ügyfelek pénztárcáját is érintheti.
Mi változik februártól?
A jelenlegi szabályozás szerint minden magyar állampolgár számára havonta két ingyenes készpénzfelvétel biztosított bármely magyarországi ATM-nél, összesen legfeljebb 150 ezer forint értékben.
2026 februárjától ez az értékhatár duplájára nő, vagyis 300 ezer forintig díjmentes lesz a pénzfelvétel.
A BiztosDöntés.hu szakértői szerint ez a módosítás időszerű és kedvező az ügyfeleknek, hiszen a jelenlegi inflációs környezetben és az emelkedő megélhetési költségek mellett a készpénzfelvétel korábbi korlátja már nem tükrözte a valós vásárlóerőt.
A szabályok egyébként nem változnak:
-
továbbra is csak egy bankszámlához kapcsolható az ingyenes lehetőség,
-
havonta legfeljebb két alkalommal lehet élni vele,
-
és bármely magyarországi ATM-nél igénybe vehető.
A bankok nem csökkenthetik a műveletenkénti értékhatárt 150 ezer forint alá, így az ügyfelek teljes biztonsággal kihasználhatják a kedvezményt.
Miért most emelik a limitet?
A kormányzati indoklás szerint a cél az volt, hogy a készpénzhasználat terheit mérsékeljék, és ezzel enyhítsék az alacsony jövedelmű háztartások költségeit. A jelenlegi 150 ezres korlátot 2014-ben állapították meg, azóta viszont az árak, a bérek és a tranzakciós díjak is jelentősen emelkedtek. Tíz év alatt a reálérték nagyjából a felére csökkent, vagyis az emelés most inkább értékhelyreállításnak tekinthető, mintsem bőkezű újításnak.
A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor korábban többször hangsúlyozta, hogy a készpénzhasználat visszaszorítása a cél, ezért a döntés részben ellentétes a digitalizációs törekvésekkel. A pénzügyi szakértők is megosztottak: míg egyesek szerint a változás enyhíti a lakossági terheket, mások attól tartanak, hogy visszafoghatja az elektronikus fizetések terjedését.
A bankok szerint súlyos teher
A Magyar Bankszövetség kritikával fogadta a döntést, elsősorban a tranzakciós illeték miatt.
A jogszabály szerint a bankoknak minden készpénzfelvétel után 0,9 százalékos tranzakciós illetéket kell fizetniük az állam felé, ami a limit duplázódásával megsokszorozza a terheiket.
A Bankszövetség szerint:
„Ha az ügyfél kihasználja a törvény adta lehetőséget, a banknak az eddigi 1 350 forint helyett 2 700 forint tranzakciós illetéket kell fizetnie havonta egyetlen folyószámla után.”
Ez különösen azoknál a pénzintézeteknél fájdalmas, ahol az ügyfélkör nagy része rendszeresen készpénzt használ. A kisebb bankok, takarékszövetkezetek és regionális hitelintézetek számára ez éves szinten több milliárd forintos többletköltséget is jelenthet.
A készpénzállomány növekedhet
A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a duplázás következménye a lakossági készpénzállomány növekedése lehet.
Sokan élnek majd a lehetőséggel, hogy a pénzüket „kézbe vegyék”, különösen azok, akik nem bíznak a banki rendszerben, vagy a költségek miatt korlátozottan használják az elektronikus fizetést.
Jelenleg a forgalomban lévő készpénzállomány közel 9 000 milliárd forint, ami már most is történelmi csúcsot jelent.
Ha a lakosság akár csak 5 százalékkal több készpénzt tartana otthon, az több mint 400 milliárd forintnyi pénzt vonna ki a gazdasági körforgásból, ami csökkentheti a bankrendszer likviditását.
A statisztikák szerint nem volt drámai igény a duplázásra
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján a belföldi kártyás készpénzfelvételek összege 2025 harmadik negyedévében 2 346,4 milliárd forint volt, ami mindössze 2,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.
A tranzakciók száma pedig 20,34 millióra csökkent, ami 4,5 százalékos visszaesést jelent.
Ez arra utal, hogy a lakosság egyre inkább elektronikus fizetéseket használ, és nem feltétlenül indokolt a limit ilyen mértékű emelése.
Ugyanakkor az inflációs hatás és az átlagfizetések növekedése miatt a 150 ezer forintos keret valóban szűknek bizonyult sok háztartás számára.
Ki jár jól és ki nem?
Jól járhatnak:
-
Azok, akik rendszeresen készpénzben fizetnek (pl. kisebb településeken élők).
-
Akiknek a mindennapi költéseik nagy része nem elektronikusan zajlik.
-
A nyugdíjasok és az alacsonyabb jövedelműek, akik gyakran teljes keretüket felveszik.
-
Azok, akik így spórolhatnak meg havi néhány száz forintnyi ATM-díjat.
Hátrányban lehetnek:
-
Azok, akik elsősorban bankkártyával, mobilfizetéssel vagy online vásárlással élnek – számukra a változás nem hoz előnyt.
-
A bankok, amelyeknek megnő a tranzakciós illetékterhe.
-
Végső soron minden ügyfél, ha a bankok a többletköltségeiket más díjakon keresztül hárítják át.
Mi várható a következő hónapokban?
A pénzügyi szakértők szerint a változás rövid távon nem hoz azonnali drágulást, de a bankok idővel reagálhatnak:
-
emelkedhetnek a számlavezetési díjak,
-
módosulhatnak az ATM-használati feltételek,
-
vagy új szolgáltatási csomagokat hozhatnak létre, amelyekkel ellensúlyozzák a bevételkiesést.
A kormány ugyanakkor jelezte, hogy a banki díjemelések ellen is fellép, ha azok közvetlenül a készpénzfelvételi szabályokra vezethetők vissza.
A havi 300 ezer forintos díjmentes készpénzfelvételi limit bevezetése jelentős és látványos lépés, amely az ügyfelek többségének könnyebbséget jelent. Ugyanakkor a bankrendszer számára komoly költség- és működési kihívást hoz, és hosszú távon átstrukturálhatja a díjpolitikákat.
A következő hónapokban kiderül, hogy a duplázás valóban könnyebbséget vagy inkább rejtett drágulást hoz-e – de egy biztos: a készpénz szerepe 2026-ban újra reflektorfénybe kerül.
