Szenteste előtt a legtöbb családban ugyanaz a forgatókönyv: utolsó bevásárlás, csomagolás, főzés, rokonokkal egyeztetés – és közben sokaknak még a munka is ott lóg a nyakán. Nem csoda, hogy évről évre visszatér a kérdés: miért nem „igazi”, piros betűs ünnep december 24., és lehet-e ebből egyszer valódi munkaszüneti nap?
A témát most egyetlen politikai bejelentés ismét a közbeszéd középpontjába tolta.
Mit jelentett be Magyar Péter?
Magyar Péter a közösségi oldalán arról írt, hogy „a TISZA-kormány 2026-tól munkaszüneti nappá nyilvánítja december 24-ét”, hogy a családok „békében és nyugalomban” készülhessenek a Szentestére.
A poszt üzenete nemcsak a dátumról szólt: a megfogalmazás („TISZA-kormány”) arra utal, hogy a Tisza Párt a 2026-os választás tétjeként is kezeli ezt a kérdést.
Mi a helyzet most december 24-ével?
A kulcs itt az, hogy december 24. Magyarországon jelenleg nem törvényben rögzített munkaszüneti nap – vagyis nem ugyanaz a kategória, mint december 25–26. Az elmúlt években viszont gyakran szerepelt úgy, mint áthelyezett pihenőnap, amit egy másik napon (jellemzően szombaton) „le kell dolgozni”.
2025-ben konkrétan a hivatalos munkarend szerint
-
2025. december 13. szombat munkanap,
-
2025. december 24. szerda pihenőnap. Jogtár
Ez az oka annak is, hogy sokan azt érzik: „szabad” ugyan a szenteste előtti nap, de nem ajándék pihenőnap, hanem átszervezett munkarend.
Mi a különbség a „munkaszüneti nap” és az „áthelyezett pihenőnap” között?
-
A munkaszüneti nap törvényben rögzített, „piros betűs” ünnepnap – elvileg nem jár mellé kötelező ledolgozás.
-
Az áthelyezett pihenőnap viszont a munkarend átszervezése: kapsz egy pihenőnapot (például december 24-én), cserébe egy másik napon (például egy szombaton) dolgozol.
Magyar Péter posztjának egyik fontos mondata épp az volt, hogy „nem ledolgozandó” munkaszüneti napról beszél – vagyis nem a mostani „csereüzem” logikáját vinné tovább, hanem valódi ünnepnappá tenné december 24-ét.
Hogyan lehetne december 24-ből valódi, „nem ledolgozandó” ünnepnap?
Itt jön a bonyolultabb rész: egy új munkaszüneti nap bevezetése jellemzően jogszabály-módosítást igényel.
1) Törvénymódosítás (parlamenti döntés)
A december 24-i munkaszüneti naphoz a szabályozást módosítani kellene – erre a gazdasági sajtó is felhívta a figyelmet.
2) Népszavazási út
A téma nem új: korábban is volt kezdeményezés arról, hogy december 24. legyen munkaszüneti nap. A folyamat hullámzó volt: a Kúria egy korábbi (összetettebben megfogalmazott) kérdés hitelesítését elutasította.
Ugyanakkor 2025-ben a Telex beszámolója szerint a Kúria jóváhagyta egy újabb kezdeményezés NVB-s döntését, vagyis elvileg megnyílt az út a népszavazás felé.
Fontos: attól, hogy egy kérdés „átmegy” ezeken a körökön, még nem lesz automatikusan ünnepnap – a további lépések (kiírás, érvényes referendum, jogalkotás) még külön történet.
Miért lett ebből most ekkora ügy?
Mert december 24. a gyakorlatban sokaknak „fél-ünnep”: rengeteg munkahelyen már amúgy is leáll az élet, a boltok nyitvatartása is évről évre változik, közben a családok nagy része ezen a napon próbálja „összerakni” a Szentestét. A bejelentés ezért nemcsak egy dátumról szólt, hanem arról is, hogy kinek mennyit ér a kiszámítható, ledolgozás nélküli pihenőidő az ünnepek előtt.
