Az utóbbi hetekben rengeteg nyugdíjas kérdezi ugyanazt: „Mi lesz 2026-ban? Emelik a korhatárt? Mi lesz a Nők40-nel? Tényleg jön plusz pénz februárban?” A találgatások között nem könnyű eligazodni, mert keverednek a félinformációk, a félreértések és a valós, jogszabályokra épülő változások – írja a Pénzcentrum.
Farkas András nyugdíjszakértő (Nyugdíjguru) legfrissebb összefoglalói alapján viszont már elég tisztán látszik, mire érdemes készülni: a nagy alapok nem borulnak, de több ponton érkeznek új számítási szabályok, plusz juttatások és fontos finomítások a nyugdíj melletti munkavégzésnél.
Ami nem változik: a korhatár marad 65 év, a Nők40 feltételei is
Kezdjük a legfontosabbal: 2026-ban nem változik a nyugdíjkorhatár, továbbra is 65 év marad.
Ugyanígy: a nők kedvezményes nyugdíjának (Nők40) feltételei sem változnak 2026-ban – tehát a jogosultsági szabályok alapvetően a mostani rend szerint mennek tovább.
Ez azért lényeges, mert minden év végén visszatérő „rémhír”, hogy hirtelen korhatáremelés jön vagy szigorítják a Nők40-et – 2026-ra vonatkozóan nincs ilyen döntés a fenti összefoglalók szerint.
Új valorizációs szorzók jönnek: a 2026-ban megállapított nyugdíjaknál lesz igazán fontos
Aki 2026-ban igényli / állapítják meg a nyugdíját, annak az összeg számításánál új valorizációs szorzókat kell majd alkalmazni. A kormányrendelet várhatóan 2026 márciusában, legkésőbb április elején jelenik meg.
A várakozások szerint a 2026-ban használt valorizációs szorzók kb. 10%-kal magasabbak lehetnek, mint a 2025-ösök.
Mit jelent ez egyszerűen?
A valorizáció arra szolgál, hogy a korábbi években szerzett kereseteket „mai értékre” igazítsák a nyugdíj megállapításakor. Ez jellemzően annak kedvez, aki 2026-ban lesz friss nyugdíjas, mert az életpálya kereseteit magasabb szorzóval húzzák fel a számításban.
Nyugdíjemelés 2026. január 1-től: 3,6% – és jöhet novemberi korrekció is
A tervek szerint 2026. január 1-jétől 3,6%-os nyugdíjemelés indul.
És itt jön egy fontos „ha”: amennyiben a 2026. január–augusztus időszak tényleges inflációja alapján az éves infláció meghaladja a januári 3,6%-ot, akkor 2026 novemberében kiegészítő emelésre vagy egyösszegű kompenzációra sor kerülhet – ugyanúgy, ahogy korábban is előfordult korrekció.
13. havi + 14. havi: 2026-ban már „két extra” is jöhet februárban – de nem ugyanúgy
13. havi nyugdíj
A 13. havi nyugdíj 2026-ban is érkezik: a februári nyugdíjjal együtt a jogosultak egy teljes havi összegnek megfelelő pluszt kapnak.
14. havi nyugdíj első részlete (fokozatos bevezetés)
A lényegi újdonság, hogy a 14. havi nyugdíj fokozatos beépítése megindul: 2026-ban negyedhavi (vagyis a havi nyugdíj 25%-a) érkezhet meg „első részletként” – szintén a februári utalással együtt.
A parlamenti döntésről szóló összefoglalók szerint a terv lépcsőzetes:
-
2026: negyedhavi,
-
2027: félhavi,
-
2028: háromnegyedhavi,
-
2029-től: teljes havi extra juttatás lehet a cél.
Ki jogosult a februári pluszokra?
A cikkekben szereplő szabály szerint 2026 februárjában a 13. havi és a 14. havi első részlete annak járhat, aki 2025-ben legalább egy napig már nyugdíjban részesült, és 2026 februárjában is nyugdíjas.
Mennyivel több pénz ez a gyakorlatban?
Ha valakinek például 200 000 Ft a havi nyugdíja, akkor 2026 februárjában (a logika szerint) összesen:
-
200 000 Ft (rendes havi),
-
200 000 Ft (13. havi),
-
50 000 Ft (14. havi negyedhavi részlet)
= 450 000 Ft érkezhet. (A pontos elszámolás részleteit mindig a hivatalos tájékoztatók alapján érdemes nézni.)
-
Nyugdíj melletti munkavégzés 2026-ban: ami „szabad”, és ami még mindig korlátozott
Versenyszféra: továbbra is kedvező a nyugdíjas munkavállalás
A korbetöltött öregségi nyugdíj és a Nők40 mellett végzett munka esetén a kereset 2026-ban is járulékmentes a nyugdíjas számára (nem kell a 18,5%-os tb-járulékot fizetni), és a munkáltatónak is kedvező, mert a nyugdíjas foglalkoztatása szocho-mentes lehet.
Viszont: mivel nincs járulékfizetés, a nyugdíj melletti munkavégzés jellemzően nem ad nyugdíjnövelést.
Közszféra: főszabály a szüneteltetés – kivételekkel
A közszférában (közalkalmazotti, kormányzati, közszolgálati jellegű jogviszonyok) a főszabály továbbra is az, hogy a nyugdíj szünetelhet a jogviszony fennállása alatt.
Viszont vannak kiemelt területek, ahol a mentesítés alapján az illetmény és a nyugdíj is felvehető: ilyen lehet többek között a szociális, gyermekvédelmi, köznevelési, szakképzési és egészségügyi terület.
Külön fontos pont, hogy 2026. január 1-jétől a beszámolók szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjasoknál is olyan irányú változás jön, amely egyszerűsíti a korábbi „pótló” megoldásokat.
Más ellátások melletti munka: itt is vannak kivételek és plafonok
A rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett végzett munka kapcsán a beszámolók szerint 2026-ban sincs általános, szigorú kereseti/időbeni korlát.
Ugyanakkor több – nem klasszikus öregségi – ellátásnál (például korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság stb.) továbbra is szerepelhet éves keretösszeg-korlát, amely a minimálbérhez kötött.
Méltányossági lehetőségek: maradó jövedelmi határok
A kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély esetében a leírtak szerint 2026-tól a jövedelmi korlátok nem változnak, például a kivételes emelésnél 120 ezer forintos határ szerepel a tájékoztatókban, és az egyszeri segélynél is hasonló logika érvényesül (egyedülállóknál magasabb küszöb).
A nagy kép: Magyarország továbbra is keveset költ nyugdíjakra – EU-s összevetésben is
A nyugdíjak körüli vita egyik visszatérő eleme, hogy mennyit költ az ország összesen nyugellátásokra. Nyugdíjguru-s összesítésekben megjelenik, hogy a 2026-os tervek szerint a teljes nyugdíjkassza a GDP 7,32%-a körül alakulhat.
Összehasonlításként: az Eurostat „pensions as % of GDP” statisztikája szerint az EU-ban a nyugdíjkiadások aránya országonként nagyon eltér, és összesített értékként például 2022-ben 12,2% szerepel. (Más összehasonlítások más évből/módszertanból hozhatnak eltérő EU-átlagot, ezért érdemes mindig megnézni, pontosan mit mér az adott kimutatás.)
Mire figyeljen a nyugdíjas 2026 elején?
-
Január: nézd meg, hogy a januári utalásban megjelent-e a 3,6%-os emelés.
-
Február: számíts rá, hogy a plusz juttatások miatt nagyobb összeg érkezhet (13. havi + 14. havi negyedhavi részlet), ha jogosult vagy.
-
Nyugdíj mellett dolgozol? Ellenőrizd a jogviszonyod típusát (versenyszféra vs közszféra), mert a szabályok eltérnek, és a kivételek területhez kötöttek.
-
2026-ban mennél nyugdíjba? Különösen figyeld a valorizációs szorzókról szóló kormányrendeletet 2026 tavaszán.
2026 a nyugdíjasok szempontjából egyszerre hoz biztonságot (korhatár és Nők40 marad), és kifejezetten nagy figyelmet igénylő újdonságokat (valorizáció, februári extra juttatások, közszférás munkavégzés finomhangolása). A legjobb stratégia most az, ha nem a szóbeszédre, hanem a hivatalos bejelentésekre és a hiteles szakmai összefoglalókra támaszkodsz – és a kulcsidőpontokra (január, február, március–április, november) előre felkészülsz.
