A hepatitis A-járvány az utóbbi hónapokban látványosan berobbant a régióban, különösen Csehországban. Nem véletlen, hogy egyre többen teszik fel a kérdést: biztonságos-e most Prágába, Brnóba vagy más cseh városba utazni karácsonyi vásárra? A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) most válaszolt a Pénzcentrum megkeresésére, és bár konkrét „menjünk / ne menjünk” állásfoglalást nem adott, egyértelművé tette: a kockázat valós, és a megelőzés kulcsa a higiénia.
Mi történik most Csehországban?
A Pénzcentrum cikke szerint Csehországban az előző évi 636 megbetegedéssel szemben 2025 október végéig 2 310 esetet jelentettek, vagyis több mint kétszer annyi fertőzést, mint egy évvel korábban. Azóta a cseh járványügyi adatok tovább romlottak: november közepéig nagyjából 2 600 körüli esetszámot és közel harminc halálesetet regisztráltak, ami évtizedek óta nem látott járványhelyzetet jelent az országban.
A megbetegedéseket minden régióban és korcsoportban diagnosztizálták, de a legtöbb eset:
-
Prágában,
-
Közép-Csehországban,
-
Morva–Sziléziában fordult elő.
A cseh szakértők szerint a mostani helyzetet több tényező együtt alakította ki:
-
a hepatitis A-ra jellemző ciklikus „hullámzás”,
-
a fogékony (nem átesett, nem oltott) népesség arányának növekedése,
-
és bizonyos csoportok (hajléktalanok, szenvedélybetegek, rosszabb higiénés körülmények között élők) fokozott érintettsége.
Közben a környező országok – többek között Lengyelország – már nyíltan figyelmeztetik lakosaikat, hogy kockázatos Csehországba utazni, és aki mégis útra kel, az különösen ügyeljen a higiéniára, az ételek, italok eredetére.
Miért éppen a karácsonyi vásárok jelentenek fokozott kockázatot?
A Magyar Orvosi Kamara és az NNGYK is megerősítette, hogy a karácsonyi vásárok különösen kockázatos helyszínek lehetnek hepatitis A szempontjából. Ennek oka nem az, hogy a „vásár fertőz”, hanem a körülmények összessége:
-
nagy tömeg,
-
sok kézről kézre járó étel-ital,
-
utcai árusok, standok,
-
mosatlan vagy nem megfelelően mosott zöldség, gyümölcs,
-
kézmosási lehetőség hiánya vagy mellőzése.
A betegség ugyanis fekális-orális úton terjed, azaz szennyezett kézzel, fertőzött széklettel, szennyezett vízzel vagy ételek fogyasztásával lehet elkapni – pontosan úgy, ahogyan azt a Magyar Orvosi Kamara is összefoglalta.
Az NNGYK így fogalmazott a megelőzéssel kapcsolatban:
Az utazás, valamint az ott tartózkodás ideje alatt javasolt folyamatos figyelmet fordítani a kézmosásra. Amennyiben felmerül az utcán történő étkezés lehetősége, különösen ajánlott kézfertőtlenítő folyadék vagy kendő használata ezzel elkerülve az étel szennyeződésének lehetőségét. Az utazóknak fontos tisztában lenni azzal, hogy a hepatitis A vírus okozta betegség a fejlődő országokban gyermekbetegségnek minősül, amit felnőtt korra szinte mindenki átvészel
– húzta alá az NNGYK.
Vagyis a hatóság nem tiltotta meg az utazást, de egyértelműen arra figyelmeztet: aki elmegy egy zsúfolt karácsonyi vásárra – főleg külföldön –, az csak akkor csökkenti érdemben a kockázatot, ha nagyon komolyan veszi a higiéniai szabályokat.
Hogyan zajlik le a hepatitis A-fertőzés?
A hepatitis A egy vírusos májgyulladás, melyet a hepatitis A vírus (HAV) okoz. A legtöbb egészséges fiatal felnőttnél és gyermeknél enyhébb, magától gyógyuló betegségről van szó, de idősebb, krónikus betegek esetén súlyos szövődmények is előfordulhatnak.
Az NNGYK így részletezte:
A fertőzések jelentős része tünetmentesen zajlik, így a magát egészségesnek érző személy is továbbadhatja a vírust. A lappangási idő viszonylag hosszú, átlagosan egy hónap. Ennek megfelelően a fejlődő országokban ritkán fordul elő tünetekkel járó fertőzés. Turistaként elsősorban a hepatitis A fertőzés veszélyétől a trópusi, szubtrópusi országokban kell tartani. A vírus leggyakrabban olyan helyeken fordul elő, ahol rossz higiénés körülmények vannak, továbbá ott, ahol nem biztosított a megfelelő ivóvízellátás
– részletezte a hatóság.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
-
Sok fertőzött nem is tudja, hogy beteg, mégis fertőz.
-
A tünetek – ha jelentkeznek – gyakran általánosak: fáradtság, láz, étvágytalanság, hányinger, hasfájás, majd sárgaság (bőr, szemfehérje besárgulása), sötét vizelet.
-
A hosszú lappangási idő (kb. 2–6 hét, átlag egy hónap) miatt egy karácsonyi utazáson „begyűjtött” fertőzés akár csak januárban–februárban derülhet ki.
Különösen a gyermekeknél gyakori a tünetmentes vagy enyhe fertőzés, amely ugyanakkor ugyanúgy fertőző, mint a tünetes esetek – erre is felhívta a figyelmet az NNGYK. Idősebb korban, valamint krónikus betegségek (például már meglévő májbetegség, alkoholos májkárosodás, anyagcsere-betegségek) mellett sokkal nagyobb a súlyos lefolyás, akár májelégtelenség kockázata.
Mit mond az NNGYK az utazásról?
Fontos kiemelni: az NNGYK nem adott ki olyan állásfoglalást, hogy ne szabadna Csehországba utazni. Konkrét tiltás, utazási korlátozás nincs. Ugyanakkor több fontos figyelmeztetést is megfogalmaztak:
-
A járvány valós, számottevő, az esetszám megsokszorozódott.
-
A karácsonyi vásárok fokozott kockázatot jelentenek, mert zsúfolt, higiéniailag nehezebben kontrollálható helyszínek.
-
A megelőzés kulcsa a kézmosás, kézfertőtlenítés, személyi higiéné, különösen utcai étkezésnél.
Ezért a hatóság és a szakmai szervezetek inkább abban segítenek, mit tegyen az, aki mégis útra kel, minthogy kategorikusan lebeszélnék az utazásról.
Mit tegyen az, aki mégis karácsonyi vásárba indul?
Ha valaki úgy dönt, hogy nem mondja le a prágai, brnói vagy más cseh városba tervezett útját, nagyon tudatosan kell viselkednie. Néhány gyakorlati tanács:
1. Kézmosás, kézfertőtlenítés mindenek felett
-
Étkezés előtt mindig moss kezet szappannal és meleg vízzel, ha van rá lehetőség.
-
Ha nincs kézmosási lehetőség, használj kézfertőtlenítő folyadékot vagy kendőt – ezt maga az NNGYK is külön kiemelte.
2. Utcai étkezésnél fokozott óvatosság
-
Forró, frissen készült, átforralt ételek (például forró levesek, főtt ételek) általában kisebb kockázatot jelentenek, mint a hideg, nyers vagy félig hőkezelt fogások.
-
A mosatlan, nyers zöldség, gyümölcs, kézzel fogyasztott „street food” mindig magasabb kockázatú.
3. Italok, ivóvíz
-
Csapvizet csak akkor fogyassz, ha biztos vagy a minőségben, ellenkező esetben válaszd a palackozott vizet.
-
Jégkocka, csapvízzel készült ital plusz kockázat lehet bizonytalan higiénés környezetben.
4. Fokozott figyelem gyerekeknél
-
Gyermekek gyakran kézzel esznek, szájukhoz, arcukhoz kapnak, így könnyebben veszik fel a vírust.
-
Náluk sokszor tünetmentes vagy enyhe a betegség, de ettől még hazahozhatják, és megfertőzhetnek idősebb, veszélyeztetettebb családtagokat.
Oltás: kinek érdemes elgondolkodnia rajta?
Az NNGYK felhívta a figyelmet arra is, hogy a járványveszélyes területekre – tipikusan trópusi, szubtrópusi országokba – utazóknak az oltás felvétele erősen ajánlott:
Az NNGYK arra is felhívta a figyelmet: a járványveszélyes területre utazóknak – pl. trópusi, szubtrópusi országok – az oltást ajánlott 4 héttel (minimum 2 héttel) az utazás megkezdése előtt beadatni, hogy a védettség biztosan kialakuljon. A hosszútávú védettség eléréséhez 2 oltásra van szükség. Az emlékeztető oltás 6-60 nap múlva esedékes (oltóanyagonként változhat), amely legalább 15-20 évig biztosít védettséget.
Bár Csehország nem klasszikus trópusi–szubtrópusi úti cél, a mostani járványhelyzet miatt sokan mégis megfontolják a védőoltást, különösen az alábbi csoportokban:
-
50–60 év feletti utazók,
-
krónikus májbetegségben, egyéb krónikus kórképekben szenvedők,
-
immunrendszert érintő betegségekkel élők,
-
egészségügyi dolgozók, szociális területen dolgozók.
Az oltásokkal kapcsolatban az NNGYK azt is jelezte:
Az oltások kapcsán arról tájékoztattak, hogy a hepatitis A fertőzés megelőzésére hatékony inaktivált vakcinák állnak rendelkezésre, melyek gyógyszertárban receptre felírva, térítés ellenében megvásárolhatók. Hazánkban kétféle vakcina (Avaxim és Havrix) van forgalomban, mindkét oltóanyag elérhető és mindkettő beadható a gyermekek (1-15 év között) és a 16 éven felüliek részére is.
Nagyon fontos: oltási döntést mindig orvossal egyeztetve érdemes meghozni (háziorvos, oltóközpont, utazás-egészségügyi tanácsadó). Ő tudja felmérni az egyéni kockázatot, alapbetegségeket, gyógyszereket, és ezek alapján javaslatot tenni.
Kell-e lemondani a városnéző kirándulást?
A nagy kérdés sokaknál:
„Tombol a májgyulladásjárvány, kockázatosak a karácsonyi vásárok is: mondjam le a városnéző kirándulást vagy sem?”
Erre nincs egyetlen, mindenkire érvényes helyes válasz. Néhány szempont, amit érdemes végiggondolni:
-
Életkor, egészségi állapot
-
Idősebb, krónikus betegséggel élő embernél egy hepatitis A-fertőzés komolyabb kockázatot jelenthet, mint egy teljesen egészséges, fiatal felnőttnél.
-
-
Oltottsági státusz
-
Ha valaki korábban már kapott hepatitis A elleni oltást, vagy most beoltatja magát, a kockázat érdemben csökken.
-
-
Higiénés fegyelem
-
Reálisan végig tudja-e vinni az illető, hogy minden étkezés előtt kezet mosson/fertőtlenítsen, válogassa meg, hol és mit eszik, mit iszik?
-
-
Saját kockázatvállalási szint
-
Van, aki egy ilyen járványhelyzetben inkább átszervezi az utat egy későbbi időpontra, más vállalja a kockázatot fokozott óvatossággal.
-
A döntés tehát személyes, és érdemes lehet orvossal, háziorvossal, gyermekorvossal is átbeszélni, különösen, ha idősebb családtaggal, gyerekkel vagy krónikus beteggel terveztek utazni.
