Bejelzett a radar! Most kiderül fehér karácsonyunk lesz-e!

A karácsony közeledtével Magyarországon minden évben ugyanazok a kérdések kerülnek elő – és ettől lesz igazán ismerős az ünnepi hangulat. Nemcsak az ajándékokon, a menün és a rokonlátogatáson gondolkodunk, hanem olyan „nemzeti ügyeken” is, mint hogy melyik csatorna adja idén a Reszkessetek, betörők!-et, és lesz-e végre fehér karácsonyunk.

Az ünnep körüli beszélgetéseknek ma már ugyanúgy része az időjárás, mint a filmek, a bejgli és a halászlé. A meteorológusok számításai, a hosszú távú modellek, a népi jóslatok és az Erzsébet-napi megfigyelések egyszerre vannak jelen – sokszor egymásnak ellentmondva. Nézzük, hogyan áll össze ebből a különös, tipikusan magyar „téli nagy kérdések” csomagja.

Reszkessetek, betörők! – amikor egy film szinte ugyanolyan fontos, mint a bejgli

A magyar karácsonyhoz annyira hozzánőtt a Reszkessetek, betörők!, hogy sokak szerint amíg Kevin nem csap csapdát a lépcsőn, addig „nem is igazi karácsony” az ünnep. Évről évre:

• cikkek jelennek meg arról, melyik csatorna adja, mikor, hányszor,

• közösségi oldalakon mémek terjednek: „Ha megy a Reszkessetek, betörők!, akkor hivatalosan is karácsony van.”,

• családok ezrei időzítik a sütést-főzést úgy, hogy legalább egyszer „odafüleljenek” a háttérben szóló filmre.

Ez a jelenség túlmutat egy „sima” filmvetítésen. A Reszkessetek, betörők! mára:

• generációs kapocs: sokan gyerekként látták először, ma már a saját gyerekeikkel nézik újra,

• rituális elem: a díszítés, főzés, ajándékcsomagolás mellett egyszerűen hozzátartozik a decemberi napokhoz,

• és egyfajta biztonságérzetet is ad: amíg ugyanaz a film, ugyanazon az ünnepen, újra és újra felbukkan, úgy érezzük, a világ mégsem változott akkorát.

Ugyanilyen visszatérő kérdés azonban az is: „idén végre lesz-e fehér karácsony?” – és ezen a ponton lép színre a meteorológia és a népi bölcsesség.

Fehér karácsony: vágy, emlék, statisztika

A „fehér karácsony” fogalma mélyen beleivódott a magyar ünnepi képzetekbe. A legtöbben úgy képzeljük az ideális szentestét, hogy:

• odakint halk hóesés,

• az udvaron, utcán hólepel fedi a tájat,

• a gyerekek még délután szánkóznak, hóembert építenek.

Az utóbbi évtizedekben viszont egyre gyakrabban fordul elő, hogy karácsony idején:

• csak eső esik,

• vagy enyhe, nedves, szürke idő érkezik,

• és a havas karácsony inkább kivétel, mint szabály.

Ezért minden év végén felmerül a kérdés:

Mit mondanak az előrejelzések? Lesz-e idén hó karácsonykor?

A válasz sosem egyszerű, mert:

• a szezonális modellek csak valószínűségeket adnak,

• a karácsony körüli pár nap időjárása nagyon kis részlet egy hosszú, változékony téli időszakban,

• és a klímaváltozás miatt a korábbi „megszokott” minták is átalakulóban vannak.

Mégis, a meteorológusok igyekeznek valamilyen irányt mutatni: hidegebb, enyhébb, csapadékosabb vagy szárazabb időszak felé billen-e az esély. A népi megfigyelések pedig mindehhez egy különösen érdekes, hagyományos „szűrőt” adnak – ezek közül az egyik legfontosabb Erzsébet napja.

Erzsébet-nap: amikor a népi bölcsesség „előrejelzi” a karácsonyt

November 19-e, Erzsébet napja a magyar népi időjóslás egyik „kulcsdátuma”. A régi megfigyelések szerint:

• ha Erzsébet napján esik az eső, akkor enyhe télre számíthatunk,

• ha viszont hó esik ezen a napon, akkor jó eséllyel fehér karácsonyunk lesz.

Ez a mondás nem véletlen: a régiek az évszázadok alatt azt látták, hogy:

• amikor már november második felében megjelenik a hideg és a hó,

• akkor nagyobb az esélye annak, hogy a tél időben és erősen „megérkezik”,

• és a karácsonyi időszakra tartós hideg, akár hótakaró alakul ki.

Ha viszont:

• csak eső esik,

• vagy az idő kifejezetten enyhe,

• nagyobb a valószínűsége annak, hogy a tél igazán kemény arca később, akár januárban mutatkozik meg.

A mostani előrejelzések – a források szerint – nem igazán ígérnek havazást Erzsébet-napra, így a népi megfigyelés alapján inkább az „esős, enyhe tél” forgatókönyv tűnik valószínűbbnek, legalábbis a tél eleji időszakra.

Ebből az következne, hogy Erzsébet-nap szerint idén nem lesz klasszikus fehér karácsony. De itt lépnek színre az időjárási modellek, amelyek kicsit árnyaltabban közelítenek.

Térképek, modellek, valószínűségek: mit mondanak a szakemberek?

Korábban már napvilágot látott egy olyan térkép, amely Magyarország különböző vármegyéire adta meg a fehér karácsony valószínűségét.

Eszerint:

• több vármegyében csak alacsony–közepes eséllyel számolhatunk havas karácsonnyal,

• ugyanakkor három vármegyében akár 50% körüli esélyt is adtak a szakemberek a fehér ünnepre – főként a hegyvidéki, magasabb fekvésű területeken.

Ez nem azt jelenti, hogy a fél ország biztosan „zöld”, a másik fele pedig garantáltan „hófehér” lesz. Sokkal inkább:

• valószínűségi eloszlásról van szó,

• ahol a domborzat, a mikroklíma és a nagyobb léptékű légköri helyzet együttesen határozza meg, hol és mennyi hó hullhat,

• és az is előfordulhat, hogy

  • az egyik vármegyében csak eső esik,

  • míg pár tucat kilométerrel odébb a magasabban fekvő részeken összefüggő hótakaró alakul ki.

A meteorológusok és időjárási modellek alapján tehát:

• egyáltalán nem kizárt a fehér karácsony,

• sőt, bizonyos térségekben jóval átlag feletti az esély rá,

• és az is benne van a pakliban, hogy az ország nagy részén hullhat olyan mennyiségű hó, amely rövid időre még a síkvidéki területeken is megmarad.

Január második felére komoly havazást jeleznek

A hosszabb távú modellek egy másik, fontos üzenetet is hordoznak:
a nagyobb télies fordulatot sok előrejelzés inkább január második felére teszi.

Ez azt jelenti, hogy:

• a karácsony körüli időszakban lehet hideg, lehet havas, de ez még nem feltétlenül tartós tél,

• viszont január második felétől nagyobb a valószínűsége

  • a komolyabb lehűlésnek,

  • az erősebb hóeséseknek,

  • és annak, hogy a hó napokig, akár hetekig is megmarad.

A magyar emlékezetben sokszor él a kép, hogy a „tél = december és karácsony”. Valójában a klimatológiai statisztikák szerint gyakran:

• január és február a leghidegebb,

• a tartós hótakaró és a „igazi farkasordító hideg” gyakrabban a karácsony utáni időszakban érkezik.

Így, még ha karácsonykor nem is lesz mindenütt igazi „mesebeli havas táj”, jó eséllyel a tél későbbi szakaszában megérkezhet az a hó, amire sokan vágynak – akár síkvidéken is.

Népi jóslatok vs. modern meteorológia – kié az utolsó szó?

Érdekes kettősség figyelhető meg Magyarországon:

• egyrészt sokan követik a modern meteorológiai portálokat, radarképeket, modelleket,

• másrészt a népi jóslatok, szentek napjai, időjárási mondások ma is szerves részei a mindennapi beszélgetésnek.

Erzsébet-nap, Luca-nap, András-nap – mind-mind olyan időjárást jósló dátumok, amelyek:

• egykor életbevágóan fontosak voltak a földművelés, állattartás, szőlő- és gyümölcstermesztés szempontjából,

• ma inkább kedves, nosztalgikus kapaszkodók a tél értelmezéséhez.

A valóság az, hogy:

• a népi megfigyelések gyakran valós, hosszú távú tapasztalaton alapulnak,

• de a klímaváltozás, a városiasodás, a légköri folyamatok átalakulása miatt

  • ma már nem mindig működnek olyan „biztos jelként”, mint régen.

A meteorológiai modellek ugyanakkor:

• komoly adatbázisokra,

• műholdas és radarmérésekre,

• fizikai és statisztikai módszerekre támaszkodnak,

de még így is csak valószínűségeket tudnak adni, nem 100%-os garanciát.

A legjobb, amit tehetünk, hogy a kettőt együtt értelmezzük:

• meghallgatjuk, mit mondott Erzsébet napja,

• megnézzük, mit jeleznek az egyre pontosabb előrejelzések,

• és közben elfogadjuk: az időjárás mindig tartogat meglepetést.

A karácsony hangulatát nem csak a hó dönti el

Bár a fehér karácsony látványa sokak számára a „tökéletes ünnep” része, érdemes emlékezni arra is, hogy:

• a karácsony nem csak időjárásfüggő;

• a hangulatot

  • a családi együttlét,

  • a szokások, filmek, ételek,

  • a gyertyák, fények, illatok, zenék
    adja igazán.

Lehet, hogy:

• odakint eső esik,

• vagy csak fagyos, száraz, ködös az idő,

de amíg:

• a nappaliban szól a Reszkessetek, betörők!,

• a konyhából kijön a bejgli és a töltött káposzta illata,

• a fa alatt ott vannak a gondosan kiválasztott ajándékok,

addig a karácsony hangulata nem lesz „kevesebb”, csak mert az udvaron nem ropog a hó.

Másrészt az is igaz, hogy ha mégis megérkezik a hó – akár karácsonykor, akár január végén –, az felteszi a pontot az i-re, és visszahoz valamit azokból a gyerekkori telekből, amikor a díszek mellett a havas táj is hozzátartozott az ünnephez.