A fűtési szezon beköszöntével egyre több háztartásban gyújtanak be a konvektorok, kályhák és kandallók, ám nem mindenki figyel oda arra, hogy mivel is fűt. Pedig a szabályok világosan fogalmaznak: aki tiltott anyaggal fűt, az komoly pénzbírságra számíthat, amely akár több tízezer vagy súlyosabb esetben százezer forintos nagyságrendet is elérhet. A hatóságok már megkezdték az ellenőrzéseket, a szabályszegőknek pedig nincs sok mozgásterük – a szennyező fűtés nemcsak környezetkárosító, hanem súlyosan jogellenes is – írja a sonline.hu.
A fűtési szezon elindult – de nem mindegy, mivel gyújtunk be
Ahogy a hőmérséklet csökken, egyre több háztartásban kezdik meg a fűtést, sokan azonban a drága tüzelőanyagok helyett „házi megoldásokhoz” nyúlnak: elégetik a felesleges hulladékot, régi bútordarabokat vagy műanyagot. Ez viszont szigorúan tilos, és nemcsak egészségügyi, hanem jogi következményekkel is járhat.
A sonline.hu szerint a hatóságok már több településen észleltek szabálytalan égetést. Tóth Ágoston barcsi jogász elmondta:
„A magyar jogszabályok egyértelműen előírják, hogy csak természetes eredetű, tiszta tüzelőanyag használható. Aki mással fűt, az nemcsak a levegőt szennyezi, hanem törvényt is sért.”
Csak bizonyos anyagok használhatók fűtésre
A hatályos környezetvédelmi előírások szerint kizárólag az alábbi tüzelőanyagok használata engedélyezett:
-
száraz tűzifa,
-
fabrikett vagy pellet,
-
természetes eredetű faapríték vagy fapellet,
-
papír és karton kis mennyiségben, kizárólag gyújtósnak.
Ezek az anyagok egyenletesen égnek, kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, és nem rongálják a fűtőberendezést.
Ezekkel TILOS fűteni
A tiltott anyagok listája hosszú, és a hatóság minden évben hangsúlyozza, hogy ezek használata egészségkárosító és jogsértő. Az alábbi anyagokkal tilos fűteni:
-
Háztartási hulladék: ételmaradék, csomagolóanyag, PET-palack, flakon, szemét.
-
Műanyagok: nejlonzacskó, műanyag bútor, PVC-cső.
-
Gumi: autógumi, gumicső, gumitalp.
-
Festett, lakkozott, pácolt vagy ragasztott fa: régi bútorlap, forgácslap, rétegelt lemez.
-
Textíliák és cipők: rongy, ruha, bőr vagy műbőr darabok.
-
Papír és karton nagy mennyiségben: újság, doboz, irodai papír.
-
Vegyszerrel kezelt növényi maradványok: fóliázott szalma, növényvédőszerrel szennyezett hulladék.
-
Veszélyes hulladék: akkumulátor, olajos rongy, festékes doboz, aeroszolos flakon.
Ezek égetésekor dioxinok, nehézfémek és egyéb mérgező anyagok kerülnek a levegőbe, amelyek nemcsak a környezetet, hanem a fűtőberendezést és a lakók egészségét is súlyosan károsítják.
Bírság járhat a tiltott anyagok használatáért
A fűtés ellenőrzését a jegyző, a katasztrófavédelem, illetve a környezetvédelmi hatóság végezheti. Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy valaki tiltott anyaggal fűtött, komoly pénzbírságra számíthat.
-
Az első szabályszegés esetén 20 000 – 50 000 forintos bírság is kiszabható.
-
Ismételt vagy súlyos esetben – például ha a füst közvetlen egészségkárosodást okoz, vagy a település levegőminőségi határértékeit veszélyezteti – a bírság elérheti a 100 000 forintot is.
-
Ha pedig a szabályszegés környezetszennyezéssel vagy tűzveszéllyel jár, büntetőeljárás is indulhat, amely pénzbüntetéssel vagy akár elzárással is végződhet.
„Aki nem engedélyezett anyaggal fűt, az nemcsak magát, hanem a szomszédait és az egész közösséget veszélyezteti” – figyelmeztetett a jogász.
Miért ennyire veszélyes a hulladékégetés?
A tiltott anyagok égetésekor keletkező füstben nagyon magas a szállópor (PM10 és PM2,5) koncentráció, amely a tüdőbe jutva súlyos betegségeket, például asztmát, hörghurutot vagy szív-érrendszeri problémákat okozhat.
A műanyagok égése során felszabaduló gázok rákkeltő vegyületeket is tartalmaznak, miközben a fűtőberendezést és a kéményt is károsítják, ami tűzveszélyt is előidézhet.
Különösen veszélyes a nedves fa használata:
A nedves fa égése során ugyanis a fa nedvességtartalma miatt nem ég el tökéletesen, így sokkal több káros anyag keletkezik. A füstben lévő kátrány lerakódik a kéményben, ami kéménytüzet is okozhat. Emellett a nedves fa égése jóval rosszabb hatásfokú, vagyis több fát kell elégetni ugyanannyi hő előállításához, ez pedig hosszú távon drága és veszélyes megoldás.
„A legtöbben azt hiszik, hogy a nedves fa olcsóbb megoldás, de valójában többet kell belőle használni, ráadásul a kazánt és a kéményt is gyorsabban tönkreteszi. Ezzel nemcsak pénzt, hanem egészséget is veszítenek” – magyarázta Tóth Ágoston jogász.
A hatóságok idén külön figyelnek a szabályszegőkre
A fűtési időszak kezdetével a települési önkormányzatok, a katasztrófavédelem és a környezetvédelmi hatóságok fokozott ellenőrzéseket tartanak országszerte. A bejelentéseket a lakosság is megteheti: ha valahol feltűnően büdös, sűrű, fekete füstöt látnak, az gyanút adhat tiltott égetésre, és érdemes értesíteni az önkormányzatot.
A hatóságok szemrevételezéssel, helyszíni mintavétellel és levegőminőség-méréssel is ellenőrzik, hogy a fűtés megfelel-e a jogszabályoknak. Ha beigazolódik a gyanú, a tulajdonos akár több tízezer forintos bírságra is számíthat – különösen akkor, ha ismételten megszegi a szabályokat vagy másokat veszélyeztet a füsttel.
Mit tehetünk, ha olcsóbban, de szabályosan akarunk fűteni?
A szakértők szerint több lehetőség is van arra, hogy környezetbarát, mégis költséghatékony módon oldjuk meg az otthonunk fűtését:
-
Válasszunk száraz tűzifát – legalább fél évig szárított, keményfát (tölgy, bükk, akác).
-
Használjunk pelletet vagy fabrikettet, amelyek jó hatásfokkal, tisztán égnek.
-
Ne égessünk hulladékot, még papírt sem nagy mennyiségben.
-
Tisztíttassuk rendszeresen a kéményt, évente legalább egyszer.
-
Figyeljünk a légbevezetésre, mert a nem megfelelő légáramlás szén-monoxid-mérgezéshez vezethet.
Az önkormányzatok és a katasztrófavédelem minden évben kiemelik: a helyes tüzeléssel nemcsak a levegő minőségét óvjuk, hanem saját egészségünket és otthonunk biztonságát is.
Súlyos következmények is lehetnek
A tiltott anyagokkal történő fűtés nemcsak bírsággal, hanem bűncselekménnyel is végződhet, ha a tevékenység jelentős környezetkárosítást vagy egészségkárosodást okoz. Ilyen esetekben környezetszennyezés vétsége miatt is indíthatnak eljárást, amely akár elzárással vagy több százezer forintos pénzbüntetéssel is járhat.
„Nemcsak arról van szó, hogy valaki spórolni akar a fűtésen – ezzel a szomszédai és a közösség egészségét is kockáztatja. Az ilyen magatartás ellen a hatóság köteles fellépni” – fogalmazott a szakértő.
A tiszta levegő közös felelősség
A téli hónapokban a levegőszennyezés akár 40–50%-át is a helytelen lakossági fűtés okozza. A füst, a korom és a szállópor a városokban és falvakban egyaránt problémát jelent. A levegőminőség romlása hosszú távon tüdőbetegségekhez, szív- és érrendszeri gondokhoz vezethet, különösen az idősek és a gyerekek körében.
A környezetvédelmi szakemberek arra kérik a lakosságot, hogy tartsák be a fűtésre vonatkozó szabályokat, mert a tiszta levegő mindenki érdeke. A hatóságok bírságolása nem öncélú: a cél a megelőzés és a szemléletformálás.A fűtési szezon elindult, de nem mindegy, mivel és hogyan fűtünk. Aki tiltott anyagokat éget, komoly bírságra és hatósági eljárásra számíthat. A tiszta, engedélyezett tüzelőanyagok használatával viszont nemcsak a pénztárcánkat, hanem a környezetünket és egészségünket is megóvhatjuk – írja a Dívány.
