A 2019. évi CXXII. törvény, közismertebb nevén a Tbj., 2020. július 1-jén lépett hatályba, és alapjaiban alakította át a magyar járulékfizetési rendszert. A korábban külön kezelt nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokat összevonták, helyettük egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot vezettek be. A cél az volt, hogy egyszerűbbé váljon a bérszámfejtés és csökkenjen az adminisztrációs teher a munkáltatók és a biztosítottak számára.
Mi volt korábban, és mi változott?
2020 előtt a dolgozóknak 10 százalék nyugdíjjárulékot és 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kellett fizetniük. Ezek különböző célokat szolgáltak: a nyugdíjjárulék az öregségi ellátást, az egészségbiztosítási járulék az orvosi ellátást és a táppénzt, míg a munkaerő-piaci járulék a munkanélküli segélyt finanszírozta. Az új rendszer mindezt egyesítette, így ma már egyetlen, egységes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot vonnak le.
Maradtak kivételek: ahol továbbra is 10 százalék a nyugdíjjárulék
Bizonyos jövedelmek esetében továbbra is a korábbi 10 százalékos nyugdíjjárulék érvényes. Ilyen például a gyermekgondozási ellátás (gyed, gyes, gyet, gyod), az ápolási díj, a rehabilitációs ellátás, a rendvédelmi és honvédelmi egészségkárosodási járadék, a hősi egészségkárosodási ellátás, valamint az álláskeresési támogatás és a nyugdíj előtti segély. Ezek után is vonják a nyugdíjjárulékot, tehát az érintettek szolgálati időt szereznek, ami későbbi nyugdíjjogosultságuk szempontjából rendkívül fontos.
Ki mentesül a nyugdíjjárulék alól?
Nem kell járulékot fizetniük a saját jogú nyugdíjasoknak, valamint azoknak az özvegyi nyugdíjasoknak, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, például ha gyesen, gyodon vagy ápolási díjon vannak. Ugyanakkor az özvegyi nyugdíjas önként is dönthet a járulékfizetés mellett, amivel további szolgálati időt gyűjthet és ezzel növelheti a saját öregségi nyugdíja összegét.
Egyházi és szövetkezeti járulékfizetők
A Tbj. törvény kiterjeszti a járulékfizetési kötelezettséget az egyházi szolgálati viszonyban álló személyekre is, akik után a minimálbér alapján kell a nyugdíjjárulékot megfizetni – ezt az adott egyház rendezi a NAV-val. Szociális szövetkezeti tagok szintén fizetnek, ha tagi munkavégzésért pénzbeli juttatást kapnak.
Miért fontos a tudatos járulékfizetés?
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy minden hivatalosan bejelentett, járulékfizetéssel fedezett időszak szolgálati időnek számít, ami alapvetően befolyásolja a későbbi nyugdíj összegét. Ezért javasolt, hogy mindenki rendszeresen ellenőrizze saját társadalombiztosítási és nyugdíjnyilvántartását az Ügyfélkapun keresztül.
A Tbj. törvény bevezetése egyszerűsítette a járulékfizetést, ugyanakkor továbbra is biztosította, hogy a speciális élethelyzetben lévők — például gyermekgondozók vagy álláskeresők — ne essenek ki a nyugdíjrendszerből. Az egységes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék egy átláthatóbb és hosszú távon fenntarthatóbb rendszert teremtett, amelyben mindenkinek érdemes odafigyelni arra, hogy mikor, milyen jövedelme után történik járulékfizetés.
