Lengyelország történetének egyik legnagyobb energetikai átalakulása indul el a következő években. Az uniós klímavédelmi célokkal összhangban a kormány bejelentette: 2030-tól tilos lesz új épületekbe gázkazánt szerelni, és 2040-re teljesen kivonják ezeket a berendezéseket a forgalomból. A döntés több millió lengyel háztartást érint, és bár a cél a fenntarthatóság és a klímasemlegesség felé vezető út, az átállás komoly anyagi és infrastrukturális kihívásokat hoz magával.
Fokozatos kivezetés és az EU „Fit for 55” célkitűzése
A szabályozás az Európai Unió „Fit for 55” programjához kapcsolódik, amelynek célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. A terv része, hogy az energiafelhasználásban fokozatosan háttérbe szoruljanak a fosszilis energiahordozók – így a földgáz is –, helyüket pedig megújuló, alacsony kibocsátású technológiák vegyék át. Ennek jegyében 2025-től Lengyelországban közpénzből már nem finanszírozhatók hagyományos gázkazánok. Kivételt csupán azok a hibrid rendszerek képeznek, amelyekben a gázkazán megújuló energiaforrással – például hőszivattyúval vagy napelemmel – kombináltan működik. Ezzel a lépéssel a kormány a lakosságot is arra ösztönzi, hogy energiatudatosabb fűtési megoldásokra váltson.
2030: az új építkezések már nem kaphatnak gázkazánt
A következő nagy lépés 2030-ban érkezik, amikor minden új építésű ház és lakás esetében tilos lesz gázkazánt telepíteni. Ez a döntés gyakorlatilag lezárja a földgáz mint elsődleges fűtőenergia korszakát az új épületekben. Az új szabályozás ösztönzi az építtetőket, hogy már eleve korszerű, megújuló energián alapuló rendszereket válasszanak – például hőszivattyút, napkollektort vagy pelletkazánt. A jelenlegi lakóingatlanokban működő kazánokat 2040-ig fokozatosan ki kell majd vonni a használatból. Ez hosszú, több mint egy évtizedes átmeneti időszakot jelent, de az átállás így is jelentős beruházási költségekkel jár majd.
A lakosságra nehezedő költségek és támogatási programok
Lengyelországban jelenleg több mint 2 millió háztartás használ gázkazánt. Ezek egy része a 2018-ban elindított „Czyste Powietrze” (Tiszta Levegő) program keretében kapott támogatást korszerűsítésre. A program célja az volt, hogy a régi, szennyező fűtési rendszereket hatékonyabb, energiatakarékosabb eszközökre cseréljék. 2024 nyarán újra megnyílt egy átmeneti támogatási ablak, amely 70 millió zloty (kb. 6,2 milliárd forint) keretösszeggel segítette a kazáncserét. Ez mintegy 3000 háztartás számára jelentett pénzügyi segítséget, beleértve a rendszer telepítését, a vízmelegítő berendezéseket és a régi kazánok bontását is. Ez volt azonban az utolsó ilyen lehetőség, hiszen 2025-től csak megújuló energiát használó rendszerekre jár majd állami támogatás.
A gázfűtés drágulása tovább gyorsíthatja az átállást
A földgáz ára Lengyelországban – akárcsak Európa más részein – folyamatosan emelkedik. 2024 júliusában 17 százalékkal, 2025 januárjától pedig újabb 24,7 százalékkal nőtt a lakossági gázdíj. A szakértők szerint a következő években tovább fokozódik a drágulás, különösen a 2027-ben bevezetendő ETS2 rendszer hatására. Ez az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer kiterjesztése, amely alapján az épületek és a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásáért is fizetni kell majd. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gázfűtés nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is egyre kevésbé lesz versenyképes, hiszen a háztartásoknak minden megtermelt tonna szén-dioxid után kibocsátási díjat kell fizetniük.
A társadalmi hatások – kihívások a háztartások számára
Bár a döntés környezetvédelmi szempontból üdvözlendő, sok lengyel háztartás számára komoly pénzügyi teher lesz a gázfűtésről való átállás. Egy modern hőszivattyú telepítése akár 3–5 millió forintnyi összegbe is kerülhet, míg egy napelemes rendszer kiépítése szintén több milliós tétel. A lengyel kormány ígéretet tett arra, hogy a jövőben új, EU-s és nemzeti forrású támogatási programokat indítanak a zöld energia felé való átmenet megkönnyítésére. Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztetnek: ha a lakosság anyagi támogatás nélkül marad, sokan nem tudják majd időben lecserélni a kazánjukat, ami akár fűtési nehézségekhez is vezethet a következő évtizedben.
Környezetvédelmi célok – a hosszú távú nyereség
A kormány szerint a mostani intézkedések elengedhetetlenek Lengyelország klímasemlegességi céljainak eléréséhez. Az ország energiafogyasztásának több mint harmada még mindig fosszilis forrásból származik, és a lakossági szektorban különösen magas a gázfelhasználás aránya. A gázkazánok kivonása így nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenti, hanem hozzájárul a légszennyezés visszaszorításához is – különösen a nagyvárosokban, ahol a fűtési szezonban gyakoriak a szmogriadók. Hosszú távon a cél egy függetlenebb, fenntarthatóbb energiarendszer, amelyben a megújuló energiaforrások – mint a szél-, nap- és geotermikus energia – veszik át a vezető szerepet.
A lengyel példa irányt mutathat más országoknak is
Lengyelország lépése precedenst teremthet a közép-európai régióban. A szomszédos országok – köztük Magyarország, Szlovákia és Csehország – hasonló klímapolitikai kötelezettségeket vállaltak, így nem kizárt, hogy hasonló tiltások a következő években máshol is megjelennek. A szakértők szerint a lengyel átállás eredményei kulcsfontosságúak lesznek abban, hogy más országok miként tudják kezelni a lakossági fűtési rendszerek zöldítését.
2030-tól Lengyelországban tilos lesz új épületekbe gázkazánt szerelni, 2040-re pedig teljesen kivonják őket a használatból. A 2025-ös közpénz-finanszírozás megszűnésével és a 2027-es ETS2 rendszer bevezetésével a gázfűtés kora lassan véget ér. Bár az átállás nehéz és költséges lesz, hosszú távon tisztább levegőt, kisebb kibocsátást és fenntarthatóbb energiafelhasználást hozhat a lengyel társadalom számára – írja a Money.
