Orbán Viktor és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy 2025. október 6-tól elérhető lesz a vállalkozások számára egy 150 millió forintos plafonnal rendelkező, fix 3 %-os kamatozású hitel a Széchenyi Kártya Program keretében.
A lépés célja, hogy a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – könnyebb és kiszámíthatóbb finanszírozáshoz jussanak olyan konstrukcióban, amely nem bürokratikus, szabadon felhasználható és nem változó kamatozású.
A kormány várakozásai szerint ez az intézkedés segíti a gazdaság élénkítését, beruházások ösztönzését, és mérsékli a hitelköltség terheit a vállalkozások számára.
Mi újság az „újrabejelentett” egyéni vállalkozással?
Bár nem találtam hiteles forrást arra, hogy egy új egyéni vállalkozás forma vagy konstrukció lett volna bejelentve, a sajtóban gyakran összekapcsolják az új hitelprogram intézkedéseit az egyéni vállalkozók kedvezményes feltételeinek javításával. Érdemes átnézni, mire hivatkoznak a források:
-
Orbán Viktor interjújában elhangzott, hogy az alanyi áfamentesség határát fokozatosan emelni kívánják – például 18 millióról 20 millióra, ill. 22-ről 24 millió forintra.
-
A katás adózás kapcsán is szó esett: Orbán szerint a rendszer eredeti formájában sok visszaéléshez vezetett, így csak egy átgondolt, új keretek közötti visszahozatal jöhet szóba.
Tehát az „újonnan bejelentett egyéni vállalkozás” kontextusban valószínűleg azt értik, hogy az egyéni vállalkozók számára kedvezőbb szabályok, adózási könnyítések és hitellehetőségek válnak elérhetőbbé.
A hitel részletei és feltételei
A bejelentett program főbb jellemzői:
| Paraméter | Részletek |
|---|---|
| Kamatozás | Fix 3 % |
| Maximális összeg | 150 millió forint |
| Időpont | Október 6-tól elérhető |
| Elérhetőség | Kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók (Széchenyi Kártya Program révén) |
| Felhasználhatóság | Szabad felhasználás, nem kötött célokra |
A hitelprogramkal együtt a kormányzat kinyilvánította: nemcsak szűk célokra (beruházásokra) lesz felhasználható, hanem likviditási és forgóeszköz célokra is, amiket eddig 4,5 %-os kamattal hiteleztek.
Orbán Viktor az Economx interjúban kiemelte: az új konstrukció lényegében a fix 3 % kamatot kiterjesztésként hozza be azokhoz a hitelkategóriákhoz, amelyek korábban magasabb kamatozásúak voltak.
A kamarával (MKIK) kötött együttműködés részeként a kormány azt is célul tűzte ki, hogy a hitel igénylése ne legyen bürokratikus, a feltételek egyszerűek legyenek, és a forrás gyorsan eljusson a vállalkozásokhoz.
Várható költségvetési és makrogazdasági hatások
A hitelprogram megvalósítása természetesen állami forrásokat igényel. Orbán Viktor elmondta, hogy a 2025-ös és 2026-os költségvetés biztosítja a pénzügyi fedezetet az intézkedéshez. A Portfolio szerint a fix hitelprogram 60 milliárd forintos többletkiadást fog jelenteni a költségvetés számára.
Ugyanakkor a kormány reménye az, hogy a vállalkozások alacsonyabb hitelköltsége miatt növekedni fog a beruházási aktivitás, ami hosszú távon magasabb adóbevételeket generálhat.
Orbán úgy fogalmazott: amikor a kormány gazdaságfejlesztésre fordít forrásokat, kevésbé kockázatosnak ítéli, mint amikor jóléti kiadásokra megy el pénz. A cél, hogy a támogatások a gazdaság teljesítőképességét növeljék.
Lehetséges kihívások és kritikák
Bár a bejelentés nagy ígéret, több kérdés is felmerül:
-
Fenntarthatóság
A hitelprogram költségvetési terhét hosszú távon is viselni kell. Ha a gazdasági növekedés nem tud kompenzálni, az államháztartásra nyomást gyakorolhat. -
Adminisztratív terhek
A program sikeressége nagyban múlik azon, mennyire gördülékeny az igénylés, mennyi adminisztrációval jár, és milyen feltételeknek kell megfelelnie a vállalkozónak. -
Célzás kérdése
Fontos kérdés, hogy kik legyenek jogosultak – minden egyéni vállalkozó és kkV, vagy csak bizonyos méret alattiak, illetve milyen szűrőket alkalmaznak. -
A visszaélések kockázata
A korábbi kata-rendszer példájából tanulva felmerülhet, hogy visszaélések történhetnek: olyan vállalkozók is igénybe vehetik, akik nem feltétlenül érdemlik meg a kedvezményt. -
Hatás késése
Még ha a program jól is működik, a beruházások és fejlesztések hatása csak középtávon érvényesül, nem azonnal.
Hogyan érintheti az egyéni vállalkozókat?
Az egyéni vállalkozók – különösen a kisebbek – számára a hitelprogram nagy lehetőség lehet:
-
Alacsonyabb finanszírozási költség: 3 % kamattal sokkal kedvezőbben juthatnak forrásokhoz, mint a piaci konstrukciókkal.
-
Szabad felhasználhatóság: nem kell feltétlenül beruházásra fordítani, likviditási célokra is használható.
-
Tágabb áfahatár: az alanyi áfamentesség határának emelése (18 → 20, majd 22 → 24 millió) plusz adminisztratív könnyítés lehet.
-
Kata-kérdés: ha a kata visszavezetése újból felmerül, az egyéni vállalkozók számára kedvező adózási konstrukció lehet – de csak átgondolt, visszaéléseket minimalizáló keretek között.
Ugyanakkor, ha a vállalkozás nem tud elég bevételt termelni, a hitel visszafizetése terhet róhat hosszabb távon is.
A friss bejelentés szerint október 6-tól elérhetővé válik a kkv-k és egyéni vállalkozók számára egy fix 3 %-os, 150 millió forintos hitel a Széchenyi Kártya Program keretében. A hitel célja, hogy alacsonyabb költségek mellett nyújtson finanszírozási lehetőséget, enyhítse a vállalkozói terheket és ösztönözze a beruházásokat.
A bejelentés társadalmi és gazdasági hatásai még csak most fognak kibontakozni. A kormány tervei között szerepel, hogy 2026-ban is folytatja a hitelprogram támogatását, illetve a költségvetésből erre 320 milliárd forintot szánnak, amelyből 60 milliárdot a most bejelentett konstrukció finanszírozása tesz ki.
Ugyanakkor az is világos, hogy az intézkedés sikeressége sok múlik majd azon, mennyire tudják elkerülni a bürokratikus akadályokat, visszaéléseket és mennyire tudják biztosítani, hogy a hitelfelvétel valóban azoknak segít, akiknek szüksége van rá.
