Újabb áremelkedés előtt állunk: október 1-jétől emelkednek a kiterjesztett gyártói felelősséghez (EPR) kapcsolódó díjak, amelyeket a gyártóknak és importőröknek kell megfizetniük. Bár papíron a költségeket a vállalatok állják, a valóságban a legtöbb esetben a vásárlók pénztárcáját terhelik majd, hiszen a cégek az emelést beépítik a fogyasztói árakba. Ez szinte minden háztartási terméket érinthet – az élelmiszerektől kezdve a bútorokon át az elektronikai eszközökig.
A díjemelést Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendelete rögzíti, amely jelentősen módosítja a MoHu (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) felé fizetendő EPR-díjak mértékét.
Mi az az EPR-díj, és miért fontos?
Az EPR (Extended Producer Responsibility), vagyis kiterjesztett gyártói felelősség azt jelenti, hogy a gyártóknak és forgalmazóknak fizetniük kell a termékek életciklusa során keletkező hulladék kezelésének költségeit.
Ez a rendszer környezetvédelmi céllal jött létre: a gyártók és importőrök díjat fizetnek a hulladék begyűjtésére, feldolgozására és újrahasznosítására. Az így befolyó összegek elvileg a fenntartható hulladékgazdálkodást segítik, a gyakorlatban azonban a cégek ezt a költséget általában áthárítják a fogyasztókra.
Milyen mértékű a díjemelés?
A rendelet szerint a díjemelés termékcsoportonként eltérő. Vannak kategóriák, ahol csak mérsékelt növekedés látható, másutt viszont akár kétszeres-háromszoros emelkedés is bekövetkezik.
A legnagyobb ugrások:
-
Textiltermékek csomagolása: 67 Ft/kg → 148 Ft/kg (+121%)
-
Reklámhordozó papír: 94 Ft/kg → 204 Ft/kg (+117%)
-
Fa bútor: 17 Ft/kg → 51 Ft/kg (+200%)
-
Sütőolaj és zsír: 36 Ft/kg → 62 Ft/kg (+72%)
-
Autóakkumulátor: 238 Ft/kg → 390 Ft/kg (+64%)
Mérsékeltebb emelések:
-
Üvegcsomagolások: +6–8%
-
Fémcsomagolások: +10–15%
Bár ezek kisebbnek tűnnek, mivel óriási mennyiségben használt termékekről van szó, az árhatás így is jelentős.
Mely termékek drágulhatnak?
A díjemelés a mindennapok szinte minden területét érinti, hiszen szinte minden árucikk csomagolóanyaggal vagy valamilyen EPR-köteles termékkategóriával kapcsolatos.
-
Élelmiszerek: tej, joghurt, készételek, konzervek, befőttek – a csomagolási díjak miatt akár 5–10%-kal emelkedhetnek.
-
Háztartási zsiradékok: napraforgóolaj, margarin – literenként 20–30 forinttal drágább lehet.
-
Textiltermékek: ruhák, cipők, lakástextilek – 5–8%-os árnövekedés várható.
-
Fa bútorok: szekrények, ágyak, asztalok – több ezer forintos pluszköltség kerülhet a végső árra.
-
Elektronikai eszközök: tévék, háztartási gépek, lámpák – szakértők szerint akár 10–15%-os drágulás sem kizárt.
-
Autóipar: akkumulátorok és alkatrészek árnövekedése közvetve a javítási költségeket is emelheti.
Hogyan hat ez a vásárlók pénztárcájára?
A vásárlók számára az EPR-díj emelése közvetve ugyan, de szinte azonnal érzékelhető lesz a boltok polcain. Egy átlagos család havi kiadásai így is magasak a rezsi, élelmiszer és közlekedési költségek miatt – most pedig újabb inflációs tényező lép be.
-
Egy átlagos nagybevásárlás költsége több ezer forinttal is nőhet.
-
A bútor- és elektronikai vásárlások során a pluszköltség tízezres nagyságrendben jelenhet meg.
-
A ruházati kiadások is emelkedhetnek, hiszen a boltok a textiltermékek csomagolási költségeit is áthárítják.
Mekkora inflációs hatással számolnak a szakértők?
A gazdasági elemzők szerint az EPR-díj változtatása önmagában 0,3–0,5 százalékponttal emelheti az inflációt. Bár ez elsőre nem tűnik soknak, az árnövekedés széles körben és mindennapos termékekben jelentkezik, így szinte minden háztartás pénztárcáját közvetlenül érinti.
Az infláció emelkedése különösen azoknak a családoknak lehet megterhelő, akiknek a költségvetése már most is feszes, hiszen minden apró drágulás összeadódik.
Miért pont most történik a díjemelés?
Az EPR-díjak módosítása nem előzmény nélküli. Magyarország 2023-ban vezette be az új hulladékgazdálkodási rendszert, amelyben a MoHu kapta meg az országos hulladékkezelés szervezésének jogát. Azóta több hulladékdíj és közteher is változott, amelyeket részben uniós előírások, részben hazai költségvetési érdekek indokoltak.
Az október 1-jei díjemelés célja hivatalosan a hulladékgazdálkodás fenntarthatóságának erősítése, de a vállalatok és a vásárlók elsősorban a költségnövekedést fogják érezni.
Van-e lehetőség az áthárítás mérséklésére?
Elméletileg a gyártók és kereskedők maguk is lenyelhetnék a díjemelés egy részét, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a verseny és az inflációs környezet miatt inkább szinte teljes egészében áthárítják a fogyasztókra.
Néhány lehetséges enyhítő tényező:
-
A nagy áruházláncok átmenetileg akciókkal próbálhatják kompenzálni az emelkedést.
-
A tudatos vásárlás és a kisebb fogyasztás mérsékelheti a kiadásokat.
-
Egyes gyártók alternatív csomagolóanyagokat kereshetnek, amelyekre alacsonyabb EPR-díj vonatkozik.
Október 1-jétől újabb árhullám indulhat Magyarországon: az EPR-díjak emelése miatt drágulhatnak az élelmiszerek, a textiltermékek, a bútorok és az elektronikai eszközök is. Bár a díjakat papíron a gyártók és importőrök fizetik, a valóságban az árnövekedést szinte teljes egészében a vásárlók érzik meg.
A drágulás széles körű, így a havi nagybevásárlásoktól a bútor- és műszaki cikk vásárlásokig minden területen magasabb árakra kell számítani. A gazdasági elemzők szerint az intézkedés 0,3–0,5 százalékponttal emelheti az inflációt, ami újabb nyomást gyakorol a háztartások költségvetésére.
