Az augusztus 20-i állami ünnepségek idén sem maradtak botrány nélkül. Két népszerű zenekar, a Margaret Island és ByeAlex és a Slepp koncertjeit az utolsó pillanatban mondták le a szervezők, mindenféle hivatalos indoklás nélkül. Az eset gyorsan politikai felhangokat kapott, különösen azután, hogy Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője egy szerdai X-bejegyzésében (korábban Twitter) konkrétan megnevezte az érintett előadókat, és azt sugallta, hogy „a mocskos Fidesz” szlogent visszhangzó művészek egyszerűen ne számítsanak állami szereplésre.
Szerződés volt, koncert nem lett
A két zenekart képviselő Gold Record kiadó nyilatkozata szerint érvényes megrendelői szerződéssel rendelkeztek a fellépésekre, és ők maguk is csak utólag kapták meg a hírt a koncertleállításról. Az indoklás hiánya miatt a kiadó pusztán üzleti döntésként értelmezte az ügyet, és megerősítette: a kártérítési elemeket a szervezők megtérítették számukra – igaz, részleteket nem árulhattak el a titoktartási záradék miatt.
ByeAlex menedzsmentje ezzel szemben a Telexnek úgy nyilatkozott, hogy bár szóban ígéretet kaptak kötbérfizetésre, az azóta sem érkezett meg. Ez utalhat arra is, hogy nem minden háttéregyeztetés zajlik gördülékenyen.
A politikai háttér: listázás vagy véleménynyilvánítás?
A legnagyobb visszhangot Deutsch Tamás X-bejegyzése keltette, amelyben több előadót is felsorolt, név szerint megemlítve többek között Halott Pénzt, Wellhello-t, Kelemen Kabátban-t, valamint Carson Comát, és természetesen a Margaret Islandet és ByeAlexet. A politikus szerint ezek az előadók karrierjük során „állandóan azt üzenték, hogy mocskos Fidesz”, így nem meglepő, hogy egy állami ünnepségből kimaradnak.
A nyilvános listázás sokaknál kiverte a biztosítékot, és kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy politikai meggyőződés alapján szűrik-e a fellépő művészeket az állami eseményeken. Ez a gyakorlat – ha valóban tudatos és rendszerszintű – súlyos kérdéseket vet fel a művészi szabadság, valamint a közpénzből finanszírozott kulturális események nyitottsága tekintetében.
Molnár Áron: „A NER-t is lehet negligálni”
A történtekre Molnár Áron, azaz noÁr is reagált a közösségi oldalán, ahol szolidaritásra szólította fel a hazai zenészeket. Szerinte az ügy egy remek alkalom lenne arra, hogy más zenészek is bojkottálják a NER által szervezett eseményeket, és egyértelműen kiálljanak azok mellett, akiket „arrébb raktak”.
„Minél tovább vártok, vagy hallgattok, annál legitimebb lesz a hatalom ezen fegyvere. Minél többen megszólaltok, annál több léket kap a NER hajója.”
A noÁr mozgalom korábban is aktívan fellépett a kormányzati túlkapások és a politikai megfélemlítés ellen, ezúttal pedig azt hangsúlyozta, hogy a kulturális szereplők hallgatása csak megerősíti a fennálló hatalmi struktúrát.
A koncertlemondások ügyében egyelőre nincs hivatalos magyarázat, és a szervezők sem adtak ki nyilvános közleményt. A történtek ugyanakkor újabb példái annak, hogy a politika milyen szorosra fűzi a szálakat a kulturális élet egyes területein, különösen, ha állami rendezvényekről van szó.
A kérdés az, hogy a művészek és a közönség hogyan reagál minderre. Lesz-e valódi bojkott, vagy marad minden a régiben? És vajon meddig lehet „üzleti döntésként” értelmezni egy-egy politikai alapú kizárást?
