A pillanat, amikor Oroszországot elérte a cunami, a 8,8-as földrengés után

Július 30-án, helyi idő szerint kora reggel hatalmas, 8,8-as magnitúdójú földrengés rázta meg Oroszország távoli keleti részét, a Kamcsatka-félsziget közelében fekvő óceánt. Az esemény az egyik legerősebb, amit valaha észleltek, és a cunami gyorsan több országot is elért.

Hirdetés

 

1. A földrengés és közvetlen hatásai

Az epicentrum közelében lévő Tengeren a rengés közvetlenül, mindössze 15 perccel a hirtelen rengést követően cunamit váltott ki a Kuril-szigeteken, különösen a Szevero-Kurilszk térségében, ahol 3–5 méteres hullámok csaptak egyszerre a partra.

A rengés fészkét rendkívül sekély mélységben (kb. 19–20 km) és a Kuril–Kamcsatka árok közelében észlelték, ami óriási energiát engedett szabadulni. A térségben működő seismológusok szerint ez volt az erősebb rengés, mióta 1952-ben a Szevero-Kurilszk környéki 9,0-es esemény történt.

2. Cunami-reagálás és határátlépés

A rengés miatt több mint tíz országban fejlesztettek ki riasztást, így Japánban, az USA Hawaii és Alaszkai partjainál, Új-Zélandon, Peruban, Chile-ban, Ecuadorban és még Dél-Amerika több tengerparti térségében is kiadtak cunamiriasztást.

Hirdetés

Chile-ban például 1,4 millió embert evakuáltak, ez az ország történetének egyik legnagyobb válságkezelési akciója volt.

Japánban körülbelül kétmillió lakost evakuáltak a Hokkaidói régióból és a Fukushima környékről, mint elővigyázatossági intézkedést is a múltbéli katasztrófák elkerülése érdekében.

3. Oroszország közvetlen érintettsége

A legnagyobb pusztítást az oroszországi Kuril-szigeteken, különösen Szevero-Kurilszk környékén tapasztalták, ahol az abszolút első hullámok 3–5 métert emelkedtek, és mintegy 200 méterre hatoltak be a szárazföldön belülre, elárasztva kikötőket, halászüzemeket és partmenti településeket.

A helyi hatóságok szerint sérültek többen is, míg haláleset jelenleg nem került hitelesen megerősítésre. Villámgyors mentés, illetve vészhelyzeti intézkedések gyorsan beindultak.

4. Szélsőségek és vulkáni reakciók

A rengés utóhatásaként fellángolt a Kamcsatka legismertebb vulkánja, a Kljucsyevszkij, amely lávát és füstöt bocsátott ki, tovább fokozva a környezeti kockázatokat. A rengést követően több kisebb, 6–7-es magnitúdójú utórengés jelentkezett, egy szakértő szerint 59%-os valószínűséggel jöhet még egy új, 7,0 fölötti esemény a következő napokban.

5. Összehasonlítás történelmi precedensekkel

A Kamcsatka térsége az elmúlt évszázadban számos rekord erejű rengést produkált:

  • 1952. november: Szevero-Kurilszk térségében 9,0-es esemény 15 méteres cunamival háromezer áldozattal.

  • 1963: 8,5-ös rengés a Kuril-szigeteken, ismét cunamival.

  • 2006 és 2007: két egymáshoz közeli nagy rengés óriási Tsunami-hullámokat okozott a Kuril–Hokkaido térségben.

Az idei esemény magnitúdója és hatása hasonló nagyságrendű, de a korábbi 52-es eseményhez képest kisebb károkkal és emberéletek nélkül zárult.

Hirdetés
Megosztás