Új rendelet lépett hatályba a munkahelyi egészségügyi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatban, amelyet sok munkáltató félreértelmezett.
Széles körben elterjedt az a téves elképzelés, hogy többé nem kötelező foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani, különösen azokban a munkakörökben, amelyek nem tartoznak a veszélyes kategóriába.
Az A-Lab Medical Kft. sajtóközleménye azonban egyértelművé teszi: a munkáltatók jogi és pénzügyi felelőssége továbbra is fennáll, sőt, bizonyos helyzetekben súlyos következményekkel járhat, ha az éves vizsgálatok elmaradnak.
Tévhit: „Nem kell többé orvosi vizsgálat”
A rendelet valóban átalakította a foglalkozás-egészségügy szabályozását, de nem szüntette meg a kötelezettséget. A módosítás célja az volt, hogy:
- csökkentsék a túlburjánzó adminisztrációt,
- bizonyos munkakörök esetében rugalmasabbá tegyék a vizsgálati kötelezettséget.
Ugyanakkor a munkáltatónak továbbra is gondoskodnia kell arról, hogy:
- kizárólag egészségileg alkalmas dolgozók végezzenek munkát,
- nyomon kövesse alkalmazottai egészségi állapotát,
- biztosítsa a munkakörnyezet egészségre ártalmatlan kialakítását.
Mi történik, ha elmarad a vizsgálat?
A jogszabály szerint a munkáltató nem mentesülhet automatikusan a felelősség alól, ha nem gondoskodik az időszakos vizsgálatokról. Ennek elmulasztása komoly következményekkel járhat:
Munkahelyi baleset esetén: ha például egy autóvezető infarktust kap munka közben és balesetet okoz, a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy nem volt köteles orvosi vizsgálatot szervezni. Ha bebizonyosodik, hogy a rendszeres szűrés hiánya hozzájárult az esethez, az ügyvezető akár büntetőjogi felelősséggel is számolhat.
Kártérítési perek: ha egy volt dolgozó munkahelyi egészségkárosodásra hivatkozva pert indít, és a munkáltató nem tud teljes dokumentációval alátámasztott foglalkozás-egészségügyi nyilvántartást bemutatni, nagy eséllyel veszíti el a pert és jelentős összeget kell fizetnie.
A számok magukért beszélnek
A probléma nem elméleti: 2020 és 2024 között évente 18-20 ezer munkabaleset történt Magyarországon. 2023 első félévében a munkavédelmi bírságok összege elérte a 72 millió forintot, és ebben nincsenek benne a polgári perekből eredő kártérítések.
Az adatok alapján a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok elhanyagolása nemcsak szabálytalan, de üzletileg is kockázatos: hosszú távon sokkal nagyobb kiadást eredményez, mint a szolgáltatások rendszeres biztosítása.
Mikor kötelező továbbra is a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat?
A rendelet nem szüntette meg az alkalmassági vizsgálatokat, hanem munkaköri és szektoriális alapon differenciál:
Veszélyes munkakörökben (pl. építőipar, vegyipar, szállítmányozás): továbbra is teljes körű, rendszeres vizsgálat szükséges.
Irodai, alacsony kockázatú munkakörökben: a vizsgálat esetenként válik kötelezővé, például új munkaviszony létesítésekor, betegszabadság után, vagy panasz esetén.
Ezzel együtt a munkáltató felelőssége továbbra is fennáll: amennyiben nem tudja igazolni, hogy az egészségügyi alkalmasságot ellenőrizte és dokumentálta, könnyen felelősségre vonhatóvá válik.
Mi a teendő a munkáltatók részéről?
Az új szabályozás mellett is érdemes:
- szerződést kötni foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval, még akkor is, ha a kötelezettség nem teljes körű,
- naprakészen vezetni a vizsgálati dokumentációt, hogy jogvita esetén hiteles iratok álljanak rendelkezésre,
- felülvizsgálni a munkaköröket és a kapcsolódó kockázatokat, hogy pontosan tudják, mely dolgozókra milyen szabályok vonatkoznak.
A rendelet nem szüntette meg a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok kötelezettségét, csupán bizonyos munkakörök esetében rugalmasabbá tette.
A munkáltatóknak azonban továbbra is jogi és erkölcsi kötelessége gondoskodni dolgozóik egészségének megőrzéséről.
A mulasztás büntetőjogi felelősséggel, bírságokkal és kártérítési perekkel járhat, így nem érdemes kockáztatni. Az egészségtudatos munkáltatói hozzáállás nemcsak a jogszabályok betartása, hanem a munkavállalók biztonságának záloga is.
