2025 nyarán az átlagosnál melegebb időjárásra számíthatunk Magyarországon – derül ki az MCC Klímapolitikai Intézet legfrissebb előrejelzéséből.
A prognózis szerint a hőhullámok gyakoribbá válnak, hosszabb ideig tartanak, és bár az aszály nem lesz olyan súlyos, mint a tavalyi évben, a vízhiányos állapotok fennmaradása továbbra is várható.
Mesterséges intelligencia és szuperszámítógépes modellek a klíma előrejelzésében
Előrejelzés 2025. június, július, augusztus – Minden megváltozott, ennek nem fogsz örülni!
A nyári klíma kilátásait bonyolult fizikai és matematikai alapú modellek segítségével határozzák meg, amelyek több hétig is eltarthatnak – ismertette Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az InfoRádió műsorában.
Az elemzés során 112 szimuláció alapján készítették el a májustól szeptemberig tartó időszakra vonatkozó előrejelzést, amely a 1991–2020 közötti klímaátlaghoz képest 0,8–1,5 Celsius-fokos melegedést mutat Magyarországon.
Négy különböző modell szerint ez a hőmérséklet-emelkedés júniusban és augusztusban elérheti, sőt, meghaladhatja a két Celsius-fokot is.
Különösen érintettek lehetnek a Dél-Dunántúl és az Alföld térségei, ahol a Kárpát-medence “katlan” jellege miatt a meleg levegő hosszabb ideig bennreked, fokozva a hőérzetet és a kánikula hatásait.
Csapadékhiány és vízhiány: nem lesz akkora aszály, de a probléma nem szűnik meg
A csapadékra vonatkozó előrejelzések szerint 2024-ben megkezdődött egy szárazabb időszak, amely idén is kitarthat. Bár az extrém mezőgazdasági aszály elmaradhat, hidrológiai aszály – vagyis a felszíni és felszín alatti vizek hiánya – már most is jelentkezik, főként a Duna vízgyűjtő területének jelentős részén.
Ennek oka az elmaradt téli csapadék, ami csökkentette a talaj és vízbázisok feltöltődését.
Ez a helyzet mezőgazdasági, környezeti és lakossági vízhasználatra is hatással lesz, különösen a nyári hónapokban, amikor megnő az öntözési igény, miközben a vízbázisok nyomás alá kerülnek.
Hőhullámok és energiafelhasználás
Az emelkedő nyári hőmérséklet közvetlen hatással lesz az energiafelhasználásra is. A hűtési foknapok száma május és október között tovább növekszik, vagyis a légkondicionálók, ventilátorok, hűtési rendszerek használata meghaladja majd az átlagot.
Ez megnövekedett áramfogyasztást eredményez nemcsak a háztartásokban, hanem az iparban és a közszolgáltatásokban is.
Magyarország energiamixe stabil hátteret nyújt
Bár a megnövekedett hűtési igény komoly kihívás, az MCC Klímapolitikai Intézet szerint Magyarország stabil energiamixszel rendelkezik. A nukleáris, fosszilis és megújuló energiaforrások kiegyensúlyozott aránya lehetővé teszi a folyamatos ellátást.
A hazai ipari méretű naperőművek kapacitása meghaladja a 4400 megawattot, és további 2800 megawattnyi teljesítményt képviselnek a háztartási napelemes rendszerek.
Ez a megújuló energia részarányának folyamatos növelésével hosszabb távon is biztosíthatja a fenntartható és biztonságos energiaellátást.
Kiadták a figyelmeztetést – Aki nem cseréli le időben a telefonját, nagy bajba kerül
Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz
Kovács Erik kiemelte, hogy a mostani előrejelzések is azt bizonyítják: a klímaváltozás hatásai már jelen vannak, és ezekhez minél gyorsabban és hatékonyabban kell alkalmazkodni.
Ez nemcsak technológiai, hanem szemléletbeli változásokat is igényel, legyen szó vízgazdálkodásról, mezőgazdaságról, építészetből vagy energiafelhasználásról.
A nyári időszak várható forrósága miatt érdemes időben felkészülni: figyelni a vízfogyasztásra, optimalizálni az energiafelhasználást, és ha lehetséges, alkalmazkodni az árnyékolási, szigetelési megoldásokhoz is.
