A magyarok többsége még mindig reménykedik abban, hogy egyszer újra olyan igazi, fehér karácsony köszönt majd ránk, mint régen. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják: a klímaváltozás gyökeresen átalakította a Kárpát-medence időjárását, és a korábban megszokott havas, fagyos telek már csak ritka vendégek nálunk. Németh Lajos meteorológus szerint a mostani tél sem hoz nagy fordulatot, és a hólapátot ezúttal is nyugodtan a helyén hagyhatjuk.
A szomszédoknál már havazik, nálunk még várni kell
Miközben Ausztriában már több hegyvidéki településen zárni kellett az utakat a hóesés miatt, Magyarországon a november eleje továbbra is enyhe, szinte kora őszi időt hoz. A friss időjárási adatok alapján a nyugat-európai ciklonok ugyan megérkeznek térségünkbe, de nagy mennyiségű havat nem hoznak magukkal.
„Európában évről évre új rekordok dőlnek meg – hőmérsékleti, csapadék- és széladatok egyaránt. Mi sem vagyunk kivétel ez alól” – hangsúlyozta Németh Lajos, aki szerint november inkább nyugodt és enyhébb hónapnak ígérkezik. Az időjárás nem mutat extrém ingadozásokat, és egyelőre nincs kilátás sem tartós fagyra, sem hóviharokra.
A meteorológus szerint nemcsak a hólapátot nem érdemes előkészíteni, de még csak gondolni sem kell rá. „Egy-egy napra előfordulhat ugyan átmeneti lehűlés, néhány fokos fagy, de egész napos hidegről vagy vastag hótakaróról szó sincs” – tette hozzá.
Párás, ködös napok jöhetnek
Az ősz végi időjárás tipikus velejárója lesz a párás, ködös időszak, ami a következő hetekben is uralkodó maradhat. „A nap már alacsonyan jár, a talaj közeli rétegek gyorsan lehűlnek, a szél pedig gyakran elcsendesedik – ezek ideális feltételek a ködképződéshez” – magyarázta Németh Lajos.
Az ilyen helyzetekben a hidegpárna hosszabb ideig is megülhet a völgyekben és az alföldi területeken, miközben a hegyekben akár 10-12 fokkal is melegebb lehet. A szmogos, nyirkos levegő sokaknál okozhat légúti panaszokat, főként az idősebbeknél és a gyerekeknél.
A tél kiszámíthatatlanabb, mint valaha
A meteorológus óvatosságra int: hiába a fejlett előrejelző modellek, hetekre előre pontos képet adni a télről lehetetlen. A Kárpát-medence időjárását számos tényező befolyásolja, például az atlanti ciklonok mozgása, a sarkvidéki hideg levegő délre szivárgása, vagy épp a Földközi-tenger hőmérséklete.
„A leghidegebb időszak valószínűleg január közepétől február elejéig tart majd, de hogy mennyi hó hullik, az már csak becslés kérdése” – mondta a szakember. Hozzátette, hogy az elmúlt tíz év tapasztalatai szerint a tél egyre rövidebb, de egyre hektikusabb: a hirtelen lehűléseket gyakran gyors felmelegedés követi, ami a növényzetet és az élővilágot is megviseli.
A klímaváltozás már érezteti hatását
Nemcsak az emberek, hanem a mezőgazdaság is megérzi az éghajlatváltozás következményeit. A tél hiánya miatt a vegetáció gyakran idő előtt megindul, majd a késői fagyok hatalmas károkat okoznak a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben.
„Már-már megszokott látvány, hogy januárban virágba borul egy magnóliafa, vagy a mandulafák rügyeznek február elején. Ez viszont nem a természet csodája, hanem a rendszer felborulásának egyértelmű jele” – magyarázta Németh Lajos.
A korai virágzás után beköszöntő márciusi fagyok évről évre komoly károkat okoznak, a terméshozam csökken, a gazdák pedig gyakran kényszerű veszteségeket szenvednek el.
Lesz-e még valaha igazi havas tél?
A klímamodellek alapján az elkövetkező évtizedekben Magyarországon tovább csökkenhet a hóval fedett napok száma. A hegyvidéki területeken – például a Mátrában és a Bükkben – ugyan továbbra is előfordulhatnak havazások, de a síelésre alkalmas időszakok egyre rövidebbek lesznek. Az alacsonyabban fekvő területeken, így az Alföldön, a havazás szinte már különleges eseménynek számít.
A szakértők szerint az ország klímája fokozatosan a mediterrán típusú időjárás felé tolódik, ami enyhébb teleket és szárazabb nyarakat jelent. Ez nemcsak az ökoszisztémára, hanem a mindennapi életre is hatással lesz: a városokban kevesebb lesz a hóeltakarítás, de nőhet a téli légszennyezettség, a hőmérséklet-ingadozás pedig a közlekedést is gyakrabban nehezíti majd.
Bár sokan még mindig reménykednek egy klasszikus, havas karácsonyban, a 2025-ös tél inkább enyhe, párás és szürke időt hozhat. A hólapát tehát idén is maradhat a sarokban, de a természetes egyensúly hiánya hosszú távon sokkal komolyabb problémát jelent, mint a hóhiány.
Ahogy Németh Lajos is fogalmazott: a kérdés ma már nem az, hogy mikor esik le az első hó, hanem az, hogy visszatérhet-e valaha a természet rendje, amit évtizedek óta fokozatosan veszítünk el.
