Az időskori juttatások körében Magyarországon 2026-ra több lényeges – jogszabályi és költségvetési – módosítás várható, különösen a tizenharmadik havi nyugdíj („13. havi nyugdíj”), a rendszeres nyugdíjemelés és az éves nyugdíjkorrekció kérdésében. Az alábbi cikk célja, hogy részletesen bemutassa, hogy mi várható 2026-ban a nyugdíjasok számára, továbbá hogy milyen jogosultsági feltételekkel, milyen időpontokban és milyen összegben számolhatnak az érintettek.
1. A 13. havi nyugdíj – visszaépítés, jelenlegi helyzet és 2026-os teendők
1.1 A 13. havi nyugdíj kialakulása
Korábban a magyar nyugdíjrendszerben létezett a plusz „13. havi” ellátás, amelyet a gazdasági válság idején részben vagy egészben kivezetettek. Az elmúlt években fokozatos visszaépítés történt: 2021-től negyed havi, 2022-től fél havi, 2023-tól háromnegyed havi, majd 2024-től ismét a teljes havi nyugdíjnyi összeg került megállapításra a jogosultaknak.
1.2 2026-ra vonatkozó döntés és költségvetési keret
A kormány döntése értelmében 2026 februárjában ismét kifizetésre kerül a 13. havi nyugdíj, vagyis aki jogosult, a rendes februári havi nyugdíjjal együtt pluszban egy teljes havi nyugdíjat kap. A 2026-os költségvetés tervezetében jelentős források szerepelnek a nyugellátásokra és a 13. havi jutalmakra.
1.3 Jogosultsági feltételek és változások
Fontos tudni, hogy a 13. havi nyugdíjra való jogosultság feltételei módosultak, és 2025-től (így 2026-ra is) szigorodtak. A főbb feltételek:
-
A jogosultnak az előző évben legalább egy napig nyugellátásban kell részesülnie.
-
A tárgyév február hónapjában is nyugdíjasnak kell lennie.
-
Az januárban elhunyt nyugdíjas után már nem áll automatikusan visszamenőleg a kifizetés, így a hozzátartozó nem igényelheti a 13. havi juttatást.
-
Az új szabályok értelmében azok, akik mondjuk 2026. január 1-je után kapják meg az első nyugdíjat, nem lesznek jogosultak 2026-ban a 13. havi nyugdíjra, csak 2027-től.
1.4 Mikor és milyen összegben érkezik?
-
A kifizetés időpontja: 2026. februárban – a rendes februári nyugdíjjal együtt.
-
Az összeg nagyjából egy havi nyugdíjnak megfelelő: azaz aki például januárban X ft nyugdíjat kap, februárban kap X ft-nyi pluszt is.
1.5 Mi változik 2026-ra?
Összegzésképpen: 2026-ban a 13. havi nyugdíj megváltozott jogosultsági körrel és időzítéssel fut tovább. A cél, hogy a juttatás átláthatóbb és biztosabb legyen a jogosultak számára, és a kormányzat költségvetési felelőssége is megerősödjön.
2. A rendszeres nyugdíjemelés és a nyugdíjkorrekció – 2026-os előrejelzések
2.1 Nyugdíjemelés: mi kerül emelésre és mikor?
A nyugdíjak értékének megőrzése és az infláció követése érdekében Magyarországon minden év január 1-jével nyugdíjemelés történik. A 2025-ös évre például 3,2 %-os emelést terveztek.
2026-ra vonatkozóan a szakértők 3,6 % körüli inflációkövető emelést valószínűsítenek.
2.2 Nyugdíjkorrekció: mi az és mikor lép életbe?
Az „éves korrekció” azon mechanizmus, amely akkor lép, ha a várható infláció és a tényleges infláció közötti eltérés jelentős. Ezt visszamenőleg, általában novemberben érvényesítik. 2025-ben például 1,3 %-os korrekció várható novemberben.
Ez azt jelenti, hogy novemberben nemcsak a havi nyugdíj emelkedik, hanem visszamenőlegesen az egész évre kihat – így az előző havi + korrekció összege beépül a következő havi nyugdíjba is.
2.3 Mi várható 2026-ban?
A következő modell szerint:
-
Január 1-től: nyugdíjemelés (például ~3,6 %) lép életbe.
-
Novemberben: korrekció a tényleges infláció alapján, visszamenőleg az egész évre (amely kihat a 13. havi ellátásra is).
Ez a kombináció biztosíthatja, hogy a nyugdíjasok ne csak nevezetten, hanem reálértékben is jobban járjanak.
2.4 Milyen kihívások és fenntartások vannak?
Bár a rendszer látszólag kedvező, több szakértő is kiemeli, hogy:
-
Ha az infláció várhatóan magasabb lesz, mint amit a kormány előre tervez, akkor a korrekció is lehet, hogy nem lesz elegendő.
-
A korrekció mechanizmusa nem feltétlenül fedi le az évközi árváltozásokat (pl. ha az év első felében erős volt az infláció).
-
A jogosultsági kör bonyolultabb lehet – például az új szabályok szerint januárban elhunyt jogosultak után már nem automatikus a kifizetés.
3. Az érintettek köre és gyakorlati tanácsok
3.1 Ki az érintett?
Érintettek a következő csoportok:
-
Minden olyan természetes személy, aki 2025. december 31-én már nyugdíjas volt, és 2026 februárjában is folyósítják számára a nyugdíjat.
-
Nyugdíjszerű ellátásban részesülők is – tehát nem csupán az öregségi nyugdíjasok (pl. rokkantsági ellátásban, özvegyi nyugdíjban részesülők) is jogosultak lehetnek.
-
Azok, akik 2026 januárját követően státuszt váltanak, vagy újonnan részesülnek nyugdíjban, nem biztos, hogy 2026-ban még jogosultak lesznek a 13. havi juttatásra.
3.2 Tanácsok az érintetteknek
-
Ellenőrizze, hogy jogosult-e a 13. havi nyugdíjra: ha 2025 végén már nyugdíjas volt és 2026 februárjában is lesz ellátása, akkor nagy valószínűséggel igen.
-
Tervezze a februári hónapot: mivel plusz egy havi nyugdíj is érkezik, ez alkalmat adhat pl. téli rezsiköltségek, gyógyszerkiadások vagy egyszeri nagyobb vásárlások fedezésére.
-
Figyelje a nyugdíjemelést és korrekciót: ha az infláció emelkedik, akkor a 2026-ban esedékes emelés és korrekció is fejlődhet.
-
Ha vállalkozóként, foglalkoztatottként érintett (pl. családtagra tekintettel), akkor a várható juttatásokat vegye figyelembe pénzügyi terveiben.
-
Tartsa szem előtt, hogy a jogosultság feltételei módosultak – ha pl. 2026 januárjában vonul nyugdíjba, akkor a 13. havi juttatás tekintetében csak 2027-től lehet jogosult.
4. Jelentőség és fenntarthatóság
A 13. havi nyugdíj és a nyugdíjemelések célja több szinten is meghatározó:
-
Társadalmi szempontból: az idősek anyagi biztonságát erősíti, értékeli a munkával eltöltött éveket és elősegíti, hogy az időskor ne váljon kiszolgáltatott helyzetté.
-
Gazdasági szempontból: a plusz juttatás februári beérkezése fokozhatja a lakossági fogyasztást, különösen az idősebb korosztályban, ami hozzájárulhat a belső kereslet élénkítéséhez.
-
Költségvetési és finanszírozási szempontból: ugyanakkor a rendszer költségoldala sem elhanyagolható – a 13. havi nyugdíj, valamint az emelések és korrekciók egyaránt jelentős forrásokat kötnek le. Például a 2026-os költségvetésben 585 milliárd forint körüli összeget különítettek el a 13. havi juttatásra.
-
Fenntarthatósági kihívásként: ha a demográfiai folyamatok, a keresetek stagnálása vagy az infláció magas szintje tartósan fennáll, akkor az időskori juttatások fenntarthatósága kérdésessé válhat. Magyar szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a rendszer ne csak névlegesen emelkedjen, hanem reálértékben is.
2026-ra az állami nyugdíjrendszer keretében három fő elem emelkedik fókuszba:
-
A 13. havi nyugdíj, amely továbbra is egy teljes havi juttatást takar, februárban érkezik, de a jogosultsági feltételek szigorúbbak lettek.
-
A nyugdíjemelés január 1-i hatállyal, várhatóan ~3,6 %-os mértékkel, az infláció követése céljából.
-
Az éves nyugdíjkorrekció (például novemberben) visszamenőlegesen az egész évre érvényesítve, biztosítva azt, hogy az év során jelentkező infláció ne nyomja el az időskori juttatásokat.
Ezek az intézkedések együtt azt célozzák, hogy az idősek anyagi helyzete stabilabb legyen, és az állami nyugdíjrendszer kiszámíthatóbbá váljon az érintettek számára. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az egyéni körülmények – például a jogosultság időpontja, nyugdíj- kezdete, nyugdíjszerű ellátás típusa – nagyban befolyásolják, ki mikor és milyen összegre számíthat.
Ezért mindenkinek ajánlott előzetesen tájékozódni, ha nyugdíjba készül vagy már nyugdíjas, hogy a jövő évi juttatásokból ne érje kellemetlen meglepetés.












