Friss expert beszámolók szerint Magyarországon rég nem látott mértékű vízhiány alakulhat ki a közeljövőben. A rossz hírhez az EU friss Vízreziliencia Stratégiája is készült, amely a klímaváltozás és a növekvő vízigények kihívásaira reflektál — és egyben új lehetőségeket kínál a hazai vízipar számára – írja a G7.
A fenyegetés valódi arca
A szakértők szerint már nemcsak mezőgazdasági kérdésről van szó: a vízhiány már most fenyegetést jelent a lakosság egészségére, az energia- és élelmiszerellátásra, a gazdasági stabilitásra és a természeti környezetre is.
A klímaváltozás következményeként a megszokott csapadékmintázat felborult: hosszú aszályokat hirtelen lezúduló, villámárvíz-szerű esőzések szakítanak meg. A talaj víztároló képessége csökkent, ami a mezőgazdaság kiszámíthatóságát és az ivóvízbiztonságot egyaránt veszélyezteti.
Mi a Vízreziliencia Stratégia?
Az Európai Bizottság az új stratégiájában három fő célt fogalmazott meg:
-
-
A vízkörforgás helyreállítása és védelme
-
-
Víztudatos gazdasági rendszer kiépítése
-
Tiszta és megfizethető ivóvízhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára
Mi is történik itthon?
A helyzet súlyosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni: az EU évente mintegy 200 milliárd köbméter vizet használ el – ez például hozzávetőlegesen az ezer Tisza-tó vízkészletének felel meg. A vízfelhasználás zömét négy ágazat teszi ki: energetika, mezőgazdaság, ipar és közüzemi vízszolgáltatás. Együttesen ezek az ágazatok teszik ki a vízfelhasználás 98%-át.
Eközben egyre világosabbá válik, hogy a víz immár stratégiai fontosságú erőforrás, amit nem lehet tovább a megszokott módon elpazarolni.
Magyarország vízkészletei egyre nagyobb stressz alatt állnak: a klímaváltozás, a rendszerszintű vízgazdálkodási hiányosságok és a növekvő vízigény együtt olyan szituációt eredményeznek, amit csak komplex, célzott intézkedésekkel lehet kezelni. A Vízreziliencia Stratégia iránymutatást ad; a kérdés most az, hogy ezt miként lehet konkrét gyakorlati lépésekké konvertálni az országos és helyi szinten egyaránt.
