A nyugdíjkorhatár eltűnéséről beszélt nemrég Lard Friese, az NN-Biztosítócsoport vezérigazgatója. A pénzügyi szakember szerint a klasszikus értelemben vett 65 éves nyugdíjkorhatár a jövőben már nem lesz releváns, mert a világ gyorsan változik: az emberek tovább élnek, tovább maradnak egészségesek, a munka világa pedig sokkal rugalmasabbá válik, mint korábban bármikor. Egyre többen dönthetnek úgy, hogy a hagyományos „nyugdíjas élet” helyett még évekig aktívak maradnak – részben pénzügyi okokból, részben életminőségük megőrzése érdekében – írja a sonline
Friese nyilatkozata szerint a nyugdíjrendszer teljes átalakulás előtt áll, ezért kiemelten fontos, hogy az emberek már aktív éveik alatt elkezdjenek felkészülni a nyugdíjas évekre – pénzügyileg, mentálisan és életmódban egyaránt.
Nem tartható fenn a régi rendszer
A Világgazdaságnak adott interjújában Lard Friese hangsúlyozta:
„A jövőben eltűnhet a hagyományos értelemben vett 65 éves nyugdíjkorhatár. Fontos, hogy az embereket már korán bevonjuk a nyugdíjas éveikkel kapcsolatos döntésekbe, hogy időben elkezdhessenek felkészülni.”
A szakember szerint az a merev, életkorhoz kötött rendszer, amely a 20. században kialakult, ma már egyre kevésbé működőképes. Az életkilátások ugyanis jelentősen javultak: míg évtizedekkel ezelőtt a nyugdíj utáni várható élettartam gyakran csak 10-15 év volt, ma sok országban akár 20-25 évig is élnek az emberek nyugdíjba vonulás után. Ez pedig súlyos pénzügyi és társadalmi kihívásokat jelent a fenntartható nyugdíjrendszer számára.
A szabályok most is változnak
Magyarországon a jelenlegi szabályozás szerint a teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges, de résznyugdíjat már 15 év után is lehet igényelni. A hivatalos nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év – ám sokan már most is rugalmasabb megoldásokat keresnek.
A szakértők úgy látják: a jövőben a nyugdíjrendszer tovább fog nyílni, és több lehetőséget biztosít majd az emberek számára. Nem lesz kötelező, hogy valaki pont 65 évesen vonuljon nyugdíjba – hanem az egyéni élethelyzet, egészségi állapot és pénzügyi lehetőségek határozhatják meg, ki mikor lép ki a munka világából.
Egészségi állapot: kulcsfontosságú tényező
A nyugdíj melletti munkavállalás vagy a hosszabb aktív élet nem csak anyagi kérdés. Ahogy Baranyai Sándor, a Somogy Vármegyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezető elnöke fogalmazott:
„Nagyon régóta zajlik az időhatárok meghatározása a nyugdíj körül. Bizonyos kor után a munkavállalás több tényezőtől függ, és van, aki úgy érzi, hogy 65 éves korában is képes munkát végezni. Az egészségi állapot azonban meghatározó.”
Valóban, az orvostudomány fejlődésének köszönhetően sokan ma már jó egészségi állapotban érik el a 65–70 éves kort is. Ugyanakkor nagy különbségek vannak: nem mindenki van egyforma helyzetben – ezért az egyénre szabott, rugalmas nyugdíjpolitika lehet a jövő útja.
Miért fontos a felkészülés?
A szakértők egyetértenek abban: nem elég arra számítani, hogy „majd az állami nyugdíj megoldja” a kérdést. A hosszabb élet és a várhatóan rugalmasabb nyugdíjrendszer miatt minden dolgozó embernek tudatosabban kell készülnie a nyugdíjas éveire.
Ez több területen is igaz:
Pénzügyi felkészülés – saját megtakarításokkal, nyugdíj-előtakarékossággal
Mentális felkészülés – a munka világából való fokozatos kivonulás tervezése
Egészségmegőrzés – hogy valóban legyen lehetőség aktív nyugdíjas éveket élni
A rugalmasság a jövő
A jövőben sokkal elterjedtebb lesz, hogy az emberek nem egyszerre, hanem fokozatosan „vonulnak vissza”:
-
Van, aki 65 évesen részmunkaidős munkát végez
-
Mások 70 évesen is teljes állásban dolgoznak
-
Egyre több helyen lesz lehetőség otthonról, távmunkában tevékenykedni akár nyugdíjas éveink alatt is
Ez a rugalmasság nemcsak az emberek igényeit elégíti ki jobban, hanem a gazdaság számára is előnyös, hiszen sok értékes, tapasztalt munkaerő maradhat aktív.
Mit jelent ez az állami nyugdíjrendszerre nézve?
A szakértők szerint a jelenlegi állami nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatósága csak úgy biztosítható, ha:
-
A nyugdíjba vonulás időpontja rugalmasabbá válik
-
A munkavállalási lehetőségek bővülnek idősebb korban is
-
Az emberek minél korábban elkezdik kiegészítő megtakarításokkal is biztosítani a jövőjüket
Enélkül az állami nyugdíjalapok finanszírozása egyre nehezebb lesz – különösen, ha a népesség elöregedése tovább folytatódik.
A magyar helyzet
Magyarországon a jelenlegi nyugdíjkorhatár 65 év, de már most is sok példát látni arra, hogy:
-
Egyes szektorokban az emberek szívesen maradnak aktívak 65 év felett is
-
Mások viszont egészségi vagy egyéb okokból hamarabb szeretnének nyugdíjba vonulni
-
A nyugdíj melletti munkavállalás (például részmunkaidőben) egyre gyakoribb
A nyugdíjrendszer további átalakítása várható a következő években – ehhez azonban fontos, hogy a társadalom is készüljön az új szemléletre.
A szakértők szerint nem kérdés: a klasszikus értelemben vett „nyugdíjkorhatár” el fog tűnni a következő évtizedekben. Helyette egy sokkal rugalmasabb, egyénre szabott rendszer fog kialakulni, amelyben:
-
mindenki maga döntheti el, mikor szeretne visszavonulni
-
a nyugdíjas kor nem egy éles határvonal lesz, hanem egy fokozatos átmenet
-
az embereknek felelősséget kell vállalniuk saját nyugdíjas éveikért
Ezért fontos már most átgondolni: mit tehetünk ma azért, hogy később ne kelljen kényszerből dolgozni – hanem valóban szabadon dönthessünk arról, mikor és hogyan vonulunk nyugdíjba.
Ahogy Lard Friese is hangsúlyozta:
„A jövőben eltűnhet a hagyományos értelemben vett 65 éves nyugdíjkorhatár.”
