A Magyarországon működő, kötelező visszaváltási rendszert irányító MOHU (Magyarország Hulladékkezelő Ügynöksége) július végén bejelentette, hogy szeptember 1-jétől jelentősen átalakítja a kereskedőknek járó palackonkénti kezelési díjakat. A változás a 400 m²-nél nagyobb üzleteket sújtja leginkább: míg eddig egységesen 7,5 forintot kaptak a gépi visszaváltás után, szeptembertől mindössze 3,5 forint üti a markukat. Ezzel párhuzamosan a 200 m² alatti kisboltok díja 11,5 forintra, a kézi átvételé pedig szintén 11,5 forintra nő.
Miért vezeti be a MOHU az új díjakat?
A hivatalos indoklás szerint a módosítás célja a forgalom kiegyenlítettebb elosztása: a kisebb kereskedők nagyobb finanszírozást kapnának, így ösztönözve új visszaváltóhelyek csatlakozását, és enyhítve a nagyobb üzletek zsúfoltságát. A MOHU szerint a jelenleg még rendszerhez nem kapcsolódó boltokat vonzza be az emelt tarifák kínálata, ezáltal nőne a begyűjtőpontok száma, és javulna a túlnyomóan települési központokban kialakuló hosszú sorok helyzete.
A kereskedők reakciója: fenntarthatatlan és egyoldalú döntés
A hazai két legnagyobb kereskedelmi szervezet – a multinacionális láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokat képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) – éles kritikával illette a MOHU bejelentését.
-
OKSZ álláspontja: A 400 m² feletti üzletek forgalmuk 90–95 százalékát bonyolítják le, ezért a díjcsökkentés éves szinten mintegy 6,5 milliárd forint bevételkiesést okoz számukra. Szakmai egyeztetés nélkül és valós költségszámítások bemutatása nélkül történő tarifamódosításukat „diktátumnak” nevezték, és azt sérelmezték, hogy a jelenleg is veszteséges rendszer újabb terheket ró a kereskedőkre. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára szerint legalább 10 forintos díjra volna szükség ahhoz, hogy a rendszer működtetése tételesen fedezhető legyen.
-
MNKSZ álláspontja: Neubauer Katalin szerint a tavasszal készült, független szakértői felmérés világosan kimutatta, hogy a gépi visszaváltás tényleges költsége 10–12 forint között mozog, így a MOHU által bevezetett 3,5 forintos tarifa „teljesen figyelmen kívül hagyja a valós számokat”. A díjmódosítást egyoldalúnak és igazságtalannak tartják, mivel a nagyobb üzletek nem tudnak kikerülni a kötelezettség alól, és továbbra is veszteségesen működtetik a rendszert.
Mindkét szervezet levelet írt az Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, érdemi konzultációt és a tarifák visszavonását kérve.
Működési problémák: sorban állás, automata-hibák, karbantartás hiánya
A kereskedők és vásárlók közös panaszai nem csupán az alacsony díjakból erednek. A visszaváltó automaták gyakori meghibásodása, a nem kielégítő eszközellátás és az eszközkarbantartás elhanyagolása miatt sok településen a fogyasztók „kalandtúrának” élik meg a visszaváltást. A nagy forgalmú automaták előtt rendszeresen kígyózó sorok alakulnak ki, míg egyes vidékekről teljesen hiányoznak a működő gyűjtőpontok.
Az OKSZ szerint a MOHU nem tartotta be a karbantartásra és takarításra vonatkozó szerződéses kötelezettségeit, így a boltoknak maguknak kell gondoskodniuk az automaták üzemeltetéséről, tisztításáról és ürítéséről. Ez olyan plusz feladatot ró a bolti személyzetre, amelyet a jelenlegi kezelési díj egyáltalán nem fedez.
A vásárlók érdeke: működő visszaváltás, nem felelőskeresés
Bár a kiskereskedők és a MOHU vitatkoznak a tarifák nagyságán, a fogyasztói oldal elvárása egyszerű: gyors, gördülékeny és tiszta visszaváltási szolgáltatás. A jelenlegi helyzet – automaták sorozatos meghibásodása, hosszú várakozás, a kézi átvétel lassúsága – rontja a körforgásos gazdálkodás hitelességét és a vásárlói élményt.
A rendszer eddigi, egyéves működése alatt a begyűjtött palackok mennyisége folyamatosan nőtt, ami önmagában a visszaváltás sikerét mutatja. Ugyanakkor a vásárlói elégedetlenség is erősödik: sokan panaszkodnak a rossz állapotú automatákra, a kellemetlen szagokra és az elhúzódó, esetenként felesleges procedúrákra.
Lehetséges következmények és kilátások
-
Bezárások és kiszállások: A legkisebb profitot termelő üzletek egy része már eddig is csak a forgalom megtartása miatt vállalta a visszaváltást; a drasztikus tarifacsökkentés után várhatóan többen kilépnek a rendszerből, különösen a 400 m² feletti láncüzletek.
-
Diverzifikáció: A MOHU célja szerint nőhet a 200 m² alatti boltok száma, de ha a kézi átvétel kezelési díja – amelyhez idő- és munkaigényes folyamat kapcsolódik – nem válik versenyképessé, akkor ezek a boltok sem fognak csatlakozni.
-
Szabályozói beavatkozás: A kereskedők minisztériumi panaszai könnyen vezethetnek jogszabály-módosításhoz vagy a díjak újabb korrekciójához, amennyiben a kormányzat érzékeli a rendszer működésképtelenségét.
-
Vásárlói bizalom: A visszaváltási rendszer a környezetbarát működés egyik sarokköve; ha a szolgáltatás instabillá válik, a fogyasztók környezeti elköteleződése is csorbulhat.
A MOHU új, szeptember 1-jétől életbe lépő díjrendszere élesen szembeállítja a kormányzati szándékot a kiskereskedelem gyakorlati realitásaival. A 400 m² feletti üzletek számára jelentős bevételkiesést okozó 3,5 forintos gépi díj és a kézi átvétel drágulása a nagyobb láncokat ellehetetleníti, miközben a kisebb boltok számára kínált kedvezmény sem nyújt biztos megoldást a kapcsolódó plusz munka és logisztikai teher fedezésére.
Mindebből nehéz általános következtetést levonni, de az biztos, hogy a kormányzat, a MOHU és a kereskedők között kialakult patthelyzet mielőbbi szakmai párbeszédet igényel. Ha nem születik előírásokhoz és valós költségekhez igazodó kompromisszum, az egész visszaváltási rendszer fenntarthatatlanná válhat, és hosszú távon a körforgásos gazdálkodás egyik legfontosabb bástyáját gyengítheti.
