Az utóbbi három évtized során a Balaton vízhőmérséklete háromszor olyan gyorsan emelkedett, mint az azt megelőző több mint egy évszázad alatt – erre a riasztó tényre hívta fel a figyelmet a Másfélfok legfrissebb elemzése, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos adatai alapján.
A klímaváltozás közvetlen hatásait egyre intenzívebben érzékeli a legnagyobb magyar tó, amely ma már egyre kevésbé viselkedik úgy, mint egy klasszikus mérsékelt égövi édesvízi ökoszisztéma, és egyre inkább hasonlít egy mediterrán vagy szubtrópusi víztömeghez.
A vízhőmérséklet drámai emelkedése
A kutatók szerint a Balaton vize ma átlagosan 1,7 Celsius-fokkal melegebb, mint a 2000-es évek elején, és a melegedés üteme évente 0,21 fokkal nő. Ez önmagában is aggasztó, de még súlyosabbá teszi a helyzetet az a tény, hogy a felmelegedés gyorsuló tendenciát mutat, azaz egyre rövidebb idő alatt történnek egyre nagyobb hőmérséklet-változások.
A vízhőmérsékleti hőhullámok – azaz olyan időszakok, amikor legalább öt napon át a víz hőmérséklete meghaladja a 19. század végi legmelegebb 10%-os átlagot – egyre gyakoribbak és intenzívebbek. Míg az 1990-es években évente néhány ilyen nap volt, ma már meghaladhatja a 100-at is.
Felboruló ökoszisztéma és fokozódó problémák
A klímaváltozás és a vízmelegedés nemcsak számadatokban mutatkozik meg, hanem komoly biológiai és ökológiai következményekben is. A szakértők rámutatnak, hogy felborulhat az évszakos ciklusokra épülő vízi ökoszisztéma, ami komoly veszélyt jelent a tó biológiai egyensúlyára.
Gyakoribbá válnak az oxigénhiányos állapotok, amelyek különösen az éjszakai órákban okoznak problémát a víz alsóbb rétegeiben, főként a mélyebb, nyugati medencékben. Ez a halak és más vízi élőlények tömeges pusztulásához vezethet. Az oxigénhiány következtében fokozódik az algásodás is, ami rontja a vízminőséget, és akár a fürdőzést is megnehezíti.
Idegenhonos növények és veszélyes inváziók
A melegedő vízhőmérséklet újfajta veszélyeket is hoz: melegkedvelő, idegenhonos növényfajok megjelenését. Az olyan fajok, mint a csavarhínár vagy a tócsagaz, amelyek korábban nem voltak jellemzőek a Balatonban, most már a nyugati medence jelentős részét is benépesítik. A Hévízi-tóból kiáramló, egész évben meleg víz újabb fajoknak teremt kedvező feltételeket.
Ezek a növények gyakran agresszíven terjednek, kiszorítva az őshonos fajokat, és megváltoztatva a tó teljes növényzetének összetételét. A 30 Celsius-fok fölötti vízhőmérséklet olyan növényfajok számára is kedvező, amelyek oxigénszegény környezetben is jól megélnek, így például a nagy tüskéshínár vagy a szúrós levelű fajok. Ezek azonban kellemetlen meglepetéseket okozhatnak a fürdőzőknek is, amikor sűrűn benövik a partszakaszokat.
Ökológiai fordulópont küszöbén
A kutatók szerint az évszakok hőmérsékleti különbségeinek csökkenése miatt felborulhat a vízi élőlények természetes ciklusa, ami nemcsak egy-egy fajra, hanem az egész ökoszisztémára katasztrofális hatással lehet. A tó élővilága évezredek alatt a mérsékelt éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott, és nem képes gyorsan reagálni a hőmérsékleti és kémiai változásokra.
Amennyiben a mostani tendencia folytatódik, a Balaton ökológiai karaktere is megváltozhat: egyre kevésbé lesz hasonló a korábban ismert, mérsékelt égövi édesvizekhez, és egyre inkább egy mediterrán vagy szubtrópusi tótípusra fog hasonlítani. Ebben az új környezetben pedig olyan fajok uralkodhatnak el, amelyekhez sem a természetes élővilág, sem az emberi használat – legyen az horgászat, turizmus vagy vízminőség-védelem – nincs hozzászokva.
Mit lehet tenni?
A kutatók és természetvédők szerint az alkalmazkodás és a megelőzés lehet a kulcsa a Balaton megőrzésének. Ez magában foglalja:
- a klímavédelem globális szintű erősítését,
- a tó vízminőségének folyamatos monitorozását,
- az idegenhonos fajok visszaszorítását,
- valamint az ökológiai alapú területhasználatot, amely a természetes élőhelyek megőrzését helyezi előtérbe.
Egy tó jövője a tét
A Balaton nemcsak Magyarország ikonikus tava, hanem egy sokmillió ember által szeretett nyaralóhely, egyúttal fontos ökológiai és gazdasági erőforrás is. A jövője most azon múlik, hogy felismerjük: a tó sorsa összefügg a mi életünkkel is. Amit ma teszünk – vagy nem teszünk – az évtizedekre meghatározhatja, milyen Balatont örökölnek majd unokáink.
Víz ára 2025 – Most jött a hír, ennyit kell fizetni 1m3 lakossági vezetékes vízért
