A 2026-os év kezdete nemcsak naptár szerint, hanem időjárásában is rendkívüli volt. Az évtizedek óta nem tapasztalt januári hideg nemcsak a mindennapokat tette nehezebbé, hanem a lakossági gázfogyasztásban is drámai növekedést hozott. A helyzet gyors reagálást követelt: a kormány napirendre vette a rezsicsökkentés megerősítését, és minden jel arra utal, hogy a döntés akár órákon belül megszülethet – írja az Index.
Orbán Viktor üzenete: a hideg újra fókuszba hozta a rezsicsökkentést
Szerdán reggel Orbán Viktor a Facebookon üzent, hangsúlyozva: Magyarországon hosszú évtizedek óta nem volt olyan hideg január, mint amellyel 2026 indult. Megfogalmazása szerint ez a rendkívüli időjárás „újra ráirányítja a figyelmet a rezsicsökkentés jelentőségére”.
A miniszterelnök kiemelte, hogy ilyenkor „érezzük igazán, micsoda érték a rezsicsökkentés”, és azt is hangsúlyozta, hogy „a mai bolond világban is” biztosított az ország működéséhez szükséges olcsó orosz olaj és földgáz. Ugyanakkor világossá tette: az extrém hidegben nincs helye az elégedettségnek, a kormány nem dőlhet hátra.
A szerdai kormányülés egyik legfontosabb feladata éppen ezért az lesz, hogy tovább erősítsék a rezsicsökkentést, és – Orbán Viktor szavaival élve – „még egy lapáttal rátegyenek”.
43 százalékos ugrás a gázfogyasztásban
A politikai üzenetet konkrét számok követték. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy szűk körű háttérbeszélgetésen, a Nemzetgazdasági Minisztérium épületében arról beszélt, hogy a számításaik szerint januárban éves alapon 43 százalékkal nőtt a lakossági gázfelhasználás.
Ez a növekedés már messze nem pusztán statisztikai érdekesség: komoly ellátási és költségvetési kérdéseket vet fel. A miniszter szerint a rendkívüli hideg egyértelműen megmutatta, mennyire sérülékenyek a háztartások a szélsőséges időjárás idején.
Kétféle lakossági helyzet rajzolódik ki
Nagy Márton szerint a kialakult helyzetnek két jól elkülöníthető olvasata van.
Az egyik oldalon azok a háztartások állnak, amelyek a hideg miatt átlépték a rezsivédelmi határt, így a korábbiakhoz képest jelentősen megemelkedett a gázszámlájuk. Ezeknél a családoknál a januári fogyasztás már nem fért bele a kedvezményes sávba, ami hirtelen, sokszor sokkoló költségnövekedést okozott.
A másik oldalon viszont olyan fogyasztók is vannak, akik nem lépték át a küszöbértéket, mégis többet fizettek, mint korábban, egyszerűen azért, mert a megszokottnál jóval többet kellett fűteniük a rendkívüli hidegben.
Már a szerdai kormányülésen dönthetnek
A rezsicsökkentés módosítása már hivatalosan is napirendre került. A háttérbeszélgetésen elhangzottak alapján akár már szerdán, a kormányülésen is döntés születhet arról, hogy szükség van-e beavatkozásra, és ha igen, milyen formában.
A kabinet jelenleg azt vizsgálja, miként lehetne tompítani a lakosságra nehezedő többletterheket, különösen a januári megemelkedett gázszámlák esetében. A kormány részéről egyértelmű üzenet hangzott el: a helyzetre reagálni fognak, és a lakosság nem marad magára.
Nem a költségvetést terhelnék
Fontos elem a tervezett módosításnál, hogy – Nagy Márton hangsúlyozta – a kormány nem a költségvetés általános terhére kívánja végrehajtani az esetleges beavatkozást. A cél az, hogy a fedezet az energiaszektorban keletkező profitból származzon.
Ez azt jelenti, hogy a lakossági terhek enyhítése nem közvetlenül az államháztartást terhelné, miközben a költségvetési egyensúly is megmaradna. A miniszter hozzátette: a kormány foglalkozni fog azzal is, hogy kik lehetnek a nagy januári hideg „nyertesei”, vagyis mely piaci szereplők profitáltak a megnövekedett fogyasztásból.
Mit üzen mindez a háztartásoknak?
A mostani folyamatok egyértelműen azt mutatják, hogy az extrém időjárás gyors döntéshozatalra kényszerítette a kormányt. A rezsicsökkentés megerősítése nemcsak politikai üzenet, hanem válasz egy nagyon is valós, számlákban mérhető problémára.
Hogy a tervezett lépések mennyire lesznek tartósak, és valóban képesek-e kezelni a szélsőséges időjárás okozta kilengéseket, az a következő napokban derülhet ki. Egy dolog azonban biztos: a januári hideg nemcsak a hőmérőn, hanem a döntéshozatal tempóján is nyomot hagyott.
