2026-ban a tavaszi óraátállítás március 29-én, vasárnap hajnalban történik. Hajnali 2:00 óráról 3:00 órára kell előreállítani az órákat, így egy órával kevesebbet alszunk. Ezzel a lépéssel megkezdődik a nyári időszámítás (CEST), amely hosszabb nappalokat és később nyugvó napot eredményez.
- Időpont: 2026. március 29. (vasárnap) 02:00 – 03:00.
- Alvás: 1 órával kevesebb pihenés.
- Hatás: Az esti órák tovább lesznek világosak.
- EU-s helyzet: Az óraátállítás eltörlése egyelőre nem valósult meg, így a megszokott rend szerint történik a váltás
A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter 2025-ben kifejtette, hogy ha egységes európai döntés születik az óraátállítás eltörléséről, akkor a nyári időszámítás bevezetése lenne a legkedvezőbb megoldás.
Nyári időszámítás: előnyösebb megoldás?
A kérdés nem új keletű, hiszen már évek óta többször is felmerült az időszámítási rendszer módosítása. Az Európai Unióban számos tagállam küzd a kérdéssel, és bár eddig minden ország alkalmazta az óraátállítást, úgy tűnik, hogy a közvélemény és a szakértők egyre inkább a nyári időszámítás irányába mozdulnak el.
Gulyás Gergely a Kormányinfón 2025-ben úgy nyilatkozott, hogy ha végre egységes döntés születik az Európai Unióban, akkor számára a nyári időszámítás lenne a kedvezőbb megoldás.
„Ha egységes európai döntés születik, akkor szerintem a nyári időszámítás előnyösebb, mint a téli. Eddig is együtt éltünk az óraátállítással, de ha változtatás történik, akkor a nyári időszámítás bevezetése lenne a kedvezőbb megoldás” – mondta a miniszter.
Bár a nyári időszámítás előnyeit egyre többen hangsúlyozzák, az óraátállítás eltörléséhez uniós döntés szükséges.
Az óraátállítás bevezetésének eredeti célja az volt, hogy a tavaszi és nyári hónapokban több napsütéses órát biztosítson, ezzel csökkentve a mesterséges világítás szükségességét, és így energiát takarítva meg.
Azonban az évek során az energiafelhasználási szokások és a gazdasági hatások jelentősen megváltoztak, és már nem tűnik olyan ésszerűnek a rendszer.
Emellett a kutatások és szakértők figyelmeztetnek arra is, hogy az óraátállítás rövid és hosszú távon is negatívan hat az emberi szervezetre. A folyamatos időeltolódás okozhat alvászavarokat, fokozott stresszt és egyéb egészségügyi problémákat is, ami tovább erősíti a megszüntetése melletti érvet.
Ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, 2025 márciusában ismét elérkezik az óraátállítás ideje, és Magyarország is átállítja az órákat.
A következő években azonban várhatóan egyre többen fogják felvetni a kérdést, hogy miért nem ér véget az óraátállítás, és miért ne váltsunk véglegesen a nyári időszámításra.
Bár a döntés még nem született meg, a kérdés nemcsak politikai, hanem társadalmi szinten is fontos, hiszen az emberek életminőségét és napi ritmusát is befolyásolja. Ahogy Gulyás Gergely fogalmazott:
„Ha egységes döntés születik, akkor a nyári időszámítás előnyösebb lenne, mint a téli”. Az elkövetkező években biztosan újra előkerül majd a kérdés, és talán véglegesen megoldódik az óraátállítás ügye.
