Hosszú évtizedek után megszűnhet a klasszikus, papíralapú társadalombiztosítási kiskönyv – derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb, hétfői számából.
A kormány döntése értelmében a biztosítási jogviszonyok és az egészségügyi ellátások igazolása a jövőben már kizárólag elektronikus úton, egy központi digitális rendszer révén történik majd.
A lépés illeszkedik a közigazgatás digitális modernizációját célzó stratégiába, és újabb mérföldkő lehet az állampolgári ügyintézés egyszerűsítésében.
A TB-kiskönyv: egy korszak szimbóluma
A társadalombiztosítási kiskönyv – közismert nevén TB-kiskönyv – évtizedeken át volt az egyik legfontosabb dokumentum a munkavállalók kezében. Ez a kis papírfüzet nyomon követte a munkaviszonyokat, bejegyzéseket tartalmazott az egyes munkahelyekről, be- és kilépési időpontokról, illetve TB-jogviszonyok meglétéről.
Bár a nyomtatott formátum jelentősége az elmúlt években fokozatosan csökkent, még ma is sokan őrzik, különösen a nyugdíj előtti korosztály tagjai, akiknél még mindig gyakran használják múltbéli munkaviszonyok igazolására.
Digitális korszakváltás: jön az elektronikus nyilvántartás
A kormány döntése szerint a papíralapú dokumentumot a jövőben egységes, központi elektronikus nyilvántartás váltja ki. A fejlesztés lebonyolításáért a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter felel, a technikai megvalósítást pedig az egészségbiztosítási intézmények és a Magyar Államkincstár koordinálják.
A beruházásra összesen 288 millió forintot különítenek el a központi költségvetésből:
- 198 millió forintot az egészségbiztosítási rendszer digitalizálására,
- 90 millió forintot pedig az Államkincstár informatikai rendszerének fejlesztésére fordítanak.
A rendszer fenntartása 2026-tól évi 41,75 millió forint kiadással jár majd.
Mit jelent ez az állampolgároknak?
A döntés része egy szélesebb körű digitális transzformációnak, amely az elmúlt években fokozatosan bontakozott ki. Az Egészségablak és a Digitális Állampolgárság applikációk már jelenleg is lehetőséget biztosítanak több egészségügyi és hivatali ügy online intézésére. A jövőben ezek az alkalmazások kulcsszerepet kaphatnak a társadalombiztosítási adatok lekérdezésében, frissítésében és igazolásában is.
Noha korábban felmerült, hogy a TAJ-kártyát is kiváltaná az e-személyi igazolvány, a mostani rendelet erről egyelőre nem tesz említést. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a jövőben az egészségügyi azonosítás is integrálódik majd az e-személyi rendszerébe.
Előnyök és kihívások a digitális átállásban
Előnyök:
Papírmentesség: Nem kell többé fizikai dokumentumokat megőrizni, vinni és bemutatni.
Automatikus frissülés: A rendszer automatikusan rögzíti a biztosítási jogviszonyok változásait.
Gyorsabb ügyintézés: Az egészségügyi ellátás igénybevétele egyszerűsödik, mivel az adatok azonnal elérhetők lesznek.
Átláthatóság: Az állampolgárok könnyen ellenőrizhetik saját nyilvántartott jogviszonyaikat.
Kihívások:
Digitális írástudás hiánya: Az idősebb generáció számára az online rendszer használata kihívást jelenthet.
Adatbiztonság: A személyes és egészségügyi adatok védelme kiemelt fontosságú, a rendszernek meg kell felelnie a legszigorúbb adatvédelmi előírásoknak.Technikai elérhetőség: Még nem minden településen biztosított az állampolgárok számára a stabil internetelérés és a digitális eszközhasználat.
Társadalmi és gazdasági hatások
A digitális nyilvántartás hosszú távon csökkentheti a bürokráciát, gyorsabbá és költséghatékonyabbá teheti a társadalombiztosítási ügyintézést. A munkáltatók is egyszerűbben jelenthetik a dolgozók biztosítási jogviszonyát, a hivatalok pedig hatékonyabban ellenőrizhetik az ellátásokhoz való jogosultságokat.
A papíralapú rendszerek felszámolása az államigazgatási struktúrák modernizációját szolgálja, ugyanakkor az átmeneti időszakban különös figyelmet kell fordítani a lakosság tájékoztatására, valamint az idősebb vagy digitálisan kevésbé jártas emberek támogatására.
A pontos ütemezésről és az átállás részleteiről egyelőre nincs nyilvános menetrend, azonban a következő hónapokban várhatóan újabb információk és tájékoztatók jelennek meg a kormányzat és az érintett intézmények részéről.
A rendszer teljes bevezetése és élesítése 2025 végére vagy 2026 elejére prognosztizálható.
A TB-kiskönyv megszűnése nem csupán egy adminisztratív változás, hanem egy történelmi lépés a digitális állam felé. A jövő társadalombiztosítása papírmentes, automatizált és mindenki számára könnyebben elérhető lehet – legalábbis ez a cél.
Ahhoz azonban, hogy a rendszer valóban mindenki számára hasznos és hozzáférhető legyen, elengedhetetlen az egyenlő digitális hozzáférés biztosítása és a társadalom tagjainak tudatos, felkészített bevonása.
