Védett nyugdíj 2026 – Rossz hír az időseknek, ekkora lesz a levonás összege

2026 januárjától alapjaiban változott meg a nyugdíjakból és a munkabérekből történő levonások szabályozása. Az új rendszer célja egyértelmű: nagyobb védelmet biztosítani azoknak a nyugdíjasoknak és munkavállalóknak, akik eddig a legalacsonyabb jövedelmek mellett kénytelenek voltak megélni, és akiket a végrehajtási eljárások eddig különösen hátrányosan érintettek.

A változtatás lényege, hogy a korábbi fix összegű védelem helyett a mindenkori nettó minimálbérhez kötötték a végrehajtás alól mentesített jövedelemrészt. Ez egy rugalmas, infláció- és bérnövekedés-követő rendszert jelent, amely hosszú távon is biztosítja a legkisebb jövedelműek számára a megélhetéshez szükséges forrást.

Mi volt eddig a szabály?

Korábban a törvény úgy rendelkezett, hogy 60 000 forint volt az a fix összeg, amelyet nem lehetett levonni a jövedelemből végrehajtási eljárás során. Ez az érték azonban évek óta változatlan volt, és messze nem követte sem az inflációt, sem a bérek emelkedését.

Ennek következménye az volt, hogy sok alacsony keresetű vagy nyugdíjas ember mindössze 60 000 forinttal gazdálkodhatott havonta, ha tartozása miatt végrehajtás alatt állt. Ez nyilvánvalóan nem biztosított elegendő fedezetet a megélhetésre.

Hogyan változik 2026-tól a rendszer?

Az új szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg a mindenkori nettó minimálbér 60%-a lesz. Ez a változtatás automatikusan együtt mozog a minimálbér növekedésével, így évről évre magasabb összeget garantál a védett jövedelmi sávban.

Ez azt jelenti, hogy a jövedelem 40%-a vonható le maximum, a fennmaradó 60% pedig mindig az érintettnél marad.

Számítási példa – 2025-ös nettó minimálbér alapján

• 2025-ben a minimálbér bruttó összege: 290 800 Ft

• Ez nettóban kb. 177 417 Ft-nak felel meg.

• Ennek 60%-a: 106 450 Ft

Tehát 2026-tól legalább 106 450 forint marad mindenkinél, akinek végrehajtás alá vont jövedelme van, és csak a felette lévő részre vonatkozhat a levonás. Ez már önmagában is közel kétszerese a korábbi, fix 60 000 forintos védelmi összegnek.

Hogyan változik a mentesített összeg a következő években?

A kormány bejelentése szerint a minimálbér és a garantált bérminimum fokozatosan tovább emelkedik:

• 2025-ben a minimálbér 9%-kal nő, elérve a 290 800 Ft-ot, nettóban kb. 177 417 Ft-ot.

• 2026-ban további 13%-os emelés jön, ami a bruttó minimálbért kb. 328 600 Ft-ra emeli. Nettóban ez körülbelül 200 400 Ft lehet.

• Ennek 60%-a már 120 240 Ft, tehát 2026-tól ennyit biztosan meg kell hagyni a jövedelemből minden érintettnek.

• 2027-ben újabb 14%-os emelés várható, amely tovább növeli a védett jövedelemrészt.

Ez azt mutatja, hogy az alacsony jövedelműek védelme a béremelésekhez igazodik, így nem fordulhat elő, hogy hosszú éveken át változatlan, elinflálódó összeg védi őket.

Miért előnyös ez különösen a nyugdíjasoknak?

A nyugdíjasok esetében a végrehajtás alóli védett összeg emelése kiemelt jelentőséggel bír. Sok idős ember eddig mindössze 60 ezer forinttal maradt egy hónapra, miután levonták tőlük a tartozások törlesztését.

Az új szabályozásnak köszönhetően azonban 2026-tól legalább 120 ezer forint felett lesz az a minimum, amit minden nyugdíjasnak meg kell hagyni. Ez több mint kétszerese a korábbi összegnek, és valódi segítséget jelenthet a rezsiköltségek, élelmiszer-kiadások fedezésében.

Példák különböző jövedelmekre 2026-ban

• 150 000 Ft nettó nyugdíj

  • 120 240 Ft védett, csak 29 760 Ft vonható le.

• 200 000 Ft nettó nyugdíj

  • 120 240 Ft védett, maximum 79 760 Ft vonható le.

• 300 000 Ft nettó bér

  • 120 240 Ft védett, maximum 179 760 Ft vonható le.

A számításokból is látszik, hogy a kisebb jövedelmek esetén arányosan sokkal többet véd a rendszer, így a legkiszolgáltatottabbakat segíti leginkább.

A garantált bérminimum szerepe

Nemcsak a minimálbér, hanem a garantált bérminimum is fontos szerepet játszik, hiszen ez vonatkozik a szakképzett munkavállalókra. 2025-ben ez 348 800 Ft-ra emelkedett, és ennek növekedése szintén befolyásolja a levonási mentesítést. Bár a szabály a minimálbér nettó értékéhez kötődik, a garantált bérminimum emelkedése közvetve a nettó minimálbér növekedését is hajtja, így közvetetten növeli a védelmi összeget.

Mit jelent ez a gyakorlatban az érintetteknek?

1. Nagyobb biztonságot – a jövedelem nagyobb része védett, így biztosítva van a mindennapi megélhetés.

2. Inflációkövető rendszert – a mentesített összeg együtt emelkedik a minimálbérrel, így nem veszít értékéből.

3. Kevesebb szegénységi kockázatot – különösen a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek esetében.

4. Igazságosabb rendszert – hiszen a levonható rész arányosan igazodik a keresethez, nem pedig egy fix összeghez.

Kritikus pontok és kérdések

Bár a változás egyértelműen előnyös az alacsonyabb jövedelműeknek, felmerül néhány kérdés is:

• Vajon a tartozások törlesztése nem lassul-e le túlságosan, ha kisebb összegeket lehet levonni?

• Hogyan hat ez a hitelezői oldalra, például a bankokra vagy a közműszolgáltatókra?

• Nem ösztönözheti-e a változás arra, hogy egyesek kevésbé vegyék komolyan a tartozásaik rendezését, tudván, hogy nagyobb védelmet élveznek?

Ezekre a kérdésekre a következő évek gyakorlati tapasztalatai adhatják meg a választ.

A 2026-tól életbe lépett új szabályozás mérföldkő a végrehajtási eljárások területén. A fix összegű védelem helyett a nettó minimálbérhez kötött mentesítés valódi előrelépést jelent a szociális biztonságban.

• 2025-ben a védett összeg 106 450 Ft volt.

• 2026-ban már 120 240 Ft-ra nő, és a következő években tovább emelkedik.

Ez a változtatás különösen a nyugdíjasok és az alacsony keresetűek számára biztosít nagyobb megélhetési biztonságot, miközben igazságosabbá teszi a levonások rendszerét.