Kedd éjféltől új intézkedést vezetett be a kormány az üzemanyagpiacon: maximálták a benzinkutakon kérhető árakat. A döntés értelmében a 95-ös benzin literenként legfeljebb 595 forintba, míg a gázolaj 615 forintba kerülhet.
Az intézkedés a hivatalos kommunikáció szerint védett ár néven fut, de működésében sok tekintetben a korábbi benzinárstop rendszerére emlékeztet. A lépést az indokolta, hogy a globális olajpiacon rövid idő alatt drámai áremelkedés történt: a kőolaj hordónkénti ára 80 dollár alól közel 110 dollárra ugrott.
A kormány célja, hogy megvédje a lakosságot és a gazdaság szereplőit az üzemanyagárak hirtelen megugrásától, miközben a költségvetés jelentős bevételkieséssel számol.
Kik tankolhatnak a védett áron?
A szabályozás szerint a kedvezményes ár nem minden járműre vonatkozik.
A védett ár igénybevételének feltétele, hogy a jármű:
-
magyar rendszámmal rendelkezzen,
-
és magyar forgalmi engedéllyel legyen ellátva.
Ez azt jelenti, hogy a külföldi rendszámú autók alapvetően nem jogosultak a kedvezményes árra.
Az intézkedés azonban nemcsak a lakosságot érinti. A kormány döntése alapján a védett ár alkalmazható:
-
mezőgazdasági termelők számára,
-
fuvarozóknak,
-
valamint vállalkozásoknak is.
Ezen felül bizonyos esetekben a külügyminiszter kivételt tehet egyes külföldi autók esetében is, ha az adott ország viszonossági alapon kedvezményt biztosít a magyar autósoknak.
Így finanszírozza a kormány az intézkedést
A védett ár fenntartása komoly pénzügyi terhet jelent, ezért a kormány két eszközt vetett be a rendszer működtetéséhez.
Az egyik lépés a stratégiai üzemanyagkészletek részleges felszabadítása.
A döntés szerint a tartalékokból a piacra kerülhet:
-
352 millió liter motorbenzin,
-
610 millió liter gázolaj.
A másik fontos intézkedés az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése.
A kormány az adót az Európai Unió által meghatározott minimumszintre mérsékli.
Ez literenként:
-
19,25 forint csökkentést jelent a benzin esetében,
-
20,48 forintot a gázolajnál.
A számítások szerint az intézkedések havi 10–12 milliárd forintos bevételkiesést okozhatnak a költségvetésben.
Meddig tarthat ki a stratégiai készlet?
Magyarország stratégiai üzemanyagkészletei normál körülmények között 90–96 napnyi ellátást biztosítanak.
A kormány azonban csak egy részét használja fel a tartalékoknak, így a rendszer fenntarthatósága több tényezőtől is függ.
A szakértők szerint a legfontosabb kérdések:
-
mekkora lesz az üzemanyag iránti kereslet,
-
mennyi készlet kerül ténylegesen a piacra,
-
és milyen gyorsan stabilizálódik a nemzetközi olajpiac.
A becslések szerint a rendszer néhány héttől akár több hónapig is működhet, attól függően, hogyan alakul a helyzet.
Már most megjelentek a korlátozások
Az intézkedés hatásai már a hétvégén érezhetők voltak.
Több kisebb benzinkút mennyiségi korlátozást vezetett be, hogy elkerülje a készletek gyors kimerülését.
Egyes helyeken:
-
50 literben,
-
máshol 30 literben maximalizálták az egyszerre tankolható mennyiséget.
Volt olyan töltőállomás is, ahol azt jelezték, hogy napok óta nem érkezett meg a megrendelt üzemanyag a Mol-tól.
A Mol szerint kezelhető a helyzet
A Mol közlése szerint jelenleg képesek kezelni az ellátási helyzetet, de a háttérben több tényező is nehezíti a működést.
A százhalombattai finomító a tavalyi tűzeset óta csökkentett kapacitással működik, ami korlátozza a hazai finomítási lehetőségeket.
További nehézség, hogy a Barátság kőolajvezeték jelenleg nem szállít nyersolajat Magyarországra.
Ez azt jelenti, hogy az ország energiaellátása több forrásból is bizonytalanná válhat.
Az olajár-emelkedés hatása messze túlmutat a benzinkutakon
Az energiaárak emelkedése nemcsak az autósokat érinti.
A magasabb üzemanyagárak hatással lehetnek:
-
a szállítási költségekre,
-
az ipari termelésre,
-
valamint az inflációra is.
Nemzetközi becslések szerint az energiaárak 10 százalékos emelkedése 0,4 százalékponttal növelheti a globális inflációt, miközben 0,1–0,2 százalékponttal csökkentheti a gazdasági növekedést.
A technológiai ipar is érzékeny lehet
A globális gazdaságban az energiaellátás zavarai akár a technológiai ipart is érinthetik.
A világ félvezető-gyártásának 75–80 százaléka Tajvanon történik, és ezek az üzemek jelentős részben katari LNG-vel működnek.
Ha az energiaellátásban fennakadások jelentkeznek, a gyártás is lelassulhat, ami hatással lehet az elektronikai iparra és a globális piacokra.
A repülés és a turizmus is drágulhat
Az energiaárak emelkedése a légi közlekedést is érintheti.
Európában a repülőgépek üzemanyagának jelentős része Kuvaitból származik, és a kontinensen felhasznált kerozin mintegy 34 százaléka ebből az országból érkezik.
Ha az árak tovább emelkednek, az:
-
drágább repülőjegyeket,
-
magasabb logisztikai költségeket,
-
valamint a turizmus visszaesését is okozhatja.
Meddig maradhat fenn a védett ár?
A szakértők szerint a rendszer addig működhet stabilan, amíg a nemzetközi energiapiac nem stabilizálódik.
Ha a geopolitikai feszültségek hosszabb ideig fennmaradnak, a védett ár fenntartása egyre nagyobb terhet jelenthet a költségvetésnek.
Ezért nem zárható ki, hogy a jövőben:
-
módosítják a rendszert,
-
vagy fokozatosan kivezetik az intézkedést.
Az biztos, hogy az üzemanyagpiac alakulása a következő hónapokban az egész gazdaságra hatással lehet.
