Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a szeptember elején tartott 63. Közgazdász-vándorgyűlés nyitóbeszédében éles helyzetképet festett: szerinte olyan kihívásokkal néz ma szembe Magyarország, amit legutóbb a 2009-es globális pénzügyi válság idején tapasztalt. Az alábbiakban összegzem, mit jelent ez a kijelentés, mi áll mögötte, milyen jelei vannak a jelenlegi nehézségeknek, és milyen eszközök állnak rendelkezésre a kormány és a jegybank előtt.
A kijelentés: mit mondott pontosan Varga Mihály?
-
„Az elmúlt 12 negyedévből 7 alkalommal csökkent a magyar GDP”, ami a rendszerváltás utáni időszakban csak a 2009-es válság idején volt tapasztalható.
-
Hangsúlyozta, hogy a nagy gazdasági blokkok (Európa, Kína) is lassulnak, az USA növekedése az, ami egyedül élénkebb maradt.
-
Utalt arra: az infláció magas, a várakozások nem horgonyodtak (vagyis a lakosság, vállalatok inflációs előreszaladási attitűdjei nehezen csillapodnak) és az államadósság nemzetközi összehasonlításban is „őrült” szintekre emelkedett.
A hasonlóság a 2009-es válsággal: miért ezt említette Varga?
A 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válság egy sokkal korábban sosem látott összeomlás volt: globális likviditási problémák, hitelválság, nagyberuházások leállása, erőteljes GDP-csökkenés, és tömeges munkanélküliség.
Varga említésénél a következő párhuzamokra gondol:
-
Többszöri negyedéves GDP-csökkenés – ahogy 2009-ben is, most is van olyan időszak, hogy a gazdaság egymás után többször is visszaesik.
-
Magas infláció + bizonytalan várakozások – 2009-ben is volt inflációs hatás, hitelkockázat, most is hasonló feszültségek.
-
Beruházások visszaesése – mindkét időszakban a magánszektor és az állam is visszafogta beruházásait, a vállalati hitelkereslet gyengül.
A jelenlegi problémák: részletek
Varga Mihály felsorolta, milyen tényezők adják a mostani helyzet súlyát:
| Terület | Jellemzők / gondok |
|---|---|
| Infláció | Lakossági ár- és bérkörnyezeti nyomás; inflációs várakozások „ragadósak”. |
| GDP-növekedés | Bár van növekedés, az EU-átlag és a visegrádi (V3) országok teljesítményétől elmarad. |
| Beruházások, hitel | A vállalati hitelkereslet visszafogott, beruházások lassulnak; eszköz- és infrastruktúrafejlesztés gyengébb. |
| Államadósság | Magas szintje nemzetközi összehasonlításban; az állampapír-hozamokra is hatással van. |
| Külgazdaság / export | Magyarország exportja még húzza a gazdaságot, de az import-árak és devizaárfolyam-megváltozások gyorsabban hatnak. |
Mire lehet számítani: válaszlépések és kilátások
Varga Mihály beszéde mellett már több intézkedés futban van, illetve fontolgatott, amelyek célozzák a helyzet stabilizálását:
-
Minősített vállalati hitelprogram: indítása szeptember 1-től, amely egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a beruházási hitelekhez való hozzáférést.
-
Otthon Start program: élénkítő hatása lehet a lakáspiacon, ha a kínálat tud lépést tartani a növekvő kereslettel.
-
Makroprudenciális eszközök frissítése: hogy a pénzügyi rendszer jobban bírja a stresszt.
-
Infláció-ellenes politika és árstabilitás hangsúlyozása, különösen az árfolyam és az importköltségek okozta kockázatok kezelése.
Kockázatok: mire kell vigyázni?
-
Ha a külső környezet tovább romlik (energiaárak, geopolitikai feszültségek), akkor még erősebb inflationális nyomás keletkezhet.
-
A beruházások elmaradása hosszabb távon visszafogja a gazdasági potenciált.
-
Az államadósság magas maradása érzékennyé teszi Magyarországot a nemzetközi kötvénypiac változásaira.
-
Az inflációs várakozások „ragadása” (amikor a lakosság és vállalatok már magasabb inflációt áraznak be) önbeteljesítővé válhat, és nehezebb lesz leszorítani.
Miért fontos ez nekünk?
Ez a helyzet nem csupán számok játéka – valós hatásai vannak a mindennapi életre:
-
Magas infláció → magas árak, különösen az élelmiszer, energia, rezsi szektorban.
-
Beruházások hiánya → kevesebb új munkahely, lassabb gazdasági szerkezetváltás.
-
Árfolyam-ingadozások → importált árak drágulása, pl. műszaki cikkeknél, üzemanyagban.
-
Hitelek, megtakarítások → kamatok, betét- / kölcsönköltségek változása érzékenyen érinti sok háztartást.
A Varga Mihály által idézett párhuzam – hogy csak a 2009-es válság idején volt hasonló helyzet – rámutat: Magyarország most komoly gazdasági turbulencia közepén áll. Nem feltétlenül ugyanaz a helyzet, mint 2009-ben, de sok elem hasonló: GDP-csökkenés, magas infláció, beruházási félelem, külgazdasági kiszolgáltatottság.
A jegybank és a kormány intézkedései – hitelprogramok, inflációellenes politika, államadósság kezelése – kulcsfontosságúak ahhoz, hogy ne legyenek tartós káros hatások.
