A debreceni Campus Fesztivál zárónapját követően komoly közéleti és politikai vita bontakozott ki Majoros Péter (Majka) koncertje kapcsán. Az énekes a „Csurran-cseppen” című dal előadása során egy színpadi geg keretében egy mikrofonnal imitált kivégzést mutatott be, amelyben a dalban szereplő fiktív ország, Bindzsisztán korrupt miniszterelnökét „fejbe lövik”. A jelenetet sokan politikai utalásként értelmezték, különösen miután a kormányközeli média ezt követően gyorsan és erőteljesen reagált.
A Hír TV „A miniszterelnök kivégzésére buzdított Majka” címmel számolt be az esetről, gyakorlatilag párhuzamot vonva a bindzsisztáni karakter és Magyarország miniszterelnöke között, ezzel szándékos politikai provokációt sejtetve az előadás mögött. Ezzel szinte azonnal politikai dimenzióba helyezték a fesztiválon történteket, amely azóta is parázs vitát generál.
A Campus Fesztivál szervezői: „Elhatárolódunk mindenféle erőszaktól”
A fesztivál hivatalos Facebook-oldalán vasárnap este megjelent közlemény szerint a szervezők „elhatárolódnak mindenféle erőszaktól, a politikai felhangoktól, valamint a színpadi produkciók félreértelmezhető műsorelemeitől is.” Bár Majkát név szerint nem említik, az időzítés és a megfogalmazás alapján egyértelmű, hogy a zenész szombati fellépésére reagáltak.
A posztban hangsúlyozzák: a Campus nemcsak zenei rendezvény, hanem háromezer ember munkája és megélhetése, évi 120 ezer látogatóval Debrecen egyik legfontosabb kulturális és turisztikai eseménye. A szervezők úgy érzik, a fellépés körül kialakult vihar veszélyezteti a fesztivál jó hírét és a több éves munkával felépített bizalmat.
Majka: „Ez csak egy geg volt, nem uszítás”
Majka nem hagyta szó nélkül a kritikákat. Reakciójában kontraproduktívnak nevezte a médiában megjelent vádakat, és azt kérdezte: „Nincs egy ember, aki átlátja, hogy ez mennyire kontraproduktív? (…) Nem lehet ennyire hülyének nézni az embereket.” – fogalmazott, utalva arra, hogy az egész előadás szatirikus geg volt, nem pedig politikai uszítás.
A zenész szerint nyilvánvaló, hogy a Bindzsisztán nevű fiktív ország nem Magyarország, a karakter pedig nem valós politikai szereplő, így szerinte túlzás és szándékos csúsztatás az előadást politikai üzenetként beállítani. Egyes elemzők azonban úgy vélik, hogy a jelenlegi kiélezett közéleti légkörben szinte bármi könnyen félreértelmezhető, és ebből fakad a vita valódi gyökere.
Magyar Péter is megszólalt
A történtekre reagált Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is, aki éles hangvételű kommentet fűzött a szervezők bejegyzéséhez. Véleménye szerint a fellépőktől és a közönségtől való elhatárolódás képmutató, miközben a fesztiválon fideszes politikusok kampányoltak:
„Végülis csak a fél bukott kormánypárti bagázs vonult fel és próbált kampányolni, de nyilván a fellépőktől és a jegyet vásárló vendégektől kell elhatárolódni… Kósa, Papp és Vitályos vett egyébként jegyet?” – írta Magyar.
A Telex megerősítette, hogy a fesztiválon valóban több kormányzati szereplő is jelen volt. A megnyitón Kósa Lajos, országgyűlési képviselő és Papp László, Debrecen polgármestere álltak színpadra, míg más napokon Vitályos Eszter kormányszóvivő és Koncz Zsófia, államtitkár is panelbeszélgetéseken vettek részt.
Társadalmi megosztottság és véleményháború
A történet újabb felvonásaként Pottyondy Edina is megszólalt, aki szerint az efféle előadások betiltása akkor lenne indokolt, ha Petőfit is elhallgattatnák a versei miatt. Ez az álláspont azt tükrözi, hogy egyre többen érzik úgy: az előadóművészetet nem szabad összekeverni a politikai szándékossággal.
Ugyanakkor Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az ilyen „ízléstelen és felelőtlen jelenetek” különösen aggályosak a nemzetközi események tükrében. Rámutatott, hogy alig néhány hete történt merénylet Donald Trump és Robert Fico ellen, és egy közéleti szereplőnek komoly felelőssége van abban, milyen üzenetet közvetít a közönség felé.
A Majka körüli botrány sokkal többről szól, mint egy koncertjelenetről: társadalmi megosztottságot, politikai érzékenységeket és a művészi szabadság határait érinti. A fellépés utáni nyilatkozatok és elhatárolódások világosan megmutatják, hogy a mai Magyarországon már egy zenei produkció is könnyedén a politikai csatatér közepére kerülhet. Kérdés, hogy a jövőben a fesztiválszervezők és előadók miként tudják összehangolni a kreativitást, a közönség szórakoztatását és a közélet egyre szigorúbb elvárásait.
