2025 első felében a nyugdíjak emelkedése ismét nem követte az infláció mértékét, így a nyugdíjasok jövedelmi pozíciója tovább romlott. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint az idei év első hat hónapjában a nyugdíjas infláció 4,8 százalék volt, miközben januárban csupán 3,2 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre. Ez azt jelenti, hogy az idősek 50 százalékkal kisebb mértékű emelést kaptak, mint amit az infláció indokolt volna – számolt be róla a 24.hu.
Téves inflációs előrejelzés okozta az alulemelést
A probléma gyökere az, hogy a 2025-ös költségvetésben a kormány mindössze 3,2 százalékos inflációval számolt, amikor meghatározta a januári nyugdíjemelés mértékét. A valóság ezzel szemben jóval magasabb inflációt hozott: a júniusi adat szerint a nyugdíjasokat érintő árindex 4,8 százalékos volt, az általános infláció pedig 4,6 százalék.
Ez a különbség azt eredményezte, hogy a nyugdíjasok vásárlóereje reálértéken csökkent, vagyis kevesebb terméket és szolgáltatást tudtak vásárolni a nyugdíjukból, mint az előző év azonos időszakában.
A társadalmi leszakadás gyorsul
Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke a 24.hu-nak úgy nyilatkozott: az idősek leszakadása, kiszolgáltatottsága és társadalmi megbecsülésének csökkenése egyre aggasztóbb. Mint mondta, a jelenlegi nyugdíjrendszerben egyre többen kerülnek méltatlan élethelyzetekbe, és az állam felelőssége lenne ezeknek a helyzeteknek a kezelése.
„A méltányosság is azt diktálná, hogy a kormány azonnali korrekciót hajtson végre, és legalább az inflációval megegyező mértékben emelje meg a nyugdíjakat” – hangsúlyozta Karácsony.
A nyugdíjak és a bérek közötti szakadék nő
A nyugdíjak reálértékének csökkenése mellett egy másik, hosszabb távú probléma is kirajzolódik: az átlagnyugdíj egyre inkább lemarad a nettó átlagkereset mögött. A legfrissebb adatok szerint az átlagos öregségi nyugdíj már csak körülbelül a nettó átlagkereset felét teszi ki. Ez a különbség a társadalmi rétegek közötti jövedelmi olló további szétnyílását jelzi.
Míg a bérek az elmúlt években – a magas infláció ellenére is – érdemi növekedést mutattak, addig a nyugdíjemelések sokszor csak utólagos korrekció formájában próbálták követni az inflációs folyamatokat.
Mi lehet a megoldás?
A szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi nyugdíjemelési mechanizmus átalakításra szorul. A jelenlegi rendszer ugyanis kizárólag az előre tervezett infláció alapján állapítja meg a januári emelést, és csak év végén, utólag korrigálja azt – ha korrigálja.
Felmerült egy új, úgynevezett „dupla indexálásos” nyugdíjemelési modell bevezetése is, amely figyelembe venné az infláción túl a nettó keresetek növekedését is, így jobban követhetné a gazdasági valóságot. Egy másik lehetőség az lenne, hogy az év közben bekövetkező inflációs változásokra gyorsabban reagáljon a kormány, például féléves nyugdíjkorrekciók formájában.
Következő lépés: novemberi korrekció?
Bár hivatalos bejelentés egyelőre nem történt, a korábbi gyakorlat alapján az év végén, novemberben lehet számítani nyugdíjkorrekcióra. Ez azonban csak utólagos kompenzációt jelent, ráadásul sok idősebb ember számára ez már késői segítség, különösen azoknak, akik minimálnyugdíjból vagy alacsony összegű járandóságból élnek.
A nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek szerint azonnali intézkedésre lenne szükség annak érdekében, hogy az idősek ne szenvedjék el újra és újra a téves gazdasági előrejelzések következményeit.
A 2025. januári nyugdíjemelés elmaradt az inflációtól, és ez érdemi jövedelemkiesést eredményezett a nyugdíjasoknak. A probléma rendszerszintű, és egyre mélyebb társadalmi következményekkel jár. A kormánytól a méltányosság és a szociális felelősség jegyében elvárható lenne a helyzet azonnali kezelése, különösen egy idősödő társadalomban.
